177908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyezett vizek kémiai kezelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 177908 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1979. II. 7. (TA—1508) Közzététel napja: 1981. VI. 27. C 02 C 5/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók : Szabadalmas: Bornemisza Endre oki. gépészmérnök, Tatabánya 6% Tatabányai Szénbányák, Lázár Tibor oki. vili. technikus Tatabánya 10% Tatabánya Mező Árpád oki. vegyész, Tatabánya 32% Palócz László oki. vegyésztechnikus, Tatabánya 6% Réczey István oki. vegyészmérnök, Budapest 40% Vereckei János oki. villamosmérnök, Tatabánya 6% Eljárás szennyezett vizek kémiai kezelésére 1 2 A találmány oldott szerves szennyeződéseket is tartalmazó szennyezett vizek lúgos és savas vegyszerek, két és/vagy háromértékű fémsók felhasználásával történő kémiai kezelésére vonatkozik. A tőzegből, lignitből és a barnaszenekből lúgos fel- 5 tárás során kinyert anyag a huminsav sója, a humát. A humát gyenge sav és erős bázis sója, így vízben oldva lúgosán hidrolizál. A lúgos oldat savanyításakor kiválik a vízben oldhatatlan huminsav. A huminsav különböző szerkezetű anyagokból össze- 10 épült, kolloid méretű molekula, fenol-, karboxil-, hidroxil-, amino-, kinon-, hidrokinon-, keton és éter funkciós csoportokkal. Az elemanalízis szerint átlagosan 54% szenet, 37% oxigént, 4% nitrogént és 5% hidrogént tartalmaz. A huminsav molekula súlya a 15 nyersanyagtól, az előállítás módjától, a pH-tól és a tárolási időtől is nagymértékben függ. Különösen nagymolekulasúlyú huminsavak nyerhetők az eocénkorú szenekből, ha a lúgos feltárást követő kicsapás alacsony pH-n történik. A 6,5-ös pH-n kicsapott hu- 20 minsav molekulasúlya pl. csak egyharmada a 4-es pH-n kicsapott huminsav molekulasúlyának. A huminsavhoz adagolt elektrolitok, fehérjék, zsírok és a huminsav látszólagos molekulasúlyát 15—30-szorosára növelik. így például az eocénkorú szénből 6,5 pH-n 25 leválasztott 5000-s molekulasúlyú huminsav már 0,2 mólos NaCl oldat hatására 75 000-s molekulasúlyú lesz. A szénből előállított huminsav felhasználási lehetősége igen széleskörű. Világszerte használják a gyógyá- 30 szatban, a mezőgazdaságban és az iparban, de találmányunk szerint előnyösen használható a szennyezett vizek kémiai kezelésénél is. A szennyvizek kémiai tisztítására kezdetben meszetvagy savas hidrolízisű fémsókat, illetve ezek kombinációját alkalmazták. Az elmúlt évtizedben a szerves vegyipar fejlődésével tért hódított a szerves polielektrolitok alkalmazása is. A mesterségesen előállított polielektrolitok nagymólsúlyú (100 000—10 000 000) szerves vegyületek, anionos-, kationos-, vagy nemionos funkciós csoportokkal. Az utóbbi időben számos olyan eljárást szabadalmaztattak, amelyek a szennyvizek kezelésére különböző derítő vegyszerek alkalmazását javasolják. A 3.171.805 sz. USA szabadalom szerint pl. 10 000-nél nagyobb molekulasúlyú akrilamid alapú polielektrolitot adagolnak a szennyvízhez, majd a keletkező iszapot ülepítő berendezésben választják el a tisztított víztől. Természetes eredetű, nagy molekulasúlyú szerves vegyületet, ligninszulfon-savat javasol alkalmazni a szennyvizek kezelésére a 1.092.628 sz. angol szabadalom. mely szerint a savas pH-jú szennyvízhez külön előállított ligninszulfon-savat adagolnak, majd a keletkező iszapot flotáló berendezésben választják el a tisztított víztől. Az ismert kémiai szennyvíztisztítási eljárások hátrányai az alábbiakban foglalhatók össze: — Elsősorban csak a szennyvízben levő lebegőanyagok eltávolítására alkalmasak, még a nagymól-177908
