177919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendeézs fénypontkapscsoló készülékek vezéslsére szolgáló villamos jel előállítására

9 177919 10 A harmadik jelösszeadó 17 egység (8. ábra) műveleti 807 erősítőt tartalmaz, melynek egyenes bemenete 808 ellenálláson át a közös potenciálú pontra van kötve; az egyenes bemenetre soros 805 ellenálláson át — állandó kivezetéseivel egyenfeszültségforrás sarkai közé kap­csolt — 806 potenciométer mozgó érintkezője csatlako­zik. így ebben a fokozatban is változtatni tudjuk a jel­alakot állandó egyenszint bekeverésével, amint azt az általános blokkséma leírásakor már említettük. A mű­veleti 807 erősítő inverz bemenetét és kimenetét 802 ellenállás hidalja át; az inverz bemenetre egy-egy soros 801,803,804,809,810 ellenálláson át az első jelösszeadó 16 egység két 16f,g kimenete, valamint az illesztő 18 egy­ség három 18c,d,e kimenete csatlakozik. Az illesztő 18 egység (9. és 10. ábra) első 18a bemene­tére 901 ellenálláson át műveleti erősítő egyik bemenete csatlakozik, míg annak másik bemenete a közös poten­ciálú pontra van kötve. Az egyik bemenet és a közös potenciálú pont közé ellenpárhuzamos kapcsolásban van két 902, 903 dióda beiktatva. Ez az áramkör 904 TTL szintkonvertert alkot. Arra soros 905 ellenálláson át csatlakozik — ellenfázisban kapcsolt — két 908, 917 monostabil, s azok kimeneteire további két 912, 916 monostabil. A további 912,916 monostabilok kimenetei egy-egy műveleti 920, 921 erősítő inverz bemenetére csatlakoznak; a műveleti 920, 921 erősítők kimenetei alkotják az illesztő 18 egység első, illetve második 18c,d kimenetét. A műveleti 920, 921 erősítők egyenes be­menetéi közösítve feszültségstabilizáló készüléken, pl. 922 Zener-diódán át vannak a közös potenciálú pontra kötve, kimeneteik és a közös potenciálú pont közé pedig — ellentétes polaritással — szintmegfogó 924, 925 diódák vannak kapcsolva. Az illesztő 18 egység második 18b bemenete és har­madik 18e kimenete közé — célszerűen többfokozatú — teljesítményerősítő van iktatva. Az ábrán mutatott pél­­dakénti teljesítményerősítőt a 103 és 105 tranzisztorok alkotják, melyek bázisai 102, 104 kondenzátoron át + 15 V szintre, emitterei 106, 107 ellenálláson át —5 V szintre vannak kapcsolva, az első 103 tranzisztor bázi­sára 101 soros ellenálláson át csatlakozik a harmadik jelösszeadó 17 egység 17f kimenete, a második 105 tran­zisztor emittere alkotja az illesztő 18 egység harmadik 18e kimenetét, mely egyfelől a harmadik jelösszeadó 17 egység ötödik 17e bemenetére csatlakozik, másfelől a kapcsolási elrendezés Ki kimenetére van kötve. A 908, 917, 9Í2, 916 monostabilok példakénti bekötésének szemléltetésére mutatjuk a 907, 919, 911, 915 konden­zátorok, a 906, 918, 910, 914 ellenállások és a 909, 913 potenciométerek becsatlakozását, továbbá a ±5 V feszültségszintek rákapcsolását, a műveleti 920, 921 erősítőknél pedig a ±15 V feszültségszintek rákapcso­lását a kompenzáló bemenetekre. A 908, 917 monostabilok a 904 TTL-szintkonverter által szolgáltatott impulzusok fel-, ill. lefutó éleivel ve­dreit, az időzítő elemek által meghatározott szélességű impulzusokat AlHtqmik elő, melyek vezérlik a további 912, 916 monostabilokat. Az utóbbiakat a lefutó élek vezérlik, melyek a 904 TTL-szintkonverter kimenőjelé­nek előjelváltásakor keletkeznek, a 908, 917 monosta­bilok jeleivel szinkronfutásban. A műveleti 920, 921 erősítők egyenes bt^qéqetei a 923 ellenállással előfeszí­tett 922 Zener-dióda segítségével 1,4 V-ra vannak be­állítva, ami a TTjL 0-színt és a TTL—L szint közötti S^v fejére esik- Eiqtie a ^zíntbeállításra a biztonságos kom­parálás céljából van szükség. A két 920, 921 erősítő kimenőjelei a harmadik jelösszeadó 17 fokozat műve­leti 807 erősítőjének fázisfordító összegező bemenetére vannak visszacsatolva. Már említettük, hogy a harmadik jelösszeadó 17 fo­kozat még kis teljesítményű kimenőjelét a célszerűen kétfokozatú teljesítményerősítő felerősíti és az így fel­erősített jel kerül az elrendezés Ki kimenetére, s hogy ugyanakkor ezt a jelet a 804 ellenálláson át visszacsatol­juk a műveleti 804 erősítőre, annak fázisfordító össze­gező bemenetére. Ez a visszacsatolás a kisteljesítményű bemenőjel és a nagyteljesítményű kimenőjel szempontjából 0 típusú szabályozás, melynek célja a nagyteljesítményű Ki ki­menet terhelésfüggetlenségének biztosítása. Természetesen a találmány szerinti eljárás az 1. ábrán tömbvázlatban mutatott kapcsolási elrendezéstől eltérő­en felépített kapcsolási elrendezéssel is foganatosítható és az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés egyes egysé­gei és fokozatai a 2—10. ábrákon mutatott kiviteli ala­koktól eltérhetnek. Maga ez a konkrét kialakítás is rea­lizálható komplementer elemekkel, mikoris a szelep­hatású áramköri elemek (diódák, aktív áramköri ele­mek, pl. tranzisztorok, műveleti erősítők) ellenkező irá­nyítással vannak bekötve és a potenciálok is ellenkező előjelűek. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás fénypontkapcsoló áramkörök vezérlésére szolgáló villamos jel előállítására, azzal jellemezve, hogy önmagában ismert módon előállítjuk az I., II., III., IV., V. és VI. általános képletű feszültségjeleket és azokat — ugyancsak önmagában ismert módon ■— egymásra szu­­perponáljuk, mely I., II., III., IV., V. és VI. általános képletek függvényértéke az első, illetve a második fél­­periódusokban (periódusonként az első félperiódus 0°— 180°, a második félperiódus 180°—360°) a következő: Fv Ellő félperiódus Második félperiódua i. 0 —A cos wt ii. A cos tót 0 ni. K, ahol K^A K, ahol K= A IV. ± B sin tot o • V. 0 ± B sin tot VI. ±C sin cot ±C sin tot 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy előbb állítjuk elő az I. (illetve II.) általános képletű feszültségjelet, majd abból 180 fokos fázistolással állítjuk elő a II. (illetve I.) álta­lános képletű feszültségjelet. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy előbb állítjuk elő a IV. (illetve V.) általános képletű feszültségjelet, majd abból 180 fokos fázistolással állítjuk elő az V. (illetve IV.) általános képletű feszültiségjelet, 4. A 2 vagy 3. igénypont szerinti eljárás változata, azzal jellemezve, hogy a fázistolást az I. (Ü.) általános képletű feszültségjel, illetve a IV. (V.) általános képletű 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom