177943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dihalogénvinil-Ô-butirolaktonok előállítására

5 177943 6 ránt hozzácsepegteljük és a reakcióelegyet még egy ideig, rendszerint mintegy 1-6 óra hosszat a ki­választott reakdőhőmérséldeten tartjuk. Ekkor a III általános képletű vegyület képződik. Ezután a III általános képletű vegyület észterének elszappa- 5 nosítása a reakcióközegben oly módon megy végbe, hogy a vegyiiletet lehűlni hagyjuk, vizet vagy vizes alkálihidroxidot, így nátrium- vagy káliumhidroxi­­dot adunk hozzá és ezzel 10-nél nagyobb pH-értéket állítunk be. A reakcióelegyet végül 1-410 óra hosszat 0—100 °C közötti hőmérsékleten kever­jük. Ezután az oldószerként jelenlevő alkoholt le­desztilláljuk és végül savval, így sósavval vagy kénsavval az elegyet 1 alatti pH-értékre savanyít­juk. Ekkor a II általános képletű vegyület vízben^ oldhatatlan termék alakjában képződik. Ezt elő­nyös módon leszűrjük és a c) eljárásváltozat szerint tovább feldolgozzuk. Az a)—c) eljárásváltozatokkal előnyösen a követ­kező laktonok állíthatók elő: 20 4-metü-3-(2’,2,-diklórvinil)-'y-valerolakton, 3-(2’,2’-dildórvinil)^y-valerolakton, 3- (2’>2’-diHórvinil)o'-butirolakton, 4- etil-3-(2’,2’-diklórvmü)-7-valerolakton, 25 4.4- dietü-3-(2’12’-diklórvniil)jy-butiroÍakton, 4-metü-3-(2,,2,-dibrómvinil)-7-valerdakton, 3-(2’,2’-dibrómvinil)-7-valeroíakton, 3- (2’,2’-dibrómvinil)-7-butirolakton, 4- etü-3-(2’,2,-dibrómvinil)-7-valerolakton, 30 4.4- dietfl-3-{2’,2,-dibrómvinil)-7-butirolakton, 4-metfl-3-(2’-klór-2’-bróm)-7-valerolakton, 4-metü-3-(2’-fluor-2’-bróm)-7-valerolakton. A korábbiakban már utaltunk arra, hogy a II általános képletű vegyületek újak. Ezeket úgy 35 állítjuk elő a b) eljárásváltozat szerint, hogy a ül általános képletű vegyületeket szokásos módon el­­szappanosítjuk. A Hl általános képletű vegyületek is újak.^ Eze­ket az a) eljárásváltozat szerint állítjuk elő oly 40 módon, hogy a IV általános képletű oxiránokat az V általános képletű malonészterekkel reagáltatjuk. Újnak tekinthetők a IV általános képletű oxirá­­nok is. Előállításukat az előbbi módon végeztük. Ha az előállítás során kiindulóanyagként 2-metil- 45 -3,5,5,5-tetraktórpentanol(2)-t alkalmazunk, akkor a reakciólefutást a D reakcióvázlaton ábrázolhatjuk. Ez a reakdőfolyamat nem várt módon megy végbe. VI általános képletű vegyületekbő halogén­­hidrogén-lehasadás mellett megy végbe és olyan IX 50 általános képletű vegyületek képződnek, amelyek­ben Hal, R1 és Ra jelentése a fenti, majd ebből további hálogénhidrogén lehasadással a IV általános képletű vegyületek képződnek. Míg 1 mól halogénhidrogén lehasadása a IX 55 általános képletű vegyületek előállításánál várható volt, meglepőnek minősíthető, hogy a halogén­hidrogén lehasadása a IX általános képletű vegyüle­­tékből jó hozammal és lényegesebb mellékreakciók nélkül megy végbe, éspedig a következő indokok 60 alapján: Az oxiránok lúggal szemben érzékeny vegyüle­tek és további reakcióba vihetők [vö. Houben­­-Weyl, Methoden der Organischen Chemie, Stutt­gart, (1965) VI. kötet, 3, 376. oldal]. 65 Az oxiránok bázisokkal (nukleofil vegyületekkel) ismét könnyen felnyithatók, így víz jelenlétében lúgokkal katalizálva diótok [vö. Houben-Weyl VI. kötet, 3, 457. oldal], aminokkal pedig aminoalko­­hotok képződnek. Ha az oxirán az oxigénnel szomszédos helyzet­ben tercier szénatomot tartalmaz, akkor az előnyös R1=R2=CH3 példa esetében a hidrolízissel történő hasítás már szobahőmérsékleten végbemegy [Houben-Weyl, VI. kötet, 3, 454. oldal]. Ennek alapján várható volt, hogy lúgok behatása alatt a IX általános képletű vegyűletekből halogén­hidrogénnek kell lehasadni, az oxirángyűrű pedig ismét felnyílik és újabb halogénhidrogén lehasadás nem történik. A trflialogénmetil-csoportok lúgokkal többnyire nem reagálnak halogénhidrogén lehasadása mellett, hanem éterek, karbonsavak vagy ehhez hasonló vegyületek képződnek [vö. 2 581 925 számú ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 57—62. sor]. Ennek alapján igen meglepőnek minő­síthető, hogy a IX általános képletű vegyűletekből igen sima átalakulással a IV általános képletű ve­gyületek előállítása lehetővé vált. Az a) eljárásváltozatot úgy végezzük, hogy 1 mól VI általános képletű vegyületet legalább 2 mól bázissal, adott esetben katáizátor jelenlété­ben, reagáltatunk. Ha csak 1 mól bázist alkalma­zunk, akkor a IX általános képletű vegyületeket kapjuk. Az előbbi eljárást célszerűen vizes oldatban végezzük, nem jelent hátrányt azonban inert szer­ves oldószerek, így szénhidrogének, így benzol vagy toluol, klórozott szénhidrogének, így klórbenzol, valamint éterek alkalmazása. Az előbbi eljárást előnyösen katalizátorok jelen­létében is végrehajthatjuk. Katalizátorként a X vagy XI általános képletű vegyületeket alkalmaz­zuk, amelyekben a szubsztituensek jelentése a következő: L nitrogén- vagy foszforatom, A, B, C és D csoportok egymástól függetlenül adott esetben helyettesített alkil-, aralkfl- vagy aril-csoportok, vagy két szomszédos A, B, C, D csoport az L központi atommal és adott eset­ben egy további heteroatommal heterociklusos csoportot képez, míg Y halogenid-, hidrogénszulfát- vagy hidroxü-iont je­lent. A X általános képletű katalizátorok részben ismert vegyületek, vagy ismert eljárásokkal állít­hatók elő [vö. Houben-Weyl, XI. kötet, 2, 587. oldal, Georg-Thieme-Verlag, Stuttgart, (1958)]. Célszerű olyan X általános képletű katalizátorok alkalmazása, ahol az egyes szubsztituensek jelentése a következő: A, B, C, D valamely 1-18 szénatomos alki-, főként metil-, etfl-, propü-, butÜ-, hexil-, dodecü-, oktadecü-, benzil-csoport, amely adott esetben 1-4 szénatomos alkil- vagy alkoxi-cso­­porttal vagy halogénatommal van helyettesítve. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom