177884. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a di-O-on(n-hosszúszénláncú- alkil- vagy alkenil)-glicinek aminszármazékainak előállítására
4. táblázat 29 177884 30 Az adott példában vizsgált vegyület előállítására vonatkozó példa száma A vírushozam %-os csökkenése *a * koncentráció (jig/ml) 10 5,0 1,0 0,5 0,1 6. + + _ NM 9. NM ' ± — — NM 11. + — NM NM 12. + ± — NM NM 13.-h + — — — 17. + — — NM NM 18. + + — — — 19. + ± — — — 21. + ± — — — 22. + + — — — 27. + + — — — 29. + + — NM NM 30. 4* _i_ — NM NM 31. + + — NM NM 32. NM + — NM NM 33. 4* ± — NM NM 34. + — — NM NM 35. + + — NM NM 36. + + — — NM 38. + + — NM NM 39. NM + — NM NM 40. + + — — NM 41. — — — — NM 42. 4-+ — — NM Azonos mennyiségű l,3-di-0-(n-hexadecil)-2-0-(3- -amino-propil)-glicerin-hidrogén-kloridot, poliszorbát 80-at és glicerint keverünk, majd 0,14 mólos, 0,01 mól pH 7-es nátrium-foszfátot tartalmazó forró nátrium-klorid-oldatban homogenizáljuk a keveréket. Az így kapott olaj-vízben emulziót afentinátrium-klorid-nátrium-foszfátos eleggyel hígítjuk adagolás előtt. Nőstény, 20—25 g testsúlyú Swiss egereket intraperitoneálisan 0,5 ml, a fentiek szerint hígított emulzióval oltunk be, amely 25 mg/testsúlykilogramm hatóanyagot tartalmaz. Az injekciót követő 8., 12., 16. és 20. órában plazmamintát veszünk 4 egérből és összegyűjtjük a mintákat. L—15 (Leibovitz) táptalajjal, amelyet 5% borjúszérummal egészítettünk ki, sorozathígításokat készítünk, majd mikrotiter lemezeken inkubáljuk őket egy éjszakán át 37 C° hőmérsékleten összefüggő L—929 egér fibroblasztokból álló sejtrétegen. Ezután fehérje-mentes oldattal mossuk az egyrétegű sejttömeget, majd a TCID50-érték (az a vírusmennyiség, amely a nem védett tenyészetekben 50%-os fertőzést okoz) 10-szeresének megfelelő vezikuláris sztomatitisz vírussal (VSV) fertőzzük a sejttenyészetet. Egy órán át 37 C°-on tartjuk a fertőzött tenyészetet, mialatt megtörténik az adszorpció. Ezután mossuk a tenyészetet, 5% borjúszérumot tartalmazó L—15 táptalajjal kezeljük, majd további 48 órán át 37 C°-on inkubálunk. Ezután a vírus okozta citopatológiás elváltozásokat az L—929 sejtek mikroszkópi vizsgálatával állapítjuk meg. Meghatározzuk a plazma interferon-tartalmát oly módon, hogy az L—929 egyrétegű sejttenyészet 50%-os védettségét biztosító plazma-hígítás reciprokát vesszük. (a) -j-— > 68%-os redukció, ± = ~ 68%-os redukció, — = < 68%-os redukció, NM=nincs meghatározva. V. példa Az l,3-di-0-(n-hexadecil)-2-0-(3-amino-propil)-glicerin-hidrogén-klorid képessége a cirkuláló Interfe- 45 ron indukálására A fenti kísérletet megismételjük azzal a különbséggel, 35 hogy az egereknek 10 mg/testsúlykilogramm 1,3-di-O-(n-hexadecil)-2-0-(3-amino-propil)-glicerin-hidrogénkloridot adunk, és 4 egérből peritoneális mosófolyadék mintáit gyűjtjük össze az injekciót követő 6., 9., 12., 15. és 18. órában. A peritoneális membránnal érintkező 40 mintákat oly módon vesszük, hogy a peritoneális üregbe milliliterenként 100 E penicillint és 100 u.g sztreptomicint tartalmazó Hank-sóoldatot injektálunk (1 ml), rövid ideig nyomkodjuk a hasüreget, majd ezt követően lecsapoljuk a peritoneális mosófolyadékot. A két kísérletből a következő adatokat kaptuk: 5. táblázat Interferon koncentráció (E/ml) Az injekció utáni óraszám Az interferon forrása 6 8 9 12 15 16 18 20 Plazma Peritoneális mosófolyadék 16 34 768 67 320 448 52 448 40 15
