177949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erősáramú szabadvezetékes villamos hálózat földzárlatos hibahelyének meghatározására, valamint hálózatvizsgáló készülék főként ezen célra

3 177949 4 tek, illetve készülékek, iránt azokra az 1 374 700 lajstromszámú angol szabadalmi leírás is utal. Az ilyen megoldások lényege, hogy a vezetékekre egy­mástól meghatározott távolságokra telepítve a fázis­áram vagy az azáltal keltett mágneses tér zárlat vagy szakadás esetén bekövetkező jelentős megvál­tozását érzékelik és a változás tényét jelzők működtetésével rögzítik, például jelzőkar helyzetét változtatják. A hibahely felderítésénél a közelebbi meghatározáshoz az utolsó változatlan vagy megvál­tozott helyzetű jelző támpontot szolgáltat. E meg­oldások hátránya, hogy viszonylag sok készülék telepítése jelent csak számottevő könnyebbséget, ugyanakkor a több készülék elkészítése, távveze­tékre telepítése, eredeti helyzetbe visszaállítgatása. karbantartása, egyrészt igen költséges, másrészt fáradtságos, balesetveszélyes magasban elvégzendő munkát igényel. Ismert továbbá az 1 360 469 lajstromszámú an­gol szabadalmi leírásban tárgyalt mágneses teret érzékelő hibafelderítő készülék is. A készüléknek egymást követően elrendezett mágneses teret érzékelő eleme pl. ferritmagos tekercse, erősítője, érzékenység szabályozója, kétállapotú kapcsdó­­áramköre és annak egyes állapotait kijelző eszközei vannak. A készülék használatakor úgy járnak el, hogy az egy- vagy háromfázisú távvezeték nyom­vonala mentén a fázis(ok) által keltett mágneses tér vagy eredő mágneses tér minimális értékű he­lyén vizsgálják a mágneses tér nagyságát. A készülék mindaddig változatlan kijelzést ad, amíg az eredő mágneses tér nagysága a készüléken beállí­tott érzékenységi szint alatt van. A hálózat meghi­básodása esetén a mágneses tér vagy annak eredője változik, ezt a készülék érzékeli, kétállapotú kap­­csolóáramkörét másik állapotába billenti és ennek megfelelő kijelzést ad. A készülék érzékelője és erősítője közé időzítő eszköz pl. kondenzátor van kötve az esetenként föllépő tranziens fázisáramok hatásának kiküszöbölése végett, továbbá kapcsoló­áramköre automatikus visszaállító részáramkörrel van ellátva, amellyel a hiba megszűnte után megha­tározott idővel annak kijelzését automatikusan törli. A készüléknek kialakításából adódó leglényege­sebb hátrányossága, hogy kompenzált hálózatok esetén csak korlátozottan alkalmazható, mivel a hálózatban az eredő mágneses teret leginkább meg­határozó összetevő, az alapharmonikus földzáriatra nézve kompenzált. Mivel a készülék az üzemi áramnál általában nagyságrenddel nagyobb zárlati áramok által gerjesztett mágneses térre érzékeny, a kompenzálás miatt több nagyságrenddel kisebb földzárlati áramok érzékelésére gyakorlatilag alkal­matlan. Ha érzékenységét a kompenzált földzárlati áramok érzékelésére állítják, az azt meghaladó értékű normál üzemi áram által keltett mágneses teret i; tévesen hibás üzemállapotnak érzékeli. Toiíbbá óhatatlanul előfordul az is, hogy a nyorm inai mentén a mágneses tér vagy eredő mágne es tér minimális értékű helyétől eltérő he­lyen t rténik a mágneses tér érzékelése, és ekkor a készült < a mágneses tér erősségére kapott értéket téveser hibaként érzékeli és kijelzi. Ennek korrek­ciója további méréseket tesz szükségessé és végülis a hibakijelzés elfogadása szubjektív döntést igényel. A készülék további hátrányossága, hogy alkal­mazhatósága csak a hiba előzetes fennállásának fényére korlátozódik, s a hibahely behatárolásához a hálózat üzemének többszöri megszakítása vagy több készüléknek a korábban hivatkozott 1 374 700 lajstromszámú angol szabadalmi leírásban ismertetett módon történő elhelyezése szükséges. Továbbá ismeretesek olyan megoldások is, ame­lyek földzárlatos üzem közben a vezeték kis földzárlati árama által keltett mágneses mezőt érzékelik és ennek nagyságából következtetnek a hiba helyére. Kompenzált hálózat esetén azonban ezek a megoldások sem adnak megbízható ered­ményt, mivel egyrészt a kompenzáció révén a földzárlatos maradékáramot az áramszolgáltató vállalatok üzemviteli érdekek miatt a minimálisra igyekszenek csökkentem, s ezért nincs lényeges különbség a földzárlatos hibával rendelkező leága­zásban folyó áram által és a közös táppontra csatlakozó ép vezeték árama által létesített mág­neses tér között, másrészt pedig a mérés helyén a mágneses tér jellemzőit a vezetékrendszer érzékelési ponttól való magassága, például az oszlopmagasság befolyásolja, az érzékelési ponttól aszimmetrikus távolságban levő háromfázisú rendszer üzemi ára­mainak eredő gerjesztése a mérést károsan befolyá­soló mágneses mezőt hozhat létre, valamint ha az ép vezeték földhöz képesti kapacitása viszonylag nagy, az aszimmetrikus feszültségeloszlás kapacitív árama az érzékelést hátrányosan befolyásoló mágneses mezőt alakít ki és ez bizonytalanná teszi a földzárlatos ág kiválasztását. A földzárlatos hibahelyek meghatározására alkal­mazott eljárások és készülékek ismertetett hátrányosságai és nehézségei szükségessé tették egy olyan eljárás kidolgozását, amely a hibahely feltá­rását mind kompenzált, mind kompenzálásán hálózatok esetén egyszerűbbé teszi és ugyanakkor elkerüli a hálózat üzeme szüneteltetésének, vagy a hálózat bizonyos szakasza leválasztásának szüksé­gességét. így jelen találmány szerinti eljárás erősáramú szabadvezetékes villamos hálózat, főként sugaras rendszerű, kompenzált, középfeszültségű szabad­­vezetékes távvezeték-hálózat földzárlatos hibahe­lyének meghatározására alkalmas. Az eljárás lénye­ge, hogy a hálózat üzemét folyamatosan fenntart­juk és a hálózat nyomvonala mentén helyenként és/vagy nyomvonala mentén elmozdulva a hálózat áramának meghatározott felharmonikusa által kel­tett gerjesztés nagyságát vagy a meghatározott fel­­harmonikus által keltett gerjesztés két egymással térben szöget bezáró irányú összetevőjének, célsze­rűen függőleges és vízszintes irányú összetevőjének nagyságát és/vagy arányát mérjük és a mért értéknek, összetevő mérése esetén azok arányára kapott értéknek és/vagy a vízszintes összetevő értékének ugrásszerű változási helyén tárunk föl kiváltó okot. Az eljárás kivitelezése során elágazásmentes hálózatrészben, két összetevő mérése esetén, a vízszintes összetevő értékének és/vagy a kapott értékek arányának ugrásszerű megváltozásához tar­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom