177738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított minőségű szénhidrogén-termékek kinyerésére

3 177738 4 A nagy fajsúlyú fluid extrakció, a nyomás változásá­nak következtében, a fluidum tulajdonságaiban beálló változásoktól, különösen a fluidum fajsúlyától függ. Kritikus hőmérséklet alatti hőmérsékleten a fluidum fajsúlya különösen a nyomásban beálló változások sze­rint változik. A fajsúlyban beálló ilyen éles átmenetek a gőz-folyadék átmenettel társulnak. A fluidum kritikus hőmérséklete fölötti hőmérsékleten a fluidum fajsúlya, az ideális gáztörvényeknek megfelelően csaknem lineá­risan növekszik, bár magas nyomáson a linearitástól való eltérés jelentős. Az ilyen eltérés még szembetűnőbb, amikor a fluidum hőmérséklete a kritikus hőmérséklet­hez közelít, de még fölötte van. Amennyiben egy fluidumot a kritikus hőmérséklete alatti hőmérsékleten, és a telített gőzének nyomása alatti nyomáson tartunk, akkor két fázis van egymással egyen­súlyban, mégpedig a C fajsúlyú X folyadék, és a D fajsú­lyú Y gőz. A C fajsúlyú folyadék egy bizonyos oldóhatás­­sál rendelkezik. Amennyiben ezt a fluidumot a kritikus hőmérséklete fölötti hőmérsékleten tartjuk, és amennyi­ben C fajsúlyra komprimáljuk, akkor a komprimált fluidum várhatóan hasonló oldóhatást fejt ki, mint a C fajsúlyú X folyadék. Hasonló oldóhatás érhető el még magasabb hőmérsékleten, a fluidum C fajsúlyra történő nagyobb kompressziója által. Mégis, a kritikus hőmér­séklet közelében a fluidum nem ideális viselkedése miatt, sokkal hatásosabban növeli a fluidum fajsúlyát, ha a hőmérséklet kissé a kritikus hőmérséklet fölött van, mint amikor a hőmérséklet lényegesen a fluidum kriti­kus hőmérséklete fölött van. Ez az egyszerű megfontolás ahhoz az elgondoláshoz vezet, hogy egy adott nyomáson, és a komprimált fluidum kritikus hőmérséklete fölötti hőmérsékleten, a kompri­mált fluidum oldóhatása annál nagyobb, minél alacso­nyabb a hőmérséklet; és, hogy a komprimált fluidum kritikus hőmérséklete fölötti adott hőmérsékleten, a komprimált fluidum oldóhatása annál nagyobb, minél nagyobb a nyomás. Bár ilyen hasznos oldóhatást figyeltünk meg a fluid oldószer kritikus hőmérséklete fölött, azonban nem lényeges az, hogy az oldószer-fázist annak kritikus hőmérséklete fölött tartsuk. Ebben az esetben csupán csak az lényeges, hogy a fluid oldószert eléggé magas nyomáson tartsuk, hogy annak fajsúlya nagy legyen. Ennek következtében a folyadék-fluidumok, és a gáz­­fluidumok, melyeket magas nyomáson tartunk, és fo­­lyadék-fajsúllyal rendelkeznek, hasznos oldószerek a magas hőmérsékletű, nagy fajsúlyú fluid extrakcióban. A nagy fajsúlyú fluid extrakcióval magas hőmérsék­leten történő elválasztás alapja az, hogy a szubsztrátu­­mot magas hőmérsékleten érintkeztetjük a nagy fajsúlyú, komprimált fluidummal, az anyag a szubsztrátumból a fluid fázisba oldódik, majd ezt a kioldott anyagot tar­talmazó fluid fázist elkülönítjük és végül az elkülönített fluid fázist arra a pontra nyomásmentesítjük, hogy a fluidum oldóhatása leromlik, és ahol az oldott anyag szi­lárd vagy folyadék formában szétválik. Néhány, tapasztalati összefüggésen alapuló általános következtetés vonható le az anyag nagy fajsúlyú, komp­rimált fluidumban való jobb oldhatását illetően. így például a nagy fajsúlyú, komprimált fluidum oldóhatása a fluid oldószer és a szubsztrátum fizikai tulajdonságai­tól függ. Ebből következtettünk arra, hogy különböző kémiai természetű, de hasonló fizikai tulajdonságú flui­­dumok hasonlóan viselkednek mint oldószerek. E fel­ismerés egy példája, hogy a komprimált etilén és szén­­-dioxid oldóhatása hasonló. Ezen túlmenően, ebből azt a következtetést vontuk le hogy jobb hatású nagy fajsúlyú fluid extrakció érhető el olyan oldószerrel, melynek kritikus hőmérséklete köze­lebb van az extrakció hőmérsékletéhez, mint olyan oldószerrel, melynek kritikus hőmérséklete az extrakció hőmérsékletétől lényegesen különbözik. Továbbá, mint­hogy a nagy fajsúlyú, komprimált fluidum oldóhatása nagyobb lesz alacsony hőmérsékleten, viszont az extra­hálandó anyag gőznyomása nagyobb lesz magasabb hőmérsékleten, ezen két ellentétes hatást az extrakció hőmérsékletének megválasztásával kell kiegyenlíteni. A nagy fajsúlyú fluid extrakció gyakorlati alkalmazá­sának különböző módjai lehetségesek a szokásos elvá­lasztási eljárások analógiájára. így például az extrakciós és nyomásmentesítési szakasz lehetőséget biztosít az anyagok keverékeinek elválasztására. Enyhe körülmé­nyek alkalmazhatók előbb a sokkal illékonyabb anya­gok extrahálására, és sokkal komolyabb körülmények alkalmazhatók a kevésbé illékony anyagok extrahálásá­ra. A nyomásmentesítési művelet is lefolytatható egy szakaszban, vagy több szakaszban úgy, hogy előbb a kevésbé illékony oldott alkotórészeket választjuk le. Az extrakció mértéke és a termék kinyerése nyomásmente­sítéssel, a megfelelő fluid oldószer leválasztásával, az extrakció, vagy nyomásmentesítés hőmérsékletének és nyomásának beállításával, és az extraktorba adagolt szubsztrátum és fluid oldószer arányának megváltozta­tásával szabályozható. Általában, a magas hőmérsékletű, nagy fajsúlyú fluid extrakció alternatív megoldásként tekinthető egyrészt mint desztilláció és másrészről mint extrakció, folyadék­oldószerrel alacsony hőmérsékleten. A nagy fajsúlyú fluid extrakció jelentős előnye a desztillációval szemben abban rejlik, hogy lehetővé teszi alacsony illékonyságú anyagok feldolgozását. A nagy fajsúlyú fluid extrakció még egy lehetőséget kínál a molekuláris desztillációhoz, de a nagy fajsúlyú fluid fázisban ilyen magas koncentrá­cióval észrevehető előny csak az átmenőteljesítményben jutna kifejezésre. A nagy fajsúlyú fluid extrakciót külö­nösen ott alkalmazzák, ahol hőérzékeny anyagokat dol­goznak fel, mivel az extrakció nagy fajsúlyú fázisban lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten valósítható meg, mint amilyent a desztilláció megkíván. A magas hőmérsékletű, nagy fajsúlyú fluid extrakció jelentős előnye az alacsony hőmérsékletű folyadék­­extrakcióval szemben, hogy a komprimált fluid oldó­szer oldóképessége a hőmérséklet változtatása helyett folyamatosan szabályozható a nyomás beállításával. Az oldóképesség nyomásváltozással történő szabályozásá­nak rendelkezésre álló eszközei új lehetőséget és terüle­tet nyújtanak az oldószer-extrakciós eljáráshoz. Kétségtelenül Zhuze volt az első, aki a nagy fajsúlyú fluid extrakciót a vegyipari műveletekben a petróleum­­frakciók aszfaltmentesítésére alkalmazta propán-propi­lén keverék, mint gáz felhasználásával, melyet a Vestnik Akad. Nauk. S. S. S. R. 29, (11), 47—52 (1959) és a Petroleum (London) 23, 298—300 (1960) közölt. Zhuze munkáján kívül ilyen próbálkozást mások is ismertettek már, a nagy fajsúlyú fluid extrakció művele­tét kereskedelmi forgalomban levő anyagokra alkalmaz­va. Az 1 057 911 (1964) számú angol szabadalmi leírás a gázextrakció elvét írja le általánosan, kihangsúlyozva ennek alkalmazását mint elválasztási művelet kiegészi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom