177921. lajstromszámú szabadalom • Kontraszthatást javító eszközökkel kialakított fényjelző készülék

11 177921 12 az 5 rekesznyílásból a szemlélő félé haladó hasznos fényenergia pályájába. Határhelyzetben tehát, s el­méletileg ez az optimális kialakítás, a 42, 43 és 44 cső(vek) szabad végé(i)t érintően az optikai ten­gelybe befutó E egyenes a 41 palástnak az optikai tengelybe ugyanazon síkban befutó A alkotójával - az optikai tengelyre merőleges tengelyre vonat­koztatva - tengelyszimmetrikus. A mondottak alapján szakember felmérheti e kiviteli alaknak a zavaró reflexió csökkentését biztosító hatását és megfelelően elvégezheti a konkrét alkalmazási hely feltételeihez igazodó kialakítást és méretezést. Opti­mális kialakítás esetén az ernyőre vetődő külső fényenergiának a hasznos irányba való reflexiója gyakorlatilag nulla, s így a fényjelző készülék hasz­nos felületének fényessége a 2 fényforrás(ok) ki­kapcsolt állapotában még nagy környezeti fényes­ség esetén is elhanyagolhatóan kicsi (abszolút fe­kete test szimuláciőja). A fénytájékoztató tábláknál igen elterjedt az a kialakítás, melynél a fénypontok egymás melletti oszlopokban és egymás alatti sorokban helyezked­nek el és az árnyékoló 4 testek négyszögkereszt­metszetű csövek, melyek így — egymásra merőleges két irányban — egymáshoz illesztve töltik be a tábla egész terét. A találmány szerinti hatás akkor is nyerhető, ha az optikai rendszer befoglaló kerete négyszögkeresztmetszetű, a fényvető 1 test és a 3 gyűjtőlencse tehát szintén ilyen kerülettel van a — többnyire körkeresztmetszetű — alapidomból ki­metszve. Ebben az esetben a 6. ábra szerinti emyőelem módosul. A palást nem kúp palástja, hanem — célszerűen négyszögalapú — gúla palástja, a gúla alaplapja áll szemben a 3 gyűjtőlencsével, ennek magasságvonala esik egybe az optikai tengellyel és a gúla csúcsában van kialakítva az S rekesznyílás. Már említettük, hogy a 3 gyűjtőlencse lehet hengerlencse szelet is. Ebben az esetben az S rekesznyílás nem pontszerű, azt vonalszerű — pl. vízszintes vagy függőleges irányú — rés alkotja. Az emyőrendszer ekkor is el fog térni a forgástest keresztmetszettől. Alkalmazható a már említett gúlapalást is. Általában az emyő(eleme)t ekkor — a találmány szempontjából a már leírt hatást biztosító - egymáshoz illeszkedő síklapok alkotják, vagy olyan görbelapok, melyek egymáshoz úgy illeszkednek, hogy a hengerlencse szelet gyújtó­vonalára vonatkoztatva ugyanolyan árnyékoló ha­tást valósítanak meg, amilyent pontszerű rekesz esetén pl. a kúppalást biztosít. Görbe vezérvonalú lapokon kívül tört vezérvonalú lapok is alkalmasak erre. A vízszintes, illetve függőleges irányt a rendszer belső vonatkozási jellemzőéként adjuk meg (hason­lóképpen a sor, illetve oszlop meghatározást). El­képzelhető, hogy a kijelző rendszert olyan szögben szereljük fel, hogy az ábrázolt kivitelek —, a föídfelületet vízszintesnek tekintve — az ábrákon mutatott helyzethez képest az ábralap síjában fek­vő, vagy arra merőleges tengely körül tetszőleges szögben elfordított helyzetbe kerülnek, mikor is a „vízszintes”, „függőleges” stb. meghatározások a külső geometriai rendszerben már nem fejeznek ki vízszintes, illetve függőleges, hanem azoktól eltérő-, pl. ferde irányokat. A leírásban adott minden meg­határozás — az elemi fényjelző készüléken, mint zárt geometriai rendszeren belüli kölcsönös helyze­teket illetően — akkor is érvényes. A továbbiakban ismertetendő kiviteli alakoknál is a vízszintes, függőleges stb. meghatározások az ábralapon muta­tott koordináta rendszerben érvényesek és azokat ebben az általánosított értelemben használjuk, az egymáshoz viszonyított jelentésük megtartása mel­lett azok a felszerelés helyén más irányokba transz­formálva is érthetők, azzal a megszorítással, hogy valamennyi egy elemi rendszerben meghatározott irány azonos értelemben és mértékben van el/meg­­fordítva. A. fényjelző készülékek funkciója nem azonos a világítótestek funkciójával. A cél nem a hatás-szfé­rában levő tárgyak megvilágítása, a hatás-szférában elhelyezkedő szemlélő számára képet mutatunk és az a fő cél, hogy a fényjelző készülék eltérő állapotait egyértelműen és könnyen meg lehessen különböztetni. Itt az sem közömbös, hogy eszté­tikailag milyen látványt nyújt a be-, illetve kikap­csolt fényjelző készülék. Bizonyos esetekben (pl. ha a közúti jelzőlám­pában a haladási irányt mutató nyű világító képe jelenik meg, vagy az eredményhirdető fénytájékoz­tató tábla világító ábrákat, betűket jelenít meg) nem elegendő a ki-, illetve bekapcsolt állapot egyértelmű megkülönböztethetősége. Arról is gon­doskodni kell, hogy a kívánt térszögből nézve a fényjelző készülék teljes felülete egyenletes fényes­séggel világítson és torzítatlan képet adjon. Az eddig bemutatott kialakításoknál ez a járu­lékos követelmény nem teljesül. Egyes esetekben az 5 rekesznyílás átmérőjével megegyező világító pont, más esetekben az 5 rekesznyílást képező vonalas rés méretével megegyező méretű világító vonal látszik, a fényjelző készülék homlokfelületé­nek többi része sötét. Ez a járulékos követelmény is teljesíthető, ha nem egyetlen lencsét, hanem sok elemi lencsét és ezekhez kapcsolódó elemi árnyékoló 4 testekből álló ernyőrendszert alkalmazunk a sugár párhuza­mosítását végző fényvető 1 test előtt. Az eddig leírt előnyös hatások ekkor is megvalósulnak, de ugyanakkor azt i^_ elérjük, hogy a fényjelző készülék teljes homlokfelülete mentén egyenletesen megvilágított képet kapunk, nevezetesen ezen - a homlokfelület mentén egyenletesen éloszló — vilá­gító pontok, illetve vonalúk összképét. Az egyik soklencsés változat előnyös kiviteli alakját mutatja a 7. ábra. Látható, hogy a 3 gyűjtőlencsék a fényvető 1 test optikai tengelyére merőleges első sík mentén — egymás alatti sorok­ban és egymás melletti oszlopokban — vannak el­rendezve. (Hasonlóképpen kialakítható olyan tábla is, melyben csak egy sort (oszlopot) alkot a 3 gyűjtőlencsék teljes serege, vagy olyan tábla, melyen a négyszögkeresztmetszetű homlokfelületen egy-egy teljes sort (oszlopot) kitöltő hengeriencse szeletek serege van egyetlen oszlop (sor) mentén elrendezve. A 7a) ábrán mutatjuk, hogy az ernyőelemek az első síkkal párhuzamos második sík mentén - a 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom