177735. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás 4-diizopropilamino-Z-fenil-2-(2-piridil)-butiramid és dihidrogénfoszfát-sója előállítására
3 177735 4 dószert ledesztilláljuk, a maradékot valamely hosszabb szénláncú, legalább 3-szénatomos, egy- vagy többértékű alifás alkohol vagy valamely, legalább 3-szénatomos, szabad hidroxilcsoportot is tartalmazó alifás éter mint oldásközvetítő jelenlétében tömény kénsavval, 100 °C alatti hőmérsékleten hidratáljuk, a kapott 4-diizopropilamino-2-fenil-2-(2-piridil)-butiramidot a reakcióelegy meglúgosítása után valamely aromás vagy halogénezett alifás szénhidrogénnel extraháljuk, ezután az oldószert ledesztilláljuk, és a maradékot, amely 4-diizopropilamino-2-fenil-2-(2-piridil)-butiramid, 2—4 szénatomos alifás alkohollal készített oldatban 85%-os vizes foszforsav-oldattal hűtés közben sóvá alakítjuk, végül a kivált terméket szűréssel elkülönítjük, és a kapott dihidrogénfoszfát-sóból kívánt esetben vizes oldatban felszabadítjuk a 4-diizopropilamino-2-fenil-2-(2-piridil)-butiramidot, és a kivált anyagot leszűrjük. Az alkilezés során a 2-diizopropilamino-etilklorid-hidroklorid alkilezőszert 0—40 mól%, előnyösen legfeljebb 10 mól% feleslegben, a katalizátort pedig 1— 10 mól%, előnyösen legfeljebb 3 mól% mennyiségben alkalmazzuk. A reakció autoterm, az alkilezőszer megfelelő adagolásával beállítható a kívánatos 50—150 °C, előnyösen 80—100 °C belső hőmérséklet. A hidratáláshoz oldásközvetítőként valamely hoszszabb szénláncú, legalább 3-szénatomos, egy- vagy többértékű alifás alkoholt vagy valamely, legalább 3-szénatomos, szabad hidroxilcsoportot is tartalmazó alifás étert alkalmazhatunk, különösen jó eredményt érhetünk el etilénglikolmonoetiléter alkalmazásával. Az oldásközvetítő alkalmazásának következtében homogén reakcióelegyben végezzük a hidratálást, és a tömény kénsavat csak olyan mennyiségben használjuk, amennyi az elméletileg szükséges vízmennyiséghez képest legfeljebb 50 mól% vízfeleslegnek felel meg. A hidratálás során ügyelni kell arra, hogy a reakcióelegy hőmérséklete ne emelkedjen 100 °C fölé, így elkerüljük a melléktermék képződést. A hidratálás során keletkező 4-diizopropilamino-2- -fenil-2-(2-piridil)-butiramidot a reakcióelegy meglúgosítása után valamely aromás vagy halogénezett alifás szénhidrogénnel, előnyösen toluollal extraháljuk, majd az oldószer ledesztillálása után a maradékot 2—4 szénatomos alifás alkoholban, előnyösen etilalkoholban feloldjuk, és az oldathoz számított mennyiségű 85%-os vizes foszforsav-oldatot adunk, végül a kivált kristályos terméket elkülönítjük. Tiszta diizopropilamino-2-fenil-2-(2-piridil)-butiramidot kapunk, ha azt az így kapott dihidrogénfoszfátból szabadítjuk fel vizes oldatban. A találmányt közelebbről az alábbi példával szemléltetjük. Példa 5 liter vízben feloldunk 5 kg nátriumhidroxidot. Az oldatot 30 °C-ra hűtjük, és hozzáadunk 5 kg fenil-(2-piridil)-acetonitrilt, valamint 0,15 kg benziltrietilammóniumkloridot. A reakcióelegyet 20 percen át keverjük, sűrű szuszpenziót kapunk. Ehhez 1,7 g 2-diizopropilamino-etilklorid-hidrokloridot (a továbbiakban alkilezőszert) adunk, majd a reakcióelegyet 20 percen át keverjük, eközben a belső hőmérséklet 60 °C-ra emelkedik. További 2 kg alkilezőszer beadagolása után a belső hőmérséklet 70—80 °C-ra emelkedik. A reakcióelegyet 20 percen át keverjük ezen a hőmérsékleten, majd újabb 2 kg alkilezőszert adagolunk be olyan ütemben, hogy a reakcióelegy hőmérséklete ne emelkedjen 90 °C fölé. Ezután a reakcióelegyet 4 órán át keverjük hűtés és fűtés nélkül, majd a reakcióelegyhez 16 liter toluolt és 16 liter vizet adunk, 5 percen át keverjük, majd 20 percen át állni hagyjuk. Ezt követően a vizes fázist elválasztjuk, a szerves fázist kétszer 16 liter vízzel mossuk, majd vákuumban bepároljuk oly módon, hogy a belső hőmérséklet ne emelkedjen 90 °C fölé] A bepárlási maradékhoz 60 °C hőmérsékleten 0,1 liter etilénglikol-monoetilétert (celloszolvot) adunk, majd állandó keverés és vízzel történő hűtés közben 9,3 liter 96%-os kénsavat adunk a reakcióelegyhez olyan ütemben, hogy az elegy hőmérséklete ne emelkedjen 100 °C fölé. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet 4 órán át keverjük 100 °C hőmérsékleten, majd 40 °C-ra hűtjük, és 100 liter, 2 °C hőmérsékletű vízbe csurgatjuk. A vizes oldat pH-ját 40%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal 3—4-re, majd 10%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal 7—8-ra állítjuk, végül jégecettel 5-re puffereljük. Ezután a legfeljebb 30 °C hőmérsékletű oldathoz 26 liter toluolt adunk, 20 percen át keverjük, majd 30 percen át állni hagyjuk. Ezután a fázisokat elválasztjuk, a vizes fázishoz 100 liter toluolt adunk, és pH-ját 40%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal 12— 13-ra állítjuk, 10 percen át keverjük és további 10 percen át állni hagyjuk. Ezután a fázisokat újra elválasztjuk, a vizes fázist újabb 321iter toluollal extraháljuk. A toluolos fázisokat egyesítjük és vákuumban bepároljuk, ügyelve arra, hogy a belső hőmérséklet ne emelkedjen 80 °C fölé. A maradékhoz 70 °C hőmérsékleten 45 liter abszolút etilalkoholt, 0,2 kg derítőszenet és 0,2 kg Celitet adunk, az oldatot 30 percen át keverjük 30—40 °C hőmérsékleten, majd leszűrjük. A szűrlethez 40 °C hőmérsékleten számított mennyiségű (körülbelül 2,7 kg) 85%-os foszforsav 3 liter abszolút etilalkohollal készített oldatát adjuk, majd az elegyet lassan hűtjük. Eközben a termék kikristályosodik. A kristályszuszpenziót 1 órán át keverjük 15 °C hőmérsékleten, majd centrifugálással elválasztjuk és megszárítjuk. Ily módon 9,2 kg 4-diizopropil-amino-2-fenil-2-(2-piridil)-butiramid-dihidrogénfoszfátot kapunk; a kitermelés fenil-(2-piridil)-acetonitrilre számítva 81,5%. Olvadáspont: 202—204 °C. A kapott sóból az alábbi módon szabadítjuk föl a bázist: 43,7 g 4-diizopropilamino-2-fenil-2-(2-piridil)-butiramid-dihidrogénfoszfátot 300 ml vízben feloldunk, majd keverés és jeges vízzel történő hűtés közben egy óra alatt 200 ml 25%-os vizes ammóniumhidroxid-oldatba csöpögtetjük. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet további 4 órán keresztül keverjük jeges vízfürdőben. Ezután a kivált kristályos anyagot leszűrjük, három alkalommal 50—50 ml hideg desztillált vízzel mossuk, majd 6 órán át 50—60 °C-on, vákuumszárítószekrényben 9—10 kPa nyomáson szárítjuk. így 32,5 g 4-diizopropilamino-2-fenil-2-(2-piridil)-butiramidot kapunk, amelynek olvadáspontja 86— 87 °C. Kitermelés: 96%. Szabadalmi igénypontok 1. Javított eljárás 4-diizopropilamino-2-fenil-2-(2-pindil)-butiramid és dihidrogénfoszfát • sója előállítására fenil-(2-piridil)-acetonitril2-diizopropilamino-eti!kloriddal végzett alkilezése, a kapott 4-diizopropilamino-2-fe-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
