177865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1,3-dihidro-imidazo[4,5-b]piridin-2-on-ok és -tionok előállítására

5 177865 6 1-ecetsav-származék keletkezését eredményezi. Ha ezt a vegyületet tionilkloriddal kezeljük, a megfelelő 1-acetil­­kloridot kapjuk, amely morfolinnal kezelve egy megfele­lő, R helyén egy (X) képletű csoportot tartalmazó ve­­gyületté alakul. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, ahol R4 aminocsoportot jelent, egy halogén-hangyasav-(l—4 szénatomos)-alkilészterrel reagáltatva átalakíthatjuk R4 helyén (1—4 szénatomos)-alkoxikarbonilamino-csopor­­tot tartalmazó vegyületekké, míg egy diazotálószerrel és halogénbórsavval kezelve egy megfelelő, R4 helyén 6- helyzetű halogénatomot tartalmazó vegyületté. Azl,3-dihidro-3-(3,4-metilén-dioxi-fenil)-imidazo[4,5- -b]piridin-2-tion szintézisét a B reakcióvázlat szemlélteti. Az eljárás értelmében a 3-amino-2-(3,4-metiléndioxi­­anilino)-piridin és egy alkálifém-(l—3 szénatomos)-al­­kil-xantát, előnyösen kálium-etil-xantát ekvivalens mennyiségeit egy kis vizet tartalmazó, rövidszénláncú alkanolban összekeverjük, és 50 °C és a visszafolyatás hőmérséklete között melegítjük 2—6 órán át. A termé­ket úgy izolálhatjuk, hogy meglúgosítjuk az elegyet, a csapadékot kiszűrjük és a szűrletet semlegesítjük. Az a) és b) eljárásváltozatban kiindulási anyagként használt diamino-piridinek a (XV) általános képlettel foglalhatók össze, és a C reakcióvázlat szerinti eljárással állíthatók elő. Az a) és b) eljárásváltozatban kiindulási anyagként használt diamino-piridinek a (XV) általános képlettel foglalhatók össze és a C reakcióvázlat szerinti eljárással állíthatók elő. A C reakcióvázlat szerinti eljárás 1) lépése, ahol a képletekben R4a, A és n a korábban megadott jelentésű, nagyon készségesen lejátszódik úgy, hogy a klórnitro­­piridin és az amino-vegyület 2—3 mól-ekvivalensnyi mennyiségének elegyét melegítjük, szükség esetén addig, míg egy exoterm reakció beindul, rendszerint körülbelül 80—170 °C-ig, és, hogy szükség esetén biztosítjuk, hogy a reakció hőmérséklete ne haladja meg a 250 °C-ot. A reakciót 10—60 percig hagyjuk lejátszódni. A reakció exoterm természete miatt gyakran elő­nyösnek mutatkozik, ha valamely alkalmas szerves oldó­szer, például benzol, metanol, etanol vagy ecetsav jelen­létében hajtjuk végre, amikor nátriumacetát ekvimoláris mennyisége is jelen van. A kondenzáció körülbelül 2— 10 óra alatt válik teljessé. A kondenzációt egy magas forráspontú oldószerben, például dimetilformamidban is végrehajthatjuk, vissza­folyatás mellett, egy sav-akceptor, például egy alkáli­fémkarbonát és rézpor katalizátor jelenlétében. A kiindulási vegyület szintézisének második lépése — a képletekben R4a, n és A a korábban megadott jelen­tésű — a nitrocsoport hidrogénnel, egy katalizátor jelen­létében végrehajtott katalitikus redukciója. A redukciót végrehajtjuk platina vagy palládium katalizátor jelenlétében egy rövidszénláncú alkanolban, vagy Raney-nikkel katalizátor jelenlétében alkanolban vagy alkanolos ecetsav-oldatban. A kapott (XV) álta­lános képletű vegyület, ahol R4a, n és A a korábban meg­adott jelentésű, gyakran nagyon érzékeny a levegő oxi­génje hatására végbemenő oxidációra, és igen gyorsan megfeketedik. Ezért a gyakorlatban célszerűen úgy já­runk el, hogy a katalizátor elkülönítése után a szűrlethez gyorsan valamely ásványi sav, például sósav feleslegét adjuk. A kapott savaddíciós sót instabilitása miatt gyakran nem izoláljuk, hanem savas oldatban tartjuk és így használjuk fel a találmány szerinti eljárás során az imidazopiridinek előállítására. A találmány szerinti vegyületek értékes analgetikus szerek, amit a módosított Randall Selitto vizsgálatnál is igazolni lehet. [Winter and al., J. Pharmacil. Exptl. Ther. 150,165—171 (1965)]. A teszt eredményei ismert módon jó tájékoztatást adnak az emlős szervezetekben mutatott aktivitásról is. A találmány szerinti vegyületek ezen kívül gyulladásgátló és lázcsillapító hatásúak. A találmány leírásában ennek megfelelően ismertetés­re kerülnek azok a módszerek is, amelyekkel az aktív vegyületek fájdalmak és/vagy láz és/vagy gyulladások kezelésére használhatók. Az alkalmazott adag 0,5— 50 mg/kg/nap, előnyösen 4—15 mg/kg/nap, valamely alkalmas gyógyászati készítmény formájában, amelynek elkészítése szintén a találmány tárgykörébe tartozik. A találmány szerinti készítmények orális, helyi, paren­­terális, inhalációs vagy rektális alkalmazásra egyaránt alkalmasak. Az orális alkalmazásra szánt készítmények készülhet­nek tabletta, pasztilla, szögletes pasztilla, vizes vagy orá­lis szuszpenzió, diszpergálható por vagy granulátum, emulzió, kemény vagy lágy kapszula, szirup vagy elixir formájában és előállításuk a technika állása szerint is­mert módszerekkel történhet. A rektális használatra szánt készítmények kiszerelési formája kúp, és előállításuk a technika állása szerint is­mert módszerekkel történik. Helyi használatra krémeket, kenőcsöket, zseléket, oldatokat vagy szuszpenziókat készítenek. A készítmények hatóanyag-tartalma az adagolás mód­jának függvénye. Például az orális adagolásra szánt készítmények 5—500 mg, előnyösen 50—250 mg ható­anyagot tartalmaznak hordozóanyagok kíséretében. 1. példa l,3-Dihidro-3-(3,4-metiléndioxifenil)-imidazo[4,5-b]­piridin-2-on A lépés: 2-(3,4-Metiléndioxianilino)-3-nitropiridin előállítása 6,3 g (0,04 mól) 2-kIór-3-nitropiridin, 6,8 g (0,05 mól) 3,4-metiléndioxianiIin és 4,1 g (0,05 mól) nátriumacetát elegyét 125 ml ecetsavban, visszafolyató hűtővel felszerelt edényben 5 órán át keverjük. A reak­­cióelegyet eredeti térfogatának körülbelül V^ére kon­centráljuk és 100 ml vízzel hígítjuk. A kapott 11,5 g sú­lyú csapadékot összegyűjtjük és egy mintát átkristályosí­tunk etanolból, amikor 2-(3,4-metiléndioxianilino)-3- -nitropiridint kapunk. Olvadáspont: 146—148 °C. B lépés: 3-Ammo-2-(3,4-metiléndioxiani!ino)-piridin előállítása Az A lépésben kapott 11,5 g súlyú nyers nitro-vegyüle­­tet 175 ml metanolban, 0,5 g 5%-os szén-hordozós pal­ládium katalizátor jelenlétében hidrogénezzük úgy, hogy az elméletileg számított hidrogén-mennyiséget 16 óra alatt fogyasztjuk el. A katalizátort kiszűrjük. A szűrletet vákuumban koncentráljuk és a sötét maradékot 75 ml 2,5 n sósav oldattal és 75 ml vízzel extraháljuk. A nyers oldatot közvetlenül felhasználjuk a következő lépésben. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom