177857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrazol-származékok előállítására

5 177857 6 Az új vegyületek farmakológiai tesztekben gátolják a passzív bőrtúlérzékenységi reakciót, amely a szövethez kötött reagin-ellenanyagok és a megfelelő antigén anyag kapcsolódásának eredménye (ezt nevezzük reagin-aller­­gén kapcsolódásnak). A teszteket lényegileg az iroda- 5 lomban ismertetett módon végezzük [Ogilvie: Nature (London), 204, 91—92 (1964); Immunology, 12, 112—• 131 (1967)]. A vegyületek vizsgálatára szolgáló eljárá­sokban szérumokat termelünk patkányokból, amelyeket a Nippostrongylus brasiliensis nematoda parazita lár- 10 vájával megfertőztük. A parazita-fertőzés eredménye­képpen a gazda-emlősben reagines ellenanyagok kép­ződnek, és ezek az állatból vett szérumokban találhatók. Más, nem fertőzött patkányoknak bőrbe adott injek­cióval a fenti szérumokat megfelelő hígításban beadjuk, 15 majd 48 órával később intravénásán beadjuk az állatok­nak az allergén anyagot Evans-kék színezékkel együtt. Az allergén anyagot úgy állítjuk elő, hogy kifejlett Nippostrongylus brasiliensis férgeket Tyrode-oldatban 20 macerálunk, és a homogenizátumot centrifugáljuk, ennek felülúszó része tartalmazza az allergén anyagot. A passzív bőrtúlérzékenység reakció helyei úgy válnak láthatóvá, hogy az Evans-kék színezék a keringésből a megnövekedett kapilláris permeabilitás következtében 25 ezekre a helyekre áramlik. A megnövekedett kapilláris permeabilitást az okozza, hogy azokból a sejtekből, amelyekben a reagin-allergén kapcsolódás végbement, biológiailag aktív anyagok távoznak. Az új vegyületeket közvetlenül az allergén injektálása előtt a patkányoknak 30 intravénásán beadva, vagy 30 perccel az allergén intra­vénás beadás előtt orálisan beadva, meggátolják a pasz­­szív bőrtúlérzékenységi reakció kifejlődését, amint azt az I. és II. táblázat szemlélteti. 35 Az I. táblázat azt az intravénás dózist szemlélteti mg/kg állati testsúlyban kifejezve, amely a passzív bőrtúlérzékenységi reakciót 100%-ban gátolja (ED 100). A II. táblázat azt az orális dózist szemlélteti mg/kg 40 állati testsúlyban kifejezve, amely a passzív bőrtúlérzé­kenységi reakciót 50%-ban gátolja (ED 50). Vegyület A B c D ED 100 (i. v.) 0,2 0,01 0,1 0,01 Vegyület E G H I ED 100 (i. v.) 0 02 0,02 0,01 0,02 Vegyület K L M N ED 100 (i. v.) 0,01 0,05 0,01 0,02 Vegyület P R S T ED 100 (i. v.) 0,05 0,02 0,01 0,02 Vegyület U V W X ED 100 (i. v.) 0,05 0,2 0,05 0,01 Vegyület Y Z AA BB ED 100 (i. v.) 0,01 0,005 0,01 0,02 Vegyület cc DD EE ED 100 (i. v.) 0,05 0,002 0,02 ______ II. táblázat ............. ”------­----­— -■ Vegyület A B c D ED 50 (p. o.) 5,5 0,06 0,7 0,19 Vegyület E G H R ED 50 (p. o.) 0,04 Í/2 0,4 2,9 Vegyület S T W ’ x~' ED 50 (p. o.) 1,8 6,5 36 Vegyület Y Z AA BB ED 50 (p. o.) 0,46 0,06 1,3 0,88 Vegyület CC ED 50 (p. o.) 16 Az I általános képletű vegyületek használhatóságát fokozza az a tény, hogy emlősökre igen kis mértékben toxikusak. így például a B vegyület és az I vegyület egérnek 1000 mg/kg állati testsúly orális dózisban beadva, az egerek az ezt követő 3 napos megfigyelés alatt még ilyen nagy dózistól sem pusztulnak el. Az I általános képletű vegyületeket — kivéve azokat, ahol R1 jelentése a II általános képletű csoport — a ta­lálmány szerinti eljárás egyik kiviteli módja szerint úgy állítjuk elő, hogy a III általános képletű vegyületek­­ben — ahol R4 hidrogén- vagy halogénatom, 1—5 szénatomos el nem ágazó vagy elágazó láncú alkil-, 1—4 szénatomos alkoxi-, alkilszulfonil-csoport, dialkilkarbamoil-cso­­port, amely csoportokban a két alkilcsoport egy­mástól függetlenül 1—4 szénatomos; 2—6 szén­atomos, egyenes vagy elágazó alkanoil-, alkoxikar­­bonil- vagy 2—4 szénatomos alkanoilamino-csoport, a cikloalkilrészben 3—6 szénatomot tartalmazó cikloalkil-karbonilcsoport, vagy nitro-, trifluor­­metil-, trifluor-acetil-, amino-, cianocsoport vagy az alkanoil-csoportban 2—4 szénatomos fenilal­­kanoilcsoport, R5 halogénatom, 1—5 szénatomos, egyenes vagy elága­zó láncú alkil-, 1—4 szénatomos alkoxi-, alkilszul­fonil-csoport; dialkilkarbamoil-csoport, ahol a két alkilcsoport egymástól függetlenül 1—4 szénatomos; 2—6 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alka­noil-, alkoxikarbonil- vagy 2—4 szénatomos alka­noilamino-csoport; a cikloalkilrészben 3—6 szén­atomot tartalmazó cikloalkilkarbonilcsoport, vagy nitro-, trifluormetil-, trifluoracetil-, ciano- vagy ami­­nocsoport vagy az alkanoilrészben 2—4 szénatomos fenilalkanoilcsoport, és n értéke 0 vagy 1, R6 védőcsoport, például benzilcsoport, vagy ha R4 je­lentése 1—4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilszulfonilcsoport; dialkilkarbamoil-csoport, ahol a két alkilcsoport egymástól függetlenül 1—4 szén­atomos; 2—6 szénatomos egyenes vagy elágazó lán­cú alkanoil- vagy alkoxikarbonilcsoport ; a cikloalkil­részben 3—6 szénatomot tartalmazó cikloalkilkarbo­nilcsoport vagy trifluoracetilcsoport vagy azalkanoil­­csoportban 2—4 szénatomos fenilalkanoilcsoport, akkor R6 alternatív módon jelenthet hidrogénato­mot is, CN4 jelentése tetrazol-5-il-csoport és R7 védőcsoport, előnyösen benzil- vagy 4- metoxi-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom