177774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás butil alkohol előállítására
5 í77774 elpárologtatás előtti, azaz a folyékony aldehid térfoga- 3, táblázat ta), és a hidrogén térfogatsebessége az aldehidét 1100-szorosan meghaladja (a hidrogén térfogatát Nm3-ben A reaktorcső hossza (m) A hőmérséklet ( ’C) számítva). .— „ ^ A esőreaktor hűtőköpenyébe hűtőközegként vizet 5 vezetünk be ellenáramban. A víz belépési hőmérséklete 0 110 100 C. A hűíendő reaktorcső és a hűtőközeg között a 1 M2 hőátadási tényező 330kcal/m* 2- óra* °C. 2 116 A reakciózóna hőmérséklete a reagensek áramlási 3 W0 irányában a cső mentén az alábbi 1. táblázat szerint 10 5 96 alakul. 1. táblázat A reaktorcső hossza (m) Az n-butiraldehid átalakulási foka 99,98%, az n-buta' nol hozama 98,60%. A hőmérséklet (°C) 15 0 140 1 143 2 115 3 106 5 101 A megadott körülmények mellett az izobutiraldehid átalakulási foka 99,9%, az izobutanol kitermelése 99,6%. 6000 óra folyamatos üzem után a hőmérséklet elosztás a 2. táblázatban megadottaknak felel meg, 2. táblázat A reaktor hossza (m) 0 2 4 5 A hőmérséklet ( C) 135 140 142 136 Az átalakulási fok 99,59%, az izobutanol hozama 99,10%. A gőz halmazállapotú reakciótermékeket hűtőbe ve- 45 zetjük, ahol az izobutanolt kondenzáljuk és a gázfázistól elválasztjuk. 2. példa Az í. példában leírtak szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy óránként 2,5 liter n-butíraldehídet párologtattuk el 3,0 m3/óra mennyiségű hidrogén felhasználása 55 mellett. A kiindulási anyagok gőz-gáz elegyét 3 atm nyomással vezetjük be a reaktorba. A megválasztott mennyiségek mellett a reakciózóna térfogatra vonatkoztatott térfogatsebességekazalábbiak : aldehid: 3 m3fm2 % xóra, hidrogén : ennek 1200-szerese. A reakciócsövet az 60 1. példában leírt módon Mijük, de a hűtővíz belépési hőmérséklete 95 °C. Reaktorcső és hűtővíz között a hőátadási tényező 330 kcal/m2 • óra • °C. A reakdózóna hőmérséklete a csőhossz függvényében a 3. táblázat szerint alakul. 65 3. példa Az 1. példában leírtakhoz hasonlóan járunk el, kiindulási aldehidként azonban a propilén hidroformilezésével kapott, n-butiraldehidböl és izobutiraldchidböl álló elegyet alkalmazzuk, A reakciózóna keresztmetszetére vonatkoztatott aldehid-terhelés 1,5 nvVrrr * óra, a hidrogén-terhelés ennek 800-szorosa. A kiindulási anyagok gőz-gáz elegyét 0,2 atí nyomással vezetjük be az 51 súly% nikkelt tartalmazó nikkel-króm katalizátorral töltött reaktorcső felső részébe. A reaktor belső hőmérsékletét 180 C-on tartjuk. Hűtőközegként nyomás alatt álló forró vizet használunk, A csőfal felülete és a reakciózóna térfogata között az arány 60 m2/m3. Reaktorcső és hűtővíz között a hőátbocsálási tényező 2000 kcal/m2 * óra • °C. A butiraldchid átalakulási foka 99,9%, a kitermelés n-butanolra 99,2%, izobutanolra 99,4%. 4. példa Hötőköpennyel ellátott fém csőreaktorba 52 sűly% nikkelt tartalmazó nikkel-króm katalizátort töltünk olyan mennyiségben, hogy a reakciózóna (katalizátorral kitöltött csőszakasz) térfogata és a cső hűtőfelülete közötti arány 400 m2/m3 legyen. Az izobutiraidehidet hidrogén jelenlétében clpárologtatjuk és a kiindulási anyagok elegyét olyan sebességgel adagoljuk a reaktorba, hogy az aldehid-terhelés SfimVm2’ óra, a hidrogén-terhelés annak 1800-szorosa legyen, A reaktorcső falát cllenáramban vezetett forró vízzel hűljük. Csőfal és hűtőközeg között a hőátadási tényez« 385 kcal/m2- óra* 'C. A hidrogénezést 130—140 ’C-on. 0,5 att nyomáson végezzük. Az izobutiraldehid átalakulási foka 99,1%, az izobutanol hozama 98,5%. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás budi-alkoholok előállítására butíraldehidek gőzfázisban, 90—180 °C hőmérsékleten és legfeljebb 5 atm nyomáson nikkel-króm-katalízátor jelenlétében végzett hidrogénezése útján reakciózónát és attól fallal elválasztott hűtőzónát tartalmazó reaktorban, azzal jellemezve, hogy a reakciózóna keresztmetszetének egy 3
