177930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagáramok víztelenítésnél használatos rovátkolt hengerek előállítására
3 177930 4 kapcsolat. A szalag mindig szabadon fekszik fel a hengerpaláston és hosszabbüzemeltetés után fennáll a veszélye, hogy a szalag - ha csekély mértékben is - kitágulhat, így leoldódik a hengerről, vagy legalábbis megváltozik a rovátkaszélesség. Az ilyen hengerek felülvizsgálata azután jelentős munka- és időráfordítással jár. Elképzelhető lenne ugyan, ezeket a szalagokat ismert gépelemek, például csavarok vagy hasonlók segítéségével rögzíteni, de ez a kialakítás már nem tesz lehetővé ésszerű, gazdaságos gyártásmódot. A technika ezen állásából kiindulva a találmány által megoldandó feladat olyan eljárás kidolgozása rovátkolt hengerek előállítására, ami ugyan szükségessé teszi menetárkok esztergályo zással történő kialakítását, de ugyanakkor ezáltal lényegesen egyszerűbbé válik a gyártási folyamat. Ezenkívül biztosítani kell igen kis rovátkaszélességek kialakítását, amelyek nagyobb nyomásigénybevétel esetén is változatlanok maradnak. A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az alaphenger kerületébe önmagában ismert módon kis profilszögű menetárkokat vágunk, majd a menetárkokba előfeszített idomhuzalt sajtolunk. Az előfeszített idomhuzal egyszerű felhelyezése érdekében a találmány egyik célszerű foganatosítási módja értelmében az idomhuzalt csúszósaru segítségével préseljük a helyére, miközben az előfeszítést hevítő szakaszon történő átvezetéssel biztosítjuk, amely adott esetben fékezőberendezéssel van kiegészítve. A találmány szerinti eljárás révén biztosítható a sajtolóhenger egyszerű előállítása, amelynél az idomhuzal a hengerrel tartósan össze van kötve, így gyakorlatilag egy darabból álló gépalkatrész jön létre. A kívánt méretű kis rovátkaszélesség a megfelelő idomhuzalkeresztmetszet kiválasztása által adódik. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárással készített rovátkolt henger hosszmetszetének részleteit tünteti fel, a 2. ábra a csévélőszerkezet oldalnézetét mutatja, a 3. és 4. ábra az idomhuzalok két célszerű kialakítási változatát tünteti fel. Az 1. ábrán egy találmány szerinti eljárással készített rovátkolt henger hosszmetszetének részlete látható. Az 1 alaphenger eredetileg sima felületében 2 menetárkok vannak esztergályozással kialakítva. Ezen menetárkoknak az ilyen szerkezeteknél szokásos menetemelkedésük van. A 2 menetárkok lapos f profilszöggel készülnek és a c árokmélységhez 4 árokalapként kialakított további kimélyítés csatlakozik, ami a jó illeszkedést biztosítja. A 2 menetárkokba 3 idomhuzal van beillesztve, amely a c árokmélység tartományában ugyanakkora f profilszöggel rendelkezik, mint a 2 menetárok. A lényeg az, hogy a 3 idomhuzal szélessége a menetemelkedéssel összhangban akkora legyen, hogy a kész henger felületén a kívánt méretű a rések jöjjenek létre. Fontos továbbá, hogy az f profilszög nagysága az önzáródás tartományába essen, hogy a 3 idomhuzal az ékhatás révén megszoruljon a 2 menetárkokban. A 2. ábra az 1 alaphengert oldalnézetben mutatja, a 3 idomhuzal felcsévélése közben. A 3 idomhuzalt egy tekercsről csévéljük le és lassú forgássá tekercseljük fel az 1 alaphengerre. Feltekercselés közben a 3 idomhuzalt 5 csúszósaru segítségével, amely adott P nyomással az 1 alaphengerhez van szorítva, a 2 menetárkokba illesztjük. Emellett a 3 idomhuzalt 6 hevítő szakaszon felmelegítjük hogy az ezt követő lehűlés következtében létrejövő hosszváltozás révén előfeszítést érjünk el. Az előfeszítést tovább lehet növelni, ha adott esetben az előfeszítést még egy 7 fékezőszerkezet is elősegíti. Ha a 3 idomhuzalt teljesen felvittük az 1 alaphengerre, vagyis elérkeztünk a rovátkolás végéhez, mechanikus eszközök segítségével rögzítjük a 3 idomhuzal végét. A 3. és 4. ábrán az idomhuzal keresztmetszetének egy-egy kialakítási változata látható, amelyeknél az oldalfelület az 1. ábrán látható 3 idomhuzalhoz hasonlóan az f profilszögnek megfelelően van kialakítva. A 3. ábrán látható 3a profithuzal a menetárokká váó érintkezés helyénél hasonlóan van kiáakítva, mint az 1. ábrán látható proflhuzá, kiálló részének oldalfelületei azonban párhuzamosak, így itt párhuzamos fáú a, rés jön létre. Az így létrejövő a rés befelé növelhető, de állandó szélességgel is kiáakítható. A 4. ábrán látható 3b idomhuzá profilszöge a rögzítés biztosítására megegyezik az előző típusokkal (illetve a meneíárok profilszögével), kiálló külső része azonban szélesebben van kiáakítva. A 3b idomhuzá ákámazása akkor előnyös, ha a menetemelkedést, vagyis a rovátkolást nagyra választottuk, így az a rés már nem lenne elég keskeny. Az a rés méretét célszerű 0,1 -0,8 mm közötti tartományban tartani. A c árokmélység a hengerpáástban elérheti a 3 idomhuzá b magasságának 2/3-át. A táámány szerinti eljárás rovátkolt hengerek kiáakítására természetesen nem csak zárt hengereknél ákámazható, hanem például lyukakká ellátott hengereknél is. Itt nincs szerepe annak, hogy a hengerpáástban levő lyukak pontosan a rések tartományába esnek-e vagy sem. A lyukak kiáakítását tetszés szerint lehet végezni, majd a rovátkolás meneteit a hengerbe esztergályozni. Mindig marad elegendő lyuk a hengerpáástban, amelyek egymástól bizonyos távolságokra az a rések tartományába esnek. összefogláásképpen megállapítható, hogy a táámány szerinti eljárás előnyösen ákámazható rovátkolt hengerek rovátkáinak egyszerű módon történő kiáakítására. Különösen figyelemreméltó az a körülmény, hogy az idomhuzá hozzáigazítható az adott menetemelkedéshez, mivel a kívánt a rés az idomhuzá vagy a megfelelő menetemelkedés megválasztása révén könnyen beállítható. Fontos szempont, hogy az eljárás biztosítja az idomhuzá stabil összekötését az alaphengerrel, így mindenütt megakadályozza az idomhuzá egyes részeinek leddódását vagy lecsúszását. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
