177757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kortikoid-származékok előállítására

3 177757 4 vagy b) eljárásváltozattal kapott la általános képletü kortíkoid — attól X és Rí az előbbivel azonos jelenté­snek — 21-helyzetö hidroxilcsoportját észterezzük, vagy fluor- vagy klóratomra cseréljük, és/vagy kívánt esetben egy X P-hidroxí-metiléncsoportot karbonilcsoporttá oxidálunk, A találmány szerinti eljárás aj változata a 3,845,085 sz. amerikai szabadalmi leírásban leírt körülmények közt hajtható végre. Ab) eljárásváltozat kivitelezéséhez olyan reakciókö­rülmények szükségesek, amilyeneket a 3,152,154 sz. amerikai szabadalmi leírásban és a 23 40 591 sz. és 20 55 221 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvá­nosságra hozatali iratokban írnak le. A 21-helyzctű hidroxilcsoportnak fluor- vagy klór­atomra történő cserélését a 3,721,686 sz. amerikai sza­badalmi leírásból ismert körülmények között lehet elvé­gezni. A 21-helyzetű hidroxílcsoport észterezése és adott esetben a 1 í-helyzetű hidroxílcsoport oxidációja szintén önmagukban ismert módszerekkel történik, amelyeket például a 3,828,083 sz. amerikai szabadalmi leírásban közölnek. A találmány szerinti kortikoidok, mint már említet­tük, helyileg alkalmazva erős gyulladásgátló hatással rendelkeznek, szisztemikus alkalmazás esetén azonban csak nagyon gyenge hatásúak. A kortikoidok lokális gyulladásgátló hatása az ismert vasoconstrictio-vizsgáiat segítségével értékelhető. Önkéntes vizsgálati személyek hátán 20-szor egymás fölötti lesznkifásokkal egy 2 cm széles Tcsa-filmmel a bőr szarurétegét fellazítjuk, és ezzel kifejezett vérbőséget idézünk elő. A fellazított területen belül megjelölt 4 cm2 nagyságú mezőkre 50 mg-os kenücskészítményeket viszünk fel. A hatóanyagot nem tartalmazó kenőcsalap szolgál vak­próbaként. A kezeletlen bőrszínértékét 100-nak,a fellazított bőrét 0-nak tekintjük. Hasonlóképpen a vasoconstrictio vizs­gálatban is 0 és 100 között értékeljük a bőrszínt. A következő I. táblázatban középértékeket sorolunk fel, amelyek különböző vizsgálati személyek és külön­böző hátterületek vizsgálataiból erednek. I. táblázat A vasoconstHctio-vizsgálat eredményei ! Kimccntrâ" Vasoconstrictio S/dm dó t X-ban 4t>ra múlva 8 óra múíva I. 6x.9x-Diíluor-il ß-hidr­­oxi«l6a-metil-21-valenl­oxi-prcgnadién-3,20-dion 0,00001 33% 36% 11. t7«-Bcazoiioxi-Í 1 ß-hidr­­oxi-21-(trimctil-acetoxi)­­-1,4,8(9)-pregnatrién- 3,20-dion 0,00001 ... - 30% 33% 111. I7«-Acetoxi-21-klór-l 1 ß­­-hidroxi-1,4,8(9)-pregnat­­rién-3,20-dion 0,00001 42% 42% ÎV. 21-Klór-Il ß-hidroxi-17oc­­-propioniloxi-1,4,8(9)­­-pregnatrién-3,20-dion 0,00001 47% 45% V. 17«-Benzoiloxi-21-k lór­­-1 lß-hidroxi-1,4,8(9)­­-pregnatrién-3,20-dion 0,00001 52% 64% Vonatkoztatási anyagként a vizsgálatok során a nagy­hatású 6a,9oc-difluor-ll ß-hidroxi-16«-metil-21-vaIeril­­oxi-l,4-pregnadién-3,20-dion (=Difluocortolon-21-va­­lerianát) szolgált. A táblázat azt mutatja, hogy a találmány szerinti ve­­gyületek még extrém hígításoknál is kiváló gyulladás­gátló hatással rendelkeznek. A találmány szerinti vegyületek szisztemikus hatá­sát az ismert timolízis vizsgálat segítségével határozzuk meg a következőképpen: 70—110 g súlyú SPF-patkányoknak éternarkózisban eltávolítjuk a mellékveséit. Mindig 6 állat alkot egy vizsgálati csoportot, amelyek mindig 3 napig kapnak szájon át adagolva meghatározott mennyiségű vizsgálati anyagot. A negyedik napon az állatokat leöljük, és meghatározzuk timusz-súlyukat. A kontroli-állatokat azonos módon kezeljük, azonban vizsgálati anyagot nem tartalmazó benzil-benzoát/ricinusolaj-elegyet kap­nak. A kapott timusz-súlyokból szokásos módon meg­határozzuk azt a vizsgálati anyagmennyiséget, amelynél 50%-os timolízist figyelhetünk meg. Továbbá meghatározzuk a szisztemikus hatást az adjuváns-ödéma-vizsgálat segítségével a következő­képpen: 130—150 g súlyú SPF-patkányoknak a jobb tótsó lábukba gyulladásgóc előidézése céljából 0,1 ml 0,5%-os Mycobacterium butiricum-szuszpenziót (amely az ame­rikai Difco cégtől szerezhető be) fecskendezünk. A be­fecskendezés előtt megmérjük a patkányok mancstérfo­gatát. A befecskendezés után 24 órával az ödéma ki­terjedésének meghatározása céljából a mancstérfogatot ismét meghatározzuk. Végül a patkányoknak szájon át különböző mennyiségű vizsgálati anyagot adunk 29% bcnzil-benzoátból és 71% ricinusolajból álló elegyben oldva. További 24 óra múlva a mancstérfogatot újból meghatározzuk. A kontroli-állatokat hasonló módon kezeljük, azzal a különbséggel, hogy ezeknek vizsgálati anyagot nem tartalmazó benzil-benzoát/ricinusolaj-elegyet fecsken­dezünk be. A megmért mancstérfogatokból szokásos módon meghatározzuk azt a vizsgálati anyagmennyiséget, amely ahhoz szükséges, hogy a talpödéma 50%-os gyógyulását eredményezze. Összehasonlító anyagként ezekben a vizsgálatokban ismét a Difluocortolon-21-valerianátot használjuk. Az ezen vizsgálatokban kapott eredményeket a követ­kező 2, táblázatban soroljuk fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a találmány sze­rinti vegyületek csak csekély szisztemikus mellékhatá­sokkal rendelkeznek. Az új vegyületek a galenusi gyógyszerészeiben szoká­sos hordozókkal kombinálva kontakt dermatitisz, különböző fajta ekcémák, neurodermatózisok, erythro* dermia, égést sérülések, pruriíis vulvae et ani, rosacea, erythematodes, cutaneus, psoriasis, lichen ruber planus et verrucosus és hasonló bőrbetegségek helyi kezelésére alkalmasak. A gyógyszerkülönlegességek elkészítése szokásos mó­don történik, amennyiben a hatóanyagot megfelelő adalékokkal a kívánt alkalmazási formákká, például oldatokká, öblítőszerekké, kenőcsökké, krémekké vagí tapaszokká alakítjuk. Az így formázott gyógyszerekben a hatóanyag-koncentráció az alkalmazási formától függ-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom