177737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hosszúkás fémlemezből szalagtekercsek kialakítására
17 177737 18 ahol a görbület hullám alakú, ami például úgy alakítható ki hogy a 123 körkéseket igen kis mértékben előtoljuk. A H. ábrán látható, hogy a két, egymással szomszédos 140 és 140a leánytekercs közötti közbenső felületek az említett görbületek ellenére is sík felületet mutatnak, és mindegyik 140 és 140a leánytekercs és 141 főtekercs oldaléléi mentén a tekercs tömöttsége nagyobb, ami annak következtében jön létre, hogy a szalag anyagának hoszszanti tengely irányában nagyobb a görbültség, eltekintve azoktól a különbségektől, amelyek a lemez hajlottságából (a tekercs letekercselése következtében) keletkeznek. A 16. ábra vertikális léptékben szemlélteti a 17. ábrán ábrázolt tekercset letekercselt állapotban a hullám alakú görbülettel vagy a belógással együtt. Ilyen esetben a 141 főtekercs külső végei nagyon egyenetlenek lehetnek, mint ahogy ezt a 17. ábra is ábrázolja, azonban a 140 és 140a leánytekercsek egymással szomszédos felületei az ábrán ábrázolt módon sík alakúak. A 17. ábra a tárcsa alakú hulladéktekercsek részeit szemlélteti, amelyeket a 34/a vonallal ábrázoltunk. Ez arra használható fel, hogy vele a 141 főtekercs széleit a raktározásnál védjük, ahogy ezt az előbbiek során már említettük, vagy pedig hogy védelmet biztosítsunk a 140 és 141a leánytekercsek részére, amikora 141 főtekercsről való letekercseléskor, vagy a 140, 140a leánytekercsek felhasználásakor a 141 főtekercsről letörjük, vagy letekercseljük. Ezeket a hulladéktekercseket a 3. ábrán az igen kis lépték miatt külön nem ábrázoltuk. A 141 főtekercs és 140, 140a leánytekercsek külső végeit a letekercselés előtt azzal biztosíthatjuk, hogy egyegy 140, 140a leánytekercset a mellette levő 140, 140a leánytekercsről könnyű ütéssel letörhetünk. Raktározás céljából hasznos intézkedés lehet, ha a 141 főtekercset a tekercsmag körül például kötegekkel kötjük össze, és a kötéseket legalább 2120 fokonként ismételjük. A 34/a vonal mentén látható hulladéktekercsek vagy pedig a szegély vágat a szalagot karcolás, ill. maródás ellen védi. Habár a szélső helyen vágott 140a leánytekercsek külső élei nagyon szabálytalanok lehetnek — mint ahogy ezt a 17. ábra ábrázolja —, ennek ellenére is a belső közbenső felületek síkok, ahogy ez a 17. ábráról ugyancsak leolvasható. Ha egy 140 leánytekercset a 141 főtekercsről letekercselnek, és azt nem törik le, akkor a letekercselést oly módon végezhetik, hogy a 140 leánytekercs és a 141 főtekercs ellenkező irányokban futnak, úgyhogy a leválasztandó 140, illetve 140a leánytekercs mozgáspályája olyan vektoríális komponenssel rendelkezik, amely párhuzamos a tekercselés tengelyével. Ilyen vektoríális irányú mozgás valójában nem realizálható, mert a szalaganyag a tekercs tengelye körül meghajlik, és éppen ezért sokkal inkább azok a reakcióerők hatnak, amelyek a tengellyel és a szalaganyag felületével párhuzamosak. A letekercselésnek ez a módja, amely az ilyen vektorkomponens által létrehozott leválasztó mozgást hozza létre, rendkívül hatékonyan használható fel abból a célból, hogy a 140 és 140a leánytekercsek közötti összeköttetéseket koncentrált húzófeszültség hatásának tegyük ki, hogy ezek könnyen széttörjenek. Egyes esetekben a széttörés az önsúly következtében is létrehozható, különösképpen, ha egy szélső helyzetben levő 140 és 140a leánytekercsek kezdete a 140 főtekercs alsó végétől ~7 amely a függőleges irányhoz képest ferdén helyezkedik el — lefelé meneszthető, úgyhogy a letekercselés az wsúly következtében folytatódik. Ilyen módon pl. kézzel meghúzott kísérleti tekercseket tekercseltünk le, ahol lehetségessé válik, hogy a szélen levő 140a leánytekercs csavarvonalú pálya mentén igen gyorsan letekercselődjön. A szabaddá vált szalag a földre esett, míg a 141a főtekercs megmaradó része minden károsodás nélkül helyén maradt, és a letekercselt szalaggal szomszédos 140 és 140a leánytekercs felülete sima és sértetlen volt. A 140 és 140a leánytekercsek végleges eltávolítására alkalmazható célszerű berendezést a 18. ábra szemlélteti. Ennél a berendezésnél a 88 leány tekercs a 89 főtekercsről lett letekercselve. A letekercselt részt a 90 szakasz ábrázolja. A leánytekercs leválasztásának elősegítésére ebben az esetben egy 91 felszakító lapot alkalmazunk, ahogy ezt szemléltetően a 19. és 20. ábrákon láthatjuk. Ezt a lapot egy ék alakú 92 ujj tartja, amely csavarokkal van rögzítve, és amelyen keresztül a letekercselt szalag 90 szakasza csúszik, alatta pedig a 88 leánytekercs tekercsei futnak. A letekercselt szalag 90 szakasza a 92 ujj 93 felületén csúszik. A 92 ujj egy 97 peremen egy 44 forgócsappal van rögzítve, amely egy 95 rugóval van ellátva, amely a 92 ujjat az ábrán ábrázolt vízszintes helyzetben elmozgathatóan rögzíti. A 97 perem egy 98 harántirányú fejből emelkedik ki, amely vertikális irányban négy iámon csúszik, amelyek közül kettőt ábrázoltunk oly módon, hogy azok adott távolságban egymáshoz képest elrendezett tartókból nyúlnak ki, amelyekből egyet ábrázoltunk a rajzon. Az emelést és a süllyesztést egy 96 működtető henger vezérli. A 92 ujj alsó oldalát közvetlenül a 88 leánytekercs feltekercselt részén futtatjuk. A 91 felszakítólap vezető pereme a rajzon látható módon kismértékben a 92 ujj 93 felülete alá helyezkedik el, úgyhogy a 91 felszakítólap részben abba a vágási vonalba esik, amely a következő 88 leánytekercshez tartozik, hogy azon tekercs leválasztását megindítsa, amely a más leválasztott 88 leánytekercset követi, vagy e megindításhoz hozzájáruljon, és hogy a 91 felszakító lapot az ezen 88 leánytekercs mellett elhelyezkedő, még feltekercselt tekercs pereméhez állítsa, és ott rögzítse. Arról a 88 leánytekercsről van tehát szó, amelyet a 89 főtekercsről a következő lépésben kell letekercselni. Egyes esetekben a leválasztás szempontjából ilyen előzetes művelet vagy a 91 felszakítólap helyzetének rögzítése nem szükséges, és a 91 felszakító lap belógó része is nélkülözhető. A 91 felszakító lap szerepe az, hogy az a letekercselendő legfelsőbb 88 leánytekercset a mellette levő és még feltekercselt 89 főtekercsről ékhatással olyan nagy erővel válassza le, hogy a két tekercs között levő összeköttetések széttörnek. Mint ahogy azt az előzőekben említettük, a szétválasztási eljárás ékkel való szétválasztási, letörési, vagy pedig vágási művelet is lehet. Természetesen a találmány szerinti eljárás megvalósításánál a lemezek felvágása szempontjából a részbeni vágás vagy a hosszanti tengely irányú folyamatos vágás kombinációja is megvalósítható. Minthogy a részbeni vágás a különböző — fentebb ismertetett — eljárások alapján valósítható meg, például a vágást egy tetszőleges időpontban, amikor is az ismételt feltekercselés már megkezdődött, a már leírt eljárással fejezhetjük be. A találmányi gondolathoz hozzátartozik az is, hogy a 140 leánytekercseket a feltekercselésnél véglegesen elválasztjuk egymástól. Ahogy a 21. ábra ábrázolja, egy erre lehetséges eljárás oly módon vihető végbe, hogy a 30 hosszirányú szétválasztó munkahelyen levő késekkel ellátott vágásokat teljes vágások alakjában valósítjuk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
