177816. lajstromszámú szabadalom • Szeparáló berendezés szemcsés szilárdanyagnak folyadéktól való leválasztására, különösen hidropneumatikus kotróhoz
5 177816 6 Ezalatt a 13 kamrákban levő kétfázisú keverék sűrűsödése tovább folytatódik. A 13 kamrákból a 13' helyzetük táján először a felső rétegben levő folyadék távozik, a szemcsés szilárdanyag pedig a 7 anyagsurrantóra csúszik. 5 A 8 áramtölcsérbe bevezetett zagy sűrítésének mértéke illetve ezzel összefüggésben a 9 alsó kifolyónyíláson át az 1 dobba vezetett zagy és a 11 felső kifolyónyíláson keresztül elvezetett folyadék viszonya a 10 retesszel szabályozható. Az 1 dobba került zagy folyadékfázisa 10 pedig — az ismert berendezések működésétől eltérően — az 5 folyadék kivezető peremmel meghatározott 6 folyadékszintig kis sebességgel áramlik felfelé és az 5 folyadék-kivezető peremen keresztül csak a nagyon finom szemcseméretű, szennyező anyagot viszi magával. 15 Finomszemcsés szilárdanyagú és nagy sebességű zagy esetén használhatjuk a 3—4. ábrákon bemutatott kiviteli alakot. Ez lényegében nagyon hasonlít az 1—2. ábrákon megismert berendezéshez, azzal a különbséggel, hogy a kádszerű 15 hidrociklont áramtölcsér helyett 20 itt az 1 dobban helyeztük el a 16 alsó, a 17 felső kifolyónyílással és a 18 bevezető csővel. Működése is hasonló: itt a zagy a hidrociklonba a 18 bevezető csövön át érintőlegesen lép be, a szilárd finomszemcsés anyag a 16 alsó nyíláson át kerül az 1 dobba, ahol a sűrű anyag 25 beül a 13 kamrákba és ezek 13' helyzetében rácsúszik a 7 anyagsurrantóra, míg az 1 dobból a folyadékfázis az egészen finom szennyező anyaggal együtt a dob 5 peremén át, a hidrociklon által leválasztott folyadék pedig a 17 felső kifolyónyíláson keresztül távozik. Az 1 30 dobban elhelyezett lemezalakú 20 és 21 áramláscsillapító elem feladata a zagy áramlásának csillapítása. A két bemutatott példaképpeni kiviteli alaknál láthatjuk, hogy a 8 kádszerű áramtölcsémek, illetve a 15 hidrociklonnak 9 illetve 16 alsó kifolyónyílása a fo- 35 lyadékkivezető 5 perem szintje alatt, all illetve 17 felső kifolyónyílása pedig az 1 dobon kívül van elrendezve. Az 5 ábrán a találmány szerinti berendezésnek hidropneumatikus úszókotróval kapcsolatos kiviteli példáját szemlélhetjük. 40 A 22 úszóműre épített hidropneumatikus kotró 23 mammutcsövéhez a 24 szállítócső, ehhez a 25 gáztalanító berendezés, ismét ehhez a példaképpen 1—2 ábrán bemutatott 1 dobból és kádszerű 8 áramtölcsérből álló 26 szeparáló egység, majd a 27 forgó dobszita és végül a 45 28 feladószalag csatlakozik. A 25 gáztalanító szerkezet önmagában ismert, nyitott és célszerűen forgó lapátokkal ellátott légtelenítő edényből, míg az önmagában ismert 27 folyadéktalanító szerkezet forgó dobszitából áll. 50 A berendezés működése a következő. A hidropneumatikus kotrómű által a 23 mammutcsövön át nagy sebességgel felszállított levegő-víz-szilárdanyag háromfázisú keverék a 24 szállítócsövön át a 25 gáztalanító szerkezetbe kerül, ahol egyrészt a levegő nagyrésze el- 55 távozik, másrészt a keverék áramlási sebessége is csökken. A 25 gáztalanító szerkezetből a 26 szeparáló berendezésbe kerülő kétfázisú zagy szemcsés szilárdanyag tartalmának leválasztása az előzőekben ismertetett 60 módon történik. Mivel azonban még ez a szilárdanyag 3 db rs is tartalmaz folyadékot, azért a 26 szeparáló berendezésből kikerülő anyagot a 28 feladó szalag előtt elhelyezett 27 forgó dobszitán vezetjük keresztül, amely a szilárdanyagot gyakorlatilag mentesíti a folyadékfázistól. A 28 feladószalag a szemcsés szilárdanyagot — a bányaüzem technológiájának megfelelően — pl. uszályba vagy úszó szállítószalagra továbbítja. Ez a berendezés nemcsak hogy kisebb energiaráfordítással és jó elválasztási élességgel végzi el a szemcsés szilárdanyag leválasztását, hanem a hidropneumatikus kotróknál gyakran alkalmazott mintegy 50 m hosszúságú és 60—70 t súlyú víztelenítő szalagnál sokkal kisebb; 16—18 m-es hosszúsága kisebb, 30—35 t-s súlya miatt a beruházási költsége is lényegesen kisebb. A víztelenítő szalaggal szemben a találmány szerinti berendezés jelentős előnye még, hogy a szemcsés szilárdanyag végterméknek sokkal kisebb gyakorlatilag elhanyagolható a folyadéktartalma. Ez az előny a termelt szilárdanyag további technológiai kezelésénél pl. szállítás, depózás stb. mutatkozik. Szabadalmi igénypontok 1. Szeparáló berendezés szemcsés szilárdanyagoknak folyadéktól való leválasztására, amelynek vízszintes vagy közel vízszintes tengely körül forgó, homlokfelületén folyadékkivezető peremmel és anyagsurrantóval ellátott, belső palástfelületén emelőlapokkal kiképzett szeparáló dobja van, azzal jellemezve, hogy a szeparáló dob (1) belsejében olyan hidraulikus áramtölcsér (8, 15) van elhelyezve, amelynek alsó kifolyónyílása (9, 16) a folyadékkivezető perem (5) szintje alatt, felső kifolyó nyílása (11, 17) pedig célszerűen a szeparáló dobon (1) kívül van elrendezve. 2. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hidraulikus áramtölcsére (8) kád- vagy tölcsérszerű kialakítású. 3. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hidraulikus áramtölcsére (15) hidrociklon. 4. Az 1—-3. igénypontok bármelyikében meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hidraulikus áramtölcsér (8,15) alsó kifolyó nyílásának (9, 16) átfolyási szelvénye szabályozható. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szeparáló dobban (1) és/vagy az áramtölcsérben (8, 15) zagyterelő (19) és/vagy áramláscsillapító elemek (20, 21) vannak beépítve. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyikében meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy előtte a szeparálandó anyag útjában nyitott, célszerűen forgó lapátokkal ellátott, önmagában ismert gáztalanító szerkezet (22) van elrendezve. (Elsőbbsége: 1979. VI. 26.) 7. Az 1—6. igénypontok bármelyikében meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy utána a leválasztott szemcsés szilárdanyag útjában további pl. rázószitából vagy dobszitából álló önmagában ismert folyadéktalanító szerkezet (24) van elrendezve. (Elsőbbsége: 1979. VI. 26.) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója________ 83.6805.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkű István igazgató
