177992. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 2,3-dihidro-imidazo[1,2-c]pirimidin-származékok előállítására

7 177992 8 tatjuk, a visszamaradó terméket etilalkohol-etilace­­tát-oldószerelegyből kikristályosítjuk, és ily módon 13 g 5-metiltio-7-klór-2,3-dilűdro-imidazo[l,2-c]piri­­midin-hidrokloridot nyerünk, melynek kezdeti olva­dáspontja 220 °C (bomlással). 8. példa 5-Etil-7-klór-2,3-dihidro-imidazo[ 1,2-c] pirimidin-hidroklorid 31,5 g 4-klór-2-etil-6-(2-hidroxi-etil-amino)-pirimi­­dint 84 ml tionilkloriddal a 7. példa szerinti általá­nos eljárással reagáltatunk, és így 6,6 g 5-etil-7-klór­­-2,3-dihidro-imidazo [l,2-c]pirimidin-hidrokloridot állítunk elő. Kezdeti olvadáspontja 220 °C (bom­lás). 9. példa 5-Amino-7-klór-2,3-dihidro-imidazo[ 1,2-c] pirimidin-hidroklorid A 7. példa szerinti általános eljárássá 7,5 g 2-amino-4-klór-6-(2-hidroxi-etil-amino)- pirimidint 10 ml tionilkloriddal reagáltatunk, és így 1,1 g 5-amino-7-klór-2,3-dihidro- imidazo[l,2-c]pirimidin­­-hidrokloridot állítunk elő, melynek kezdeti olva­dáspontja 260 °C (bomlással). 10. példa 5 -(n-Amil)-7 -klór-2,3-dihidro-imidazo [ 1,2 -c]­­pirimidin-hidroklorid 29 g 2-(n-amil)4-klór-6-(2-hidroxi-etil-amino)-piri­­midint a 7. példában leírt eljárás szerint 84 ml tionilkloriddal reagáltatunk, és ily módon, 0,33 g 5-(n-amil)-7-klór-2,3- dihidro-imidazo[l,2-c]pirimi­­din-hidrokloridot nyerünk, melynek kezdeti olva­dáspontja 170 °C. 11. példa 5-Metiltio-7-klór-8-fenil-2,3-dihidro­­-imidazo[l ,2-c]pirimidin-hidroklorid Általánosságban a 7. példa szerinti eljárást kö­vetve 15 g 4-klór-6-(2-hidroxi-etil-amino)- 2-metil­­tio-5-fenil-pirimidint 12,1 g tionilkloriddal re átita­tunk, és ily módon 7,3 g 5-metiltio-7-klór-8-fe­­nil-2.3-dihidro -imidazo[ 1,2-c]pirimidin-hidrokloridot nyerünk. Kezdeti olvadáspont 212 °C (bomlás). 12. példa 5-Metil-7-metilamino-2,3-dihidro-imidazo [ 1,2-c]pirirmdin-hidroklorid 2 g 5-metil-7-klór-2,3-dihidro-imidazo[l,2-c]píri­­midin-hidrokloridot szobahőmérsékleten etilalkohol­ban feloldunk, és az oldatot metilaminnal telítjük úgy, hogy metilamin-gázt buborékoltatunk át rajta. Az oldatot szobahőmérsékleten 3 órán át állni hagyjuk, és az oldószert vákuumban elpárologtat­juk. A visszamaradó anyagot etilalkoholban fel­vesszük, híg sósavat adunk hozzá, majd ebből az illékony anyagokat vákuumban elpárologtatjuk. A maradékot etil alkohol-etil acetát-elegyből átkristá­lyosítva 0,35 g 5-metil-7-metilamino-2,3-dihidro­­-imidazo [l,2-c]-pirimidin-hidrokloridot nyerünk, melynek olvadáspontja 250—253 °C. 13. példa 7-(2-Klór-etil-amino)-8-nitro-2,3-dihidro-imidazo [l,2-c]pirimidin 20 g 4,6-diklór-5-nitro-pirimidinnek éterrel készített oldatához 14 g 2-klór-etilamin-hidroklo­­ridot és 24 g nátriumbikarbonátot tartalmazó vizes oldatot adunk, és a keveréket 30 percig rázzuk. Ezután az éteres fázist elkülönítjük, a szeparált fázist vízzel mossuk és szárítjuk. Az éternek vá­kuumban történő eltávolítása után egy olaj marad vissza, mely legnagyobb részben 4-(2-klór-etil-ami­­no)-5-nitro-6-klór-pirimidint plusz kismennyiségű 5-nitro-4,6-bisz(2-klór-etil-amino)-pirimidint (a di­­szubsztituált terméket) és igen kis mennyiségű ki­indulási anyagot tartalmaz. Az olajos maradékot kloroformban körülbelül egy napig állni hagyjuk. Ebből a 7-(2-klór-etil-amino)-8- nitro-2,3-dihidro­­-imidazo[l,2-c]pirimidin-hidroklorid szilárd anyag­ként kiválik, melyet szűréssel elkülönítünk. Az ily módon előállított 7-(2-klór-etil-amino)-8-nitro-2,3-di­­hidro-imidazo [l,2-c]pirimidin-hidroklorid, kloro­formból való átkristályosítás után 133 °C-on el­bomlik, kitermelés 5,378 g. Elemanalízis: számított: C =34,30%, H = 3,96%, N = 25,00%, Cl =25,31%, mért: C =34,42%, H = 3,82%, N = 25,08%, Cl = 25,59%. A jelen találmány szerinti vegyületek tengeri malacoknál bőr Herpes simplex 1 típusú (HSU-1) vírusokkal szembeni aktivitását az alábbi tesztekkel mutattuk ki. Minden egyes tengeri malac hátán három szőrtelenített területet, steril oltótű felhasz­nálásával, körülbelül 1 x 105 foltegységnyi (plaque forming unit) vírussal inokuláltunk. Az így inoku­­lált, egyébként kezeletlen tengeri malacoknál körülbelül 96 óra múlva egyenletes rózsaszínű se­bek alakultak ki. Ezután mindegyik tengeri malac hátán levő. mindhárom területet gyógyszeresen ke­zeltük, és ezeket összehasonlítottuk olyan elkülö­nített kontroll állatokkal, melyeket csak a felhasz­nált gyógyszer közegével kezeltünk. A pozitív kontroll állatokat a gyógyszer közegével megegyező közegben szuszpendált 0,5-1,0% foszfonoecetsawal (PAA) kezeltük. Az állatokat az 1. nap reggelén oltottuk (inokuláltuk), és az 1. nap délutánján kezeltük. 5 napon át napi két kezelést alkalmaz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom