177699. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hízó szárnyasok tartására nevelőkben
3 177699 4 mivel az ilyen kisállatok jobban szeretik a rácsszerű altalajt. Az állatok kiszedése ezen ismert rendszernél úgy történik, hogy a lemez-alakú elemeket a rajtuk ülő állatokkal együtt egymás után kihúzzák a vezetékeikből. A 23 45 561 sz. NSzK OS ugyancsak a ketreces — azaz a telepszerű — szárnyashizlalást ajánlja. Az egyes ketreceket alapelvükben a 23 22 811 sz. NSzK OS szerint alakítják ki, azonban a padlózatokon elhelyezett közfalak a mozgatható padlózatelemekkel együtt mozognak. Az állatok tehát a ketrecek hosszirányában is el vannak egymástól választva. A válaszfalak egyben az állatok kiszedésekor azoknak a padlóelemekkel együtt való szállítását is megkönnyítik. Ismeretesek a gyakorlatban olyan próbálkozások, mint amilyen a 4,148.276 sz. USA (Schmidt) szabadalmi leírásban található. Mindezideig azonban nem sikerült az ilyen rendszerek megvalósítása és elterjesztése. Ennek egyik oka, hogy — mint a fentebb ismertetett két szabadalmi leírásnál — itt is ketreces, illetve telepes tartást javasolnak a hízó állatok neveléséhez. Ennek megfelelően egyenkénti, hosszúkás, tehát alagútszerű ketreceket javasolnak, melyekből több van egymás felett és mellett elhelyezve a nevelőházon belül. Az állatok mozgatható padlózaton állnak, amely szállítószalagként, illetve annak részeként van kialakítva. Ehhez poliamidszövet, tehát textiltermék jöhet szóba, mely nagyszámú lyukkal rendelkezik. Az ilyenfajta felületnek a kisállattartásnál mutatkozó hátrányait a 23 22 811 sz. NSzK OS ismertetésénél már megemlítettük. Itt is szükségszerűen kedvezőtlen a nyílások nagysága és a megmaradó szalagfelület közötti arány. Az előzőekben feltárt technika állásához képest a találmány szerinti megoldás abban jelent lényeges eltérést, hogy az elsőként alkalmaz nagy alapfelületű nevelőházaknál szállítóeszközként kialakított második padlózatot. Jelentős továbbá ezen második padlózat különleges szerkezeti kialakítása, nevezetesen a különálló, egymáshoz csatlakozó pályák, valamint ezen pályák rács-szerű kialakítása. Ezen találmány szerinti megoldáshoz az ismert megoldások, vagy a felsorolt irodalmi helyek nem adnak kellő útmutatást. A találmány célja az ún. padlóntartással szemben jelenleg fennálló, a technika állását jelentő felsorolt irodalmi helyeken is megtalálható fenntartások, előítéletek gyökeres megváltoztatása a nagyszámú hátrány kiküszöbölésével, ugyanakkor változatlanul megtartva a padlón tartásos rendszer vitathatatlan előnyeit. A padlóntartásos rendszer eddigi megoldásainál az átmenő padlózat egyúttal az állatok részére álló és járófelületként szolgált. E rendszer lényeges hátrányai, melyeket a találmány segítségével kiküszöböltünk, az alábbiak : — a padlózatot fel kell szórni faforgácsból, szecskázott szalmából, tőzegkorpából vagy hasonlókból álló alommal; ez az alom az ürülék, illetve a nedvesség felszívására szolgál. így az állatok a saját ürülékükben, illetve az ürülékkel kevert alomban tartózkodnak, ami gyakran idéz elő betegséget és elhullást; — az állatok vízzel és eleséggel való ellátása időrabló és nagy ráfordítást igényel; — külön problémát jelent a felnevelt állatok megfogása, amikor például levágásra kell azokat elszállítani; — az állatok eltávolítása után jelentős ráfordítást igénylő tisztítási munkára van szükség. A találmány feladata a felsorolt hátrányok kiküszöbölése olyan berendezés létrehozásával hízó csirkék padlón tartásához, amely egyszerű felépítésű, könnyen üzemeltethető, ugyanakkor lehetővé teszi az állatok nagyon racionális eltávolítását, kis időráfordítással. A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, illetve a felsorolt hátrányokat azáltal küszöböljük ki, hogy: — az állatok tartásához egy, a nevelőház padlója felett távközzel elhelyezett második padlót alkalmazunk; — ezt az állatok számára állási, tartózkodási felületként szolgáló padlót rács-szerűen alakítjuk ki, amelyben az ürülék és egyéb szennyezés áthullása céljából nagy nyílások vannak. A padló hosszanti- és keresztirányban elhelyezkedő bordái, illetve perselyei kedvező, rács-szerű állási felületet biztosítanak az állatoknak; — A padlózat szállítószalag módján összességében — azaz valamennyi, a nevelőház alapterületén végighúzódó felületével — továbbítható úgy, hogy az állatok a padló végénél elhelyezett fogórács közreműködésével eltávolíthatók a nevelőből; — az igen nagyfelületű padló egyes pályákból van kialakítva, amelyek keresztirányban „varrat nélkül”, azaz gyakorlatilag hézagmentesen csatlakoznak egymáshoz és alátámasztottságuk révén viszonylag merev, nem behajló felületet alkotnak, amely az állatok elszállítása céljából körülfordítható kialakítású. A találmány szerinti berendezést kisállatok, különösen hízó szárnyasok, mint például csirkék nagyterű, az állatok számára tartózkodási, állási felületként szolgáló átmenő padlózattal rendelkező nevelőházra jellemző, hogy: — az állási, tartózkodási felületül szolgáló padlózat rács-szerű, s egy összefüggő padló felett bizonyos távközzel helyezkedik el; — az említett padlózat több, egyazon síkban egymás mellett elhelyezkedő pályából áll; — ezek a pályák oldalt a közöttük, s velük lényegileg azonos síkban elhelyezkedő, helyhez kötött, felső fedéllel ellátott vezetősínekre támaszkodnak; — a padlózatot alkotó pályák együttesen mozgathatók; — a pályáknak a szállítás irányát tekintve hátsó végénél rájuk keresztirányban végignyúló megfogó készülék — például fogórács — helyezkedik el, amely a pályákkal együtt mozgatható. Az egyik kedvező kiviteli alaknál a pályák szállítószalagként vannak kialakítva és átfordító eszközök révén közös szállítási irányban mozgathatók. Egy másik kiviteli alaknál a pályák egyenként elfordíthatóan ágyazott és nyílásokat tartalmazó tagokból állnak. Kedvező, ha a pályák a nevelőházon belül, vagy azon kívül elhelyezett, a pályákra keresztirányú, azok teljes szélességében végignyúló keresztszállító felé mozgathatóak úgy, hogy a padlózat által szállított kisállatok a keresztszállltóra továbbítódnak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
