177884. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a di-O-on(n-hosszúszénláncú- alkil- vagy alkenil)-glicinek aminszármazékainak előállítására

5 177884 6 a) azoknak a vegyületeknek az előállítására, amelyek­ben R3 hidrogénatom és Y 3-propilén-csoport, a kiindu­lási vegyületet vizes reakcióelegyben erősen bázikus kö­rülmények között akrilnitrillel reagáltatjuk, amikor megkapjuk a 2-cianoetil-származékot, amelyet ezután hidrogénezünk; b) azoknak a vegyületeknek az előállítására, amelyek­ben R3 hidrogénatom és Y 2-etilén-csoport, a kiindulási vegyület 2-ciano-etil-származékát erősen savas reakció­elegyben hangyasavval reagáltatjuk, majd az így elő­állított 2-karboxi-etil-származékot erősen savas reakció­elegyben hidrogén-aziddal reagáltatjuk; c) azoknak a vegyületeknek az előállítására, amelyek­ben R3 hidrogénatom és Y 4-butilén-csoport, úgy járunk el, hogy a kiindulási vegyülethez egy allilcsoportot kö­tünk oly módon, hogy erősen bázikus reakcióelegyben egy allilhalogeniddel reagáltatjuk, az allil-származékot hidrogénboráttal reagáltatjuk, a kapott köztes vegyüle­tet bázikus és vizes reakcióelegyben 3-hidroxi-propil­­származékká oxidáljuk, a 3-hidroxi-propil-származékot erősen bázikus reakcióelegyben egy RS02C1 általános képletű szulfonilkloriddal (például para-toluol-szulfo­­nilkloriddal) reagáltatjuk, amikor megkapjuk a megfe­lelő szulfonát-észtert (például a tozilátot), ezután nát­­rium-cianiddal kivitelezett reakcióval cianocsoportra cseréljük az RS03-csoportot, végül redukáljuk az így előállított 3-ciano-propil-származékot ; d) azokat a vegyületeket, amelyekben R3 hidrogén­­atom és Y 2-propilén-csoport, például úgy állíthatjuk elő, hogy a hidrogénperoxidos oxidációs lépésig megis­mételjük a c) pontban megadottakat, ezután elkülönít­jük a 2-hidroxi-propil oxidációs mellékterméket, végül ezt a 2-hidroxi-propiI-származékot a ej pontban meg­adottak szerint reagáltatjuk, azzal a különbséggel, hogy nátrium-cianid helyett nátrium-azidot használunk; e) azoknak a vegyületeknek az előállítására, ame­lyekben R3 hidrogénatom és Y 2-hidroxi-3-propilén­­-csoport, úgy járunk el, hogy a kiindulási vegyület allil­­-származékát egy perkarbonsavval (például meta-klór­­perbenzoesavval) oxidáljuk, majd az így kapott 2,3- -epoxi-propil-származékot nátrium-aziddal reagáltatva előállítjuk a 3-azido-2-hidroxi-propil-származékot, amit végül redukálunk; f) azokat a vegyületeket, amelyekben R3 hidrogén­­atom és Y fenilén-dimetilén-csoport, a találmány értel­mében úgy állítjuk elő, hogy a kiindulási vegyületet erő­sen bázikus reakciókörülmények között egy ciano-ben­­zil-halogeniddel reagáltatjuk, a kapott ciano-benzil­­-származékot egy hidriddel, például lítium-alumínium­­-hidrdiddel redukáljuk; g) azon a vegyületek, amelyekben R3 hidrogén­­atom, Y egy XXII általános képletű csoport, ahol q 1— 3, előállításakor a találmány értelmében úgy járunk el, hogy a kiindulási vegyületet egy RS02C1 képletű szulfo­nilkloriddal (például para-toluol-szulfonilkloriddal) rea­gáltatjuk lúgos reakcióelegyben a di-0-(n-hosszú szén­­láncú-alkil- vagy -alkenilj-glicerol megfelelő szulfonát­­észterének (például tozilátjának) előállítására, ezután az RS03-csoportot cianofenoxi- vagy cn-ciano-alkil-fenoxi­­-csoporttal cseréljük ki oly módon, hogy a terméket pél­dául nátrium-ciano-fenoláttal reagaltatjuk, majd a dí-O­­-(n-hosszú szénláncú-alkil- vagy -alkenil j-glicerol kiindu­lási vegyület eiano-fenil- vagy ciano-aüil-fenil-szárma­­zékát hidrogénezzük; h) azokat a vegyületeket, amelyekben R3 normál al­kilcsoport és Y nem egy XXI vagy egy XXIII képletű csoport, a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy azt a megfelelő vegyületet, amelyben R3 hidrogénatom, egy acilhalogeniddel lúgos reakciókörülmények között acilezzük, majd az így előállított N-acil-származékot re­dukáljuk; i) azokat a vegyületeket, amelyekben R3 izopropil­­csoport és Y nem egy XXI vagy egy XXIII képletű cso­port, a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy azt a megfelelő vegyületet, amelyben R3 hidrogénatom, savas reakcióelegyben acetonnal reagáltatjuk, majd az így ka­pott imin-származékot hidrogénezzük (például nátrium­­-bórhidriddel); j) azokat a vegyületeket, amelyekben R3 nem hidro­génatom és Y etilén-csoport, a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy a kiindulási di-0-(n-hosszú szén­láncú-alkil- vagy -alkenilj-glicerol allil-származékát oxi­dáljuk víz jelenlétében ozmiumtetroxiddal (vagy kálium­­permanganáttal), majd nátriumperjodáttal reagáltatjuk, amikor megkapjuk a megfelelő formil-metil-származé­­kot, ezt a formil-metil-származékot savas reakciókörül­mények között egy R3NH2 általános képletű aminnal reagáltatjuk, majd az így kapott N-alkilidén- vagy N­­-hidroxialkilidén-származékot hidrogénezzük ; k) azokat a vegyületeket, amelyekben R3 alkil cso­port és Y egy XXI képletű csoport, a találmány értelmé­ben úgy állítjuk elő, hogy a kiindulási vegyület 2,3-epoxi­­-propil-származékát egy R3NH2 általános képletű amin­nal reagáltatjuk; l) azokat a vegyületeket, amelyekben R3 alkilcsoport és Y egy XXIII képletű csoport, a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy a kiindulási di-0-(n-hosszú szén­láncú-alkil- vagy -alkenilj-glicerol ciano-benzil-szárma­­zékát formil-benzil-származékává redukáljuk, a formil­­-benzil-származékot trimetil-szulfonium-jodid jelenlété­ben redukáljuk, majd az így kapott 1,2-epoxi-etil-ben­­zil-származékot egy R3NH2 általános képletű aminnal reagáltatjuk. A szerves szintézisekben jártas szakember előtt nyil­vánvaló, hogy a fentiekben ismertetett szintetikus mód­szerek variációival további I és II általános képletű ve­gyületek állíthatók elő. Az I és II általános képletű bázisok savaddíciós sóit ismert módszerekkel állíthatjuk elő, például oly módon, hogy megfelelő oldószerben az amin- vagy amidin­­-vegyületet a megfelelő savval keverjük, majd bepárlást, vagy a sóra nézve nem oldószerrel végzett kicsapást kö­vetően elkülönítjük a sót. A hidrogén-klorid sókat köny­­nyen előállíthatjuk oly módon, hogy az amin- vagy ami­­din-vegyület szerves oldószeres oldatán hidrogén-klori­­dot vezetünk át. Ahogy azt a későbbi példákban látni fogjuk, az I és II általános képletű bázisok izolált hidrogén-klorid vagy dihidrogén-klorid sói jelentős mennyiségű vizet tartal­maznak. Az, hogy ez a víz véletlenszerűen épül be a kris­tályosodás során, vagy megfelel a valódi molekuláris hidrátoknak, esetleg más jelenség magyarázhatja jelen­létét, nem ismeretes. Mindenesetre a beépült vizet tartal­mazó sókból könnyen készíthető gyógyszerészeti készít­mény, és előzetes vízmentesítés nélkül adagolhatok. Az í,2-di-0-(n-hosszú szénláncú-alkilj-glicerinkiindu­lási vegyületek Kates és munkatársai módszere szerint (Biochemistry, 2, 394, 1963j állíthatók elő. Az 1,3-di-O­­-(n-hosszú szénláncú-alkilj-glicerin kiindulási vegyülete­ket Damico és munkatársai szerint (J. Lipid Res., 8, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom