177710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ligninsyulfonsav alapú kelátképzők és fémkelátok előállítására

3 177710 4 írást) szerint a már említett konvertálási eljárással nyert ligninszulfonsav ammónium- vagy nátriumsójának vi­zes oldatához az előállítani kívánt két- vagy többvegyér­­tékÜ fémkelátnak megfelelő fémsó vizes oldatát adják, majd a képződött terméket tetszőleges mértékig bepá­rolják. Az így nyerhető termék száraz állapotban 8— 10 s% fémet tartalmaz. Az ehhez az eljáráshoz hasonló módon nyert Fe-, Cu-, Zn-, Mn- stb. fémkelátokat több vállalat is előállítja. Az Amerikai Egyesült Államokban például a Crown Zellerbach Ca., Hampshire Chemical Division cég hoz forgalomba folyékony vagy szilárd halmazállapotú, mezőgazdasági rendeltetésű fémkelátokat. A kelátokat a mezőgazdasági igényeknek megfelelően vagy egyedi vagy kevert formában állítják elő, és lehetőség van arra is, hogy makro- és mezoelemekkel együtt hozzák őket forgalomba. A másik előállítási módszer (lásd a 61 604 számú len­gyel szabadalmi leírást) szerint úgy járnak el, hogy faké­­reg-őrleményt vizes oldatban nátriumszulfittal vagy hidrogénszulfittal ismert módon szulfitoznak, majd az így nyert masszába bekeverik a nyomelemek sóit és azt megszárítják. Ezzel a módszerrel tehát a fakéregre vi­szik fel a kelatizált fémeket. Szárazanyag-tartalomra számítva így 5—6% fémet lehet megkötni. Permettrágyakénti felhasználásnál a szórófejek eidu­­gulási lehetősége miatt természetesen csak a vízoldható vegyületek jöhetnek számításba, így a 61 604 számú lengyel szabadalmi leírás elve alapján előállított termé­kek permettrágyaként nem használhatók. Talajtrágya­­kénti felhasználásnál viszont mindkét eljárás alapján előállított fémkelát felhasználható. A fenti két módon előállítható fémkelátokkal kísérle­teket végeztünk és megállapítottuk, hogy azok vizes oldatából pH 8 és 10 között nagymennyiségü fémhidro­­xid csapódik ki. A csapadékkiválás levéltrágyázásnál káros, mert egyrészt eltömődik a porlasztó, másrészt a fémhidroxid a levél felületéről nem tud a növénybe fel­szívódni. Talajtrágyázásnál sem kedvező a hidroxid­­kicsapódás, mert a fémhidroxid a növények számára felvehetetlen talajkolloid komplexszé alakul át. A jelen­legi ismert eljárások szerint a fenti káros jelenséget úgy igyekeznek megszüntetni, hogy 2—300%-os ligninszul­fonsav felesleget alkalmaznak a kelatizálandó fémhez képest. Ismeretes, hogy a réz(II)-ionok esetében a cellulóz­­előállítás melléktermékeként keletkező ligninszulfonsav redukáló cukortartalma következtében nem készíthető el az eredeti szulfitszennylúggal a Cu(II)-komplex, mivel a redukáló cukrok a Cu(H)-sókat Cu(l)-oxiddá redukál­ják és az utóbbi kiválik az oldatból, ami alkalmatlanná teszi levél- és talajtrágyaként történő alkalmazásra, minthogy egyrészt eltörni a kijuttató berendezéseket, másrészt pedig a növények számára felvehetetlen a Cu(I)-oxid. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése, vagyis olyan, ligninszulfonsav alapú fémkelátok előállí­tása, melyek pH=8—10 között is képesek a fémeket ke­látkötésben tartani, jelentős, azaz 2—300%-os lignin­­szulfonsav-felesleg alkalmazása nélkül is. A találmány célja továbbá a növények számára a biológiai folyama­toknál nélkülözhetetlen réz(II)-komplexek előállításá­nak megvalósítása anélkül, hogy a réz(II)-ionok réz(I)­­-ionokká redukálódása következtében a réz(II)-tarta­­lom egy része a növények számára felvehetetlenné válna. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapul, hogy ha a ligninszulfonsavat és/vagy valamelyik sóját egy alkaldehiddel és egy, reakcióképes aminocsoportot tartalmazó szerves vegyülettel vagy az utóbbi valami­lyen sójával kondenzáltatjuk, akkor az így modifikált ligninszulfonsav fémmegkötő, azaz kelatizálo képessége nem várt módon megnő a ligninszulfonsavéhoz képest. Ez a felismerés azért meglepő, mert az említett aldehidek és aminvegyületek alkotta kondenzátum önmagában semmiféle kelatizálo képességet nem mutat. A találmány tárgya tehát eljárás ligninszulfonsav ala­pú kelátképzők, valamint kívánt esetben ezek növényi tápelemként hasznosított fémekkel alkotott kelátjaínak előállítására. Az eljárás abban áll, hogy ligninszulfon­savat és/vagy valamelyik sóját oldatban 50—500 g száraz állapotú ligninszulfonsavra vonatkoztatva 1 gmól R—NH2 általános képletfl aminvegyülettel — amely képletben R jelentése hidrogénatom vagy aminokarbo­­nil-, karboxi-(l—4 szénatomos)alkil- vagy amino-(l— 4 szénatomos) alkilcsoport — vagy ennek valamelyik sójával és 2 gmól R'CHO általános képletű aldehiddel — amely képletben R1 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport — reagáltatunk és kívánt esetben az így kapott kelátképzőt oldatban 1 gmólnyi aldehidtartalmára vonatkoztatva valamely, növényi tápelemként hasznosított fém sójából 0,5—2,0 gmóllal reagáltatjuk. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákon mu­tatjuk be anélkül, hogy alkalmazását a megadott pél­dákra korlátoznánk. 1. példa Kiindulási anyagként a ligninszulfonsav ammónium­­sóját (továbbiakban: L. Sz. A.) használjuk, amely pél­dául az alábbi tulajdonságokkal bír: szárazanyagtartalom (%): 50 CaO-tartalom (%): 1,1 PH: 6,5 viszkozitás [g/cm sec.] 20 °C-on: 310 fajsúly [g/cm3]: 1,2 100 ml 0,01 mólos FeS04 oldathoz különböző meny­­nyiségekben ligninszulfonsavas ammóniumsót tartal­mazó 50%-os oldat ötvenszeres vizes hígítását adjuk úgy, hogy előzetesen pH-jukat 0,1 n nátrium-hidroxil­­oldattal 10-re állítjuk és térfogatukat desztillált vízzel 300 ml-re egészítjük ki. Vizuális megfigyeléssel megállapíthatjuk, hogy a fém­hidroxid akkor nem vált le, ha 1 mól FeS04-ra legalább 770 ml (924 g) ligninszulfonsavas ammóniumsó jutott [a továbbiakban „E. Fe” jelöléssel jelzett vonatkoztatási egység tehát 1 mól vas(II)-szulfát]. 2. példa Az előző példában ismertetett minőségű ligninszulfon­­sav ammóniumsó 50%-os vizes oldatából 770—770 ml-t kimérünk és az oldatokhoz különböző mennyiségekben 2 mólos dimetilolkálciumglicin-oldatot adunk, majd az így kapott keverékeket 4 órán át visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. A dimetilolkálimglícint (továbbiakban: D. K. G.) a következő módon állítjuk elő : 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom