177807. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1,6-anhidro-ß-D-hexopiranóz-származékok előállítására

5 177807 6 előnyösen savval vagy bázissal kezelhetők. Ha Xj jelen­tése hidroxilcsoport és X2 jelentése halogénatom, úgy megfelelő savak például a hidrogén-fluorid vagy külö­nösen Lewis-savak, és megfelelő bázisok például szfé­rikusán gátolt szerves nitrogénbázisok. Ha Xj jelentése halogénatom és X2 jelentése hidroxilcsoport, úgy megfe­lelő bázisok például szervetlen vagy szerves bázisok vagy erősen bázisos ioncserélők is. Ha Xj egy negatív töltésű oxigénatom hátrahagyásá­val lehasítható olyan csoportot jelent, amely hidroxil­­csoporttól és halogénatomtól eltérő jelentésű, és X2 egy karbóniumion hátrahagyásával lehasítható csoportot je­lent, úgy savakkal, például erős szervetlen savakkal vagy Lewis-savakkal kezeljük. Ez a reakció önmagában is­mert módon hűtés közben, például —10 °C-tól körül­belül + 10 °C-ig terjedő hőmérsékleten, vagy szobahő­mérsékleten, tehát körülbelül +20 °C hőmérsékleten végezhető. A reakció meggyorsítás céljából enyhén me­legíthető is, például körülbelül +40 °C-ra. A reakciót előnyösen valamilyen oldószerben végezzük, célszerűen halogénezett szénhidrogénekben, mint a halogénezett rövidszénláncú alkánok, például diklór-metán, kloro­form vagy különösen diklór-etán, vagy aromás szénhid­rogénekben, mint a toluol vagy xilol, előnyösen víz kizá­rásával. Ha X! egy karbóniumion hátrahagyásával lehasítható csoport, és X2 egy negatív töltésű oxigénatom hátraha­gyásával lehasítható csoport, amely hidroxilcsoporttól vagy halogénatomtól eltérő jelentésű, úgy előnyösen olyan bázisokkal kezeljük, mint a szervetlen vagy szer­ves bázisok. Ez a reakció önmagában ismert módon, hűtés közben, például —10 °C-tól körülbelül +10 °C-ig terjedő hőmérsékleten, vagy szobahőmérsékleten, tehát körülbelül +20 °C hőmérsékleten végezhétő. A reakció gyorsítás céljából enyhén melegíthető is, például kö­rülbelül 40—60 °C-ra. A kezelést előnyösen valamilyen oldószerben végezzük, célszerűen vízben, alkoholban, mint a rövidszénláncú alkoholok, például metanol vagy etanol, vagy éterekben, mint dimetil-éter, dioxán vagy tetrahidrofurán, vagy acetonban. Egy olyan védőcsoport, mint a propenil-, tetrahidro­­piranil-, különösen egy ilidén-csoport lehasítását általá­ban vízzel vagy egy rövidszénláncú alkanollal, rövid­szénláncú alkenollal vagy aril-(rövidszénláncú alkanol)­­lal egy sav jelenlétében történő kezeléssel végezzük. Savként rendszerint egy protonos savat, különösen egy olyan szervetlen savat, amilyen egy ásványi sav, például egy hidrogén-halogenid, különösen hidrogén­­-kloridot, valamint hidrogén-bromidot, továbbá kén­­vagy foszforsavat, vagy egy olyan szerves savat, amilye­nek a szerves karbonsavak, például hangyasavat vagy oxálsavat, vagy egy szerves szulfonsavat, például p­­-toluolszulfonsavat, vagy egy savkeveréket, például hidrogén-klorid vagy p-toluolszulfonsav és ecetsav ele­­gyét, továbbá egy savas jellegű sót használunk. A lehasítást előnyösen egy hígítószer jelenlétében vé­gezzük, ahol az egyik reakciórésztvevő, például egy al­kohol reagens vagy egy szerves sav, amilyen az ecetsav, is szolgálhat egyidejűleg ilyenként; alkalmazhatjuk oldó- vagy hígítószerek elegyét is. Amennyiben valami­lyen alkoholt használunk, előnyösen egy hidrogén-halo­genid, különösen hidrogén-klorid jelenlétében dolgo­zunk, amennyiben vizet használunk, előnyösen egy szer­ves karbonsav, különösen hangyasav vagy oxálsav jelen­létében, különösen ecetsav jelenlétében dolgozunk, a reakciót — ha szükséges — hűtés közben, elsősorban azonban szobahőmérsékleten vagy magasabb (például körülbelül 25 °C-tól körülbelül 150 °C-ig terjedő) hő­mérsékleten, adott esetben egy zárt edényben nyomás alatt és/vagy valamilyen iners gázban, például nitrogén­atmoszférában végezzük. Ha a fenti lehasítási reakcióban reagensként egy al­koholt használunk egy vízmentes sav, különösen hidro­gén-klorid jelenlétében, úgy a két, együttesen az ilidén­­csoporttal éterezett hidroxilcsoport közül az egyik, kü­lönösen az 1-helyzetben levő, a szabaddá válással egy­idejűleg étereződhet. A lehasítási reakció ezért egyide­jűleg egy az előbbiekben megadott éterezett hidroxil­­csoportnak egy olyan találmány szerint előállítható vegyületbe való bevitelére is alkalmazható, amely pél­dául az adott éterezett hidroxilcsoportot még nem tar­talmazza. Az új anhidro-piranóz-származékokat továbbá úgy is előállíthatjuk, hogy egy IV általános képletű vegyü­letbe — ahol az R2, Rj, R4 csoportok közül legalább egyik hidrogénatomot jelent, és a többi az R2, R3, illetve R4 csoportnál megadott jelentésű — legalább egy hidro­génatomtól eltérő jelentésű R2, R3 és/vagy R4 csoportot viszünk be. így egy IV általános képletű vegyületet egy alkanol vagy benzilalkohollal egy reakcióképes észterével rea­­gáltathatunk. Itt az alkanol, vagy benzilalkohol reak­cióképes észtere különösen valamilyen erős szervetlen vagy szerves savval képzett észter, mindenekelőtt egy hidrogén-halogeniddel, például hidrogén-kloriddal, hid­­rogén-bromiddal vagy hidrogén-jodiddal, vagy kénsav­val, vagy egy szerves szulfonsavval, egy aromás vagy alifás szulfonsavval például benzol szulfonsavval, 4-bróm -benzolszulfonsavval, 4-toluolszulfonsavval, rövidszén­láncú alkánszulfonsavval, például metánszulfonsavval vagy etánszulfonsavval képzett észter. Egy IV általános képletű vegyülettel végzett reakcióhoz így előnyösen egy alkil-kloridot, alkil-bromidot, alkil-jodidot, benzol­­szulfonsav, 4-bróm-benzolszulfonsav, 4-toluolszulfon­­sav, metánszulfonsav vagy etánszulfonsav valamilyen alkil-észterét, illetve benzilalkohollal képzett megfelelő származékát használjuk. Előnyösen egy bázikus szer, mint egy alkálifém-hidroxid, például nátrium- vagy ká­­lium-hidroxid, egy alkálifém-karbonát, például nátrium­­-karbonát vagy kálium-karbonát, egy alkálifém-hidro­­génkarbonát, például nátrium-hidrogén-karbonát vagy kálium-hidrogén-karbonát vagy ezüstoxid jelenlétében dolgozunk. Továbbá reagáltathatunk egy IV általános képletű vegyületet — amelyben legalább egy hidroxilcsoport egy reakcióképes hidroxilcsoporttá, különösen egy ha­logénatommá, például brómmá vagy jóddá, vagy egy szulfonsavészterré, például a 4-toluolszulfonáttá vagy metánszulfonáttá van átalakítva — egy alkanollal vagy benzilakohollal egy bázikus szer, például a megfelelő alkálifém-alkoholát jelenlétében. Továbbá reagáltathatunk egy IV általános képletű ve­gyületet — amelyben az OR2 és ORj vagy az ORj és az OR4 csoportok egy epoxicsoportot képeznek — alkal­mas katalizátor jelenlétében egy alkanollal, vagy benzil­alkohollal. Katalizátorként bázikus szereket, mint pél­dául egy megfelelő alkálifém-alkoholátot, például nát­rium- vagy kálium-alkanolátot vagy savas szereket is, például metánszulfonsavat vagy 4-toluolszulfonsavat is alkalmazhatunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom