177791. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és elrendezés szórófejek és esőztető öntözőberendezések esőminőségének vizsgálatára

3 177791 4 cseppsebesség illetve — a cseppmérettel — a csepp­­energia. Fentieken kívül ismeretes még az elektronikus, lengő rendszerű mérőfejekkel történő vizsgálatok módszere (Varga S.: Cseppdinamikai hatások mérésére alkal­mas mérőfejek tervezési szempontjai... Hidrológiai Közlöny, 1970. 5. sz.), és az olajrétegben lefékeződő vízcseppek vizsgálatán alapuló módszer (Pernes, P.: Ballastique et granulométrie des asperseurs. Teorie et experimentation. Bulletin Technique de Genie Rural, Antony, 1967.). Az előzőekben felsorolt eljárások nehézkes, pon­tatlan, drága és helyhez kötött vizsgálatokat tesznek lehetővé. A találmány szerinti eljárás és elrendezés — egyszerű, olcsón műszerezhető, — csekély költséggel és minimális kezelői létszám­mal gyorsan elvégezhető vizsgálatokat tesz lehetővé, — megfelelően pontos, a kapott eredmények köny­­nyen és gyorsan kiértékelhetők, — tetszés szerinti helyen alkalmazható, — a mesterséges és természetes esőkön kívül egyéb cseppdinamikai vizsgálatokra is alkalmas. A találmány szerinti eljárást és elrendezést a mellékelt ábrák mutatják. Az 1. ábrán a mérési eljárás elve és tömbvázlata, a 2. ábrán a jeladó elvi vázlata, a 3. ábrán a jelfogó-értékelő berendezés elrendezési vázlata látható. A találmány szerinti ún. elektroakusztikus mérési eljárás lényege a következő: ha az Öntözőberendezéssel létesített esőfüggöny cseppjeinek útjába állítunk egy felülről változtatható méretű, kör alakú nyílással ellá­tott, de egyébként teljesen zárt edényt, és ezen mérő­edény nyílása alá egy kifeszített membránt vagy kemény fémlapot helyezünk, akkor a nyíláson áthulló cseppek a membránnak vagy lemeznek ütközve kinetikus ener­giájukkal arányos erősségű hangot keltenek. Az így keletkező hangimpulzusokat egy, közvetlenülamembrán alá helyezett mikrofon és erősítőberendezés segítségével elektromos jellé alakítjuk, amelyet kiértékelés céljából vagy jelzőműszerre vagy megfelelő regisztrálóberende­zésre vezérlünk (1. ábra). A tömbvázlatból kitűnik, hogy — a távmérési elveknek megfelelően — az eljárást megvalósító mérőberendezés két egységből áll: a jel­adóból és a jelfogó-értékelő berendezésből. A jeladó egyfajta kivitelű alakjának szerkezeti váz­lata a 2. ábrán látható. A jeladó henger alakú 1 házát felülről a 2 cserélhető szűkítő fedél zárja le. Az 1 ház­ban helyezzük el a 3 mikrofonházat, amelyet a 4 köz­pontosító laprugók tartanak az 1 házzal koncentrikus helyzetben. Az 5 mérőmikrofont a 3 mikrofonházban, a 6 kétrészes bilincs rögzíti 7 csavar segítségével. A 3 mikrofonházat a házhoz gumialátétekkel rugalmasan kapcsolt 8 tartó füleken nyugvó fém 9 ütközőlappal zárjuk le. A külső zaj szigetelésére 10, 11 hangszigetelő gyűrűket helyezünk el a két ház valamint a 3 mikrofon­ház és az 5 mérőmikrofon között. A jeladót a cseppek esési irányába való állíthatósága miatt szögbeállító szerkezettel kapcsoljuk össze. A szögbeállító egy 12 hegyezett lábakkal ellátott 13 alaplapon 14 házban elhelyezett 15 csavarorsós moz­gató mechanizmus, amellyel a jeladó felfogását csava­rokkal lehetővé tevő 16 lengőlap vízszintessel bezárt a szögét változtatjuk. A jelfogó-értékelő berendezés elrendezési vázlata a 3. ábra szerinti. A jeladóból érkező elektromos jeleket először az E akusztikus erősítőbe vezetjük, ahol az erősítési fokozatnak megfelelően felerősítjük. Az erő­sítőből kilépő jeleket az értékelő egységek méréshatárá­nak jobb kihasználása érdekében az Ej kétutas egyen­irányítóval egyenirányítjuk. Az erősítővel sorosan kapcsolt egyenirányító után a jeleket értékelésre a Kj és K2 kapcsolókkal egymással párhuzamosan kapcsolt R gyorsregisztrálóra vagy J jelzőműszerre visszük. A berendezés T áramforrása szárazelemtelep és/vagy gépjárműakkumulátor lehet. Különböző energiatartalmú vízcseppekkel történő kalibrálás esetén a találmány szerinti eljárás illetve mérő­­berendezés dimenzionális mérőszámot szolgáltat, ka­librálás nélkül összehasonlító vizsgálatokra alkalmas. A találmány szerinti eljárás és elrendezés a célnak megfelelően számtalan kiviteli változatban elkészít­hető. Szabadalmi igénypontok 1. Elektroakusztikus mérési eljárás szórófejek, esőz­­tető öntözőberendezések és egyéb cseppdinamikai ha­tások vizsgálatára, azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó cseppeket egy alkalmas kiképzett jeladó membránjára ütköztetve azok kinetikus energiájukkal arányos hang­keltését használjuk fel mérőjelként úgy, hogy mérő­mikrofon segítségével elektromos jellé alakítjuk és jel­zőműszeres és/vagy regisztrált értékelésre tesszük alkal­massá. 2. Elrendezés szórófejek, esőztető öntözőberendezé­sek és egyéb cseppdinamikai hatások vizsgálatára, azzal jellemezve, hogy egy, a talajra helyezhető, hegyezett lábakkal (12) ellátott alaplapra (13) csuklósán szerelt, csavarorsós mozgató mechanizmussal (15) kapcsolt lengőlapra (16) rögzített, felül változtatható nyílású házban (1), a nyílás alatt elhelyezett ütközőlappal (9) és mérőmikrofonnal (5) ellátott jeladóból és egy, a mérőmikrofonnal (5) illesztett akusztikus erősítőt (E), az akusztikus erősítő (E) után sorosan kapcsolt kétutas egyenirányítót (Ej), valamint egymással párhuzamosan kapcsolt lengőtekercses jelzőműszert (J) és gyorsregiszt­rálót (R) tartalmazó jelfogó-értékelő berendezésből áll. 3. A 2. igénypont szerinti elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a jeladó hengeres házban (1) van elrendezve, amelyet felülről cserélhető szűkítő fedél (2) zár le, a mérőmikrofont (5) és a tartófüleken (8) nyugvó fém ütközőlapot (9) tartalmazó ugyancsak hengeres mikrofonház (3), a hajlított központosító laprugók (4) tartása által a házban (1) koncentrikus helyzetben van elrendezve. 4. A 2. igénypont szerinti elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a jeladó környezeti zaj szigetelése céljából a ház (1) és a mikrofonház (3) fala között, valamint a fém ütközőlap (9) alatti térbe a mikrofon­tartó kétrészes bilincsen (6) nyugvó hangszigetelő gyű­rűk (10, 11) vannak elhelyezve. 5. A 2. vagy 3. igénypont szerinti elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a jeladó a ház (1) fenék­lapján található furatokon keresztül az alaplapon (13) házban (14) elhelyezett csavarorsós mozgató mecha-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom