177979. lajstromszámú szabadalom • Porszerű sujtólégbiztos robbanóanyagok
3 177979 4 Hidroxil-csoportban gazdag komponensként diolokat vagy poliglikolokat, mint a keményítő vagy a pentaeritrit, alkalmazunk. Alkalmazhatunk azonban Ids molekulasúlyú, még nem kikeményedett kondenzációs termékeket is formaldehidből (vagy for- 5 maldehidet szolgáltató anyagokból), karbamidból és/vagy melaminból és/vagy adott esetben fenolokból, mélyeket általában aimnoplasztnak neveznek. Ezek az előkondenzátumok még szintén számos hidroxil-csoportot tartalmaznak, amelyek hő hatá- io sára a foszforsav-forrásból keletkező foszforsavval szénné, vízzé, szén-dioxiddá és más nem éghető gázzá, valamint adott esetben kikeményedett aminoplaszt-habbá alakulnak. A hajtóanyag, például a dicián-diandd a szénben 15 gazdag bomlástermékek habképzéséről gondoskodik. Az izoláló réteget képező lángmentesítő szerek kimagasló hatásukat eszerint a műgyanták azon képességének köszönhetik, hogy hő hatására erősen felfúvódott, rossz hővezető hab-héjat képeznek, és 20 ezáltal anélkül, hogy maguk égnének, a további hővel és az égés terjedésével szemben egy viszonylag hosszan tartó szigetelést idéznek elő. Az izoláló réteget képező lángmentesítő szerek a felhasznált összetevőktől függően porszerűen vagy 25 folyadékként léteznek. A lángmentesítő szereknél szokásos oldószerekben oldva is felhasználhatók. Ennek következtében mind folyadék, mind porszerű állapotban hozzá lehet őket adni a sújtólégbiztos robbanóanyagokhoz. 30 Az egyik előnyös előállítási mód abban áll, hogy a robbanóanyag egy vagy több szemcsés anyagának felületét a lángmentesítő szer — előnyösen vizes — oldatával többé-kevésbé tökéletesen befedjük, ezt követően az oldószert elpárologtatjuk 35 és az így lángmentesítő szerrel ellátott porszerű komponenseket adjuk a sújtólégbiztos robbanószerhez. Ezt az eljárást egy úgynevezett fluid-keverőben hajthatjuk végre jó eredménnyel. Különösen előnyösen lehet ezt az eljárást végre- 40 hajtani, ha a negatív oxigén-mérlegű anyagokat vesszük körül az izoláló réteget képező lángmentesítő szerrel. Ha egy sújtólégbiztos robbanóanyag például falisztet tartalmaz, akkor ezt fluid-keverőben könnyen és gyorsan összekeverhetjük egy 45 lángmentesítő szerrel. Szárítás, illetve a műanyag kötőanyag megkeményedése után a falisztet hozzáadjuk a sújtólégbiztos robbanóanyaghoz. Ezen a módon a nagy biztonságú sújtólégbiztos robbanóanyaghoz több éghető anyagot adhatunk, azaz a 50 sújtőlégbiztos robbanóanyagban a fordított sópár oxigén-fölöslegét jobban le lehet bontani, mint a találmány szerinti kezelés nélkül. Ez az eljárási mód lehetővé teszi az energia már 55 fent nevezett megnövelését a magas sújtólég- és ellobbanás-biztonság megjavítása vagy legalábbis megtartása mellett. Az alkalmazandó lángmentesítő szer mennyisége 0,1-5 súlyszázalékot, előnyösen 0,5-2,0 súlyszáza- 60 lékot tesz ki az ossz robbanóanyagmennyiségre számolva. Ez a mennyiség szárazanyagként számított, a pontos mennyiség a többi robbanóanyag-összetevő oxigén-mérlegétől függ. A sújtólégbiztos robbanóanyagokban levő fordított sópárok ismert 65 módon a kálium vagy a nátrium nitrátjából, vagy e kettő keverékéből és ammónium-kloridból állnak. Nem szükséges, hogy az ammónium-klorid a nitrátokhoz képest ekvimoláris arányban legyen jelen. Az ammónium-kloridnak az alkálinitráthoz való moláris aránya 0,6—1,6 értéket vehet fel, előnyösen 0,9—1,3. A fordított sópár mennyisége az ossz robbanóanyagmennyiségben 60 és 90 súlyszázalék, előnyösen 75 és 85 súlyszázalék között van. Az alkálinitrátok mellett ismert módon még más oxigénleadó anyagokat, mint ammóniunMiitrátot is hozzá adagolhatunk. Az ammónium-nitrát ez esetben előnyösen granulátum vagy prill formájában van jelen. Mennyisége a robbanóanyagban 40 súlyszázalékig terjedhet, előnyösen 4—20 súlyszázalékot tehet ki. Éghető anyagként a találmány szerinti sújtólégbiztos robbanóanyagok növényi liszteket, mint keményítőlisztet vagy guarlisztet, valamint falisztet, cukrot és hasonló jellegű oxigén-mérleggel rendelkező egyéb anyagokat tartalmazhatnak. Éghető anyagokként azonban sószerű vegyületek is számításba jönnek, mint a szerves savak ammonium-, alkáli- és alkáliföldfémsói, mint például az ammónium-oxalát, a kálium-hidrogén-tartarát vagy a kalcium-formiát. Az éghető anyagok a sújtólégbiztos robbanóanyagokban 0,5 és 8 súlyszázáék, előnyösen 3,0 és 5,0 súlyszázalék közötti mennyiségekben lehetnek jelen a robbanóanyagkeverékre vonatkoztatva. Fémkarbonátként például alkáli- és alkáliföldfémkarbonátokat, mint nátriumrhidrogén-karbonátot, magnézium-karbonátot, kalcium-karbonátot, dolomitot, bárium-karbonátot valamint nehézfémkarbonátokat, mint cink-karbonátot vagy vas-karbonátot alkalmazhatunk. A fémkarbonátok a sújtólégbiztos robbanóanyagokban 3,0 és 10,0, előnyösen 4,0 és 8,0 súlyszázalék közötti mennyiségekben vannak jelen. A találmány értelmében szenzibilizáló komponensek a glicerin, a glikol és a pentaeritrit salétromsavas észterei, vagy ezek keverékei. Folyékony állapotban a salétromsav-észtereket ismert módon besűríthetjük. A szenzibilizáló komponensek menynyisége 6,5 és 15 súlyszázalék, előnyösen 8 és 12 súlyszázalék között van. A sújtólégbiztos robbanóanyagok ismert módon víztaszító szereket, mint fémszappanokat, például kalcium-sztearátot tartalmazhatnak. Továbbá a fémkarbonátok mellett ismert módon további szervetlen anyagokat, mint agyagot, kovasavat vagy magnézium-oxidot is adhatunk hozzájuk. A találmány szerinti sújtólégbiztos robbanóanyagokat ismert módon állítjuk elő. A szervetlen komponenseket az ammónium-nitrát szemcsék kivételével olyan szemcseméretre hozzuk, hogy egy 0,1 mm lyukbőségű szitán az anyag 30-100%-a átmenjen. A lángmentesítő szert vagy szemcsés formában adjuk hozzá, vagy a fent leírt módon más anyagok felületére visszük fel és száradás után adjuk a keverékhez. Különösen hatékonynak bizonyul, ha az éghető anyagok felületére visszük fel. Ezt követően keverjük össze a szilárd összetevőket a folyékony szenzibilizáló komponensekkel. 2
