177693. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rádioaktív preparátum eloszlásának meghatározására a szervezetben
5 177693 6 böző helyein a radioaktív preparátum eloszlását jelzik, és amely görbéket a kollimátor két látómezeje fogja fel. Dinamikus vizsgálatoknál a találmány szerinti berendezés 1 sugárdetektora az A ágyban fekvő beteghez képest önműködően mozog előre majd hátrafelé a vizsgált 5 szerv (pl. vesék) területe alatt, miközben a berendezés két sorozat profilgörbét regisztrál, éspedig az elsőt a bal, a másodikat a jobb veséről. Egy ilyen sorozatban mindegyik profilgörbe a sugárdetektor egyszeri áthaladását jelenti az illető szerv alatt. A profilgörbe csúcsán az 10 amplitúdó azt a sugáraktivitást jelenti, amellyel az adott pillanatban a vizsgált szervben található preparátum sugárzik. A találmány szerinti berendezésben és a profilscannerben a hatásmódot és az összehasonlító jelleggörbe futá- 15 sát a 4—7. ábrán ábrázolt profilgörbék szemléltetik. A találmány szerinti berendezéssel (6. ábra) a profilscanner (4—5. ábrák) harántirányában az érzékenységi eloszlást jelző profilgörbéket — egy pontszerű sugárforrásnak az ágy egyik végétől a másikig a kollimátorrés 20 mentén 20 mm-es előtolással haladó elmozdításával — a sugárdetektor minden egyes áthaladásakor felveszszük. Minden csúcsérték a sugárdetektor relatív érzékenységét jelenti, amely a sugárforrás helyzetének felel meg. 25 A 4. ábrán látható, hogy a csúcs nagysága, és következésképpen az érzékenység a középponttól a szélekig folyamatosan csökken. Ez azt jelenti, hogy a profilscanner harántirányban nem rendelkezik jó felbontóképességgel, és hogy a szélen jelentős érzékenysége van a be- 30 teg testének környezetén kívül (O—Op O—02 távolság a 4. ábrán F 200 mm-nek felel meg), ami a pótlólagos háttérsugárzás regisztrálását jelenti. Emellett a kollimátor munkatere — amit a résnyílásra harántirányban levő távolságként érzékelünk —, amelyre nézve a kollimátor 35 érzékenysége a középpont érzékenységéhez képest 50%-kal csökken, 400 mm (A távolság a 4. ábrán). A munkateret az egész szélesség mentén a profilgörbe fele magassága alapján határozzuk meg. A profilgörbét a pontszerű fényforrásnak a kollimátor résnyílása men- 40 tén való elmozgatása alapján kaptuk. A profilscanner résnyílása felének ólomárnyékolásakor (5. ábra) a fedés területén az érzékenység általánosan csökken, de az érzékenységi tartomány még elegendően nagy, 310 mm marad (B távolság az 5. ábrán). 45 A találmány szerinti berendezés esetében azonban két ólombetét alkalmazásával a széleken különböző érzékenységcsökkenéssel világosan két terület különíthető el (1. 6. ábra). Mindegyik szcintillációs detektor érzékenységi tartománya egyformán 130 mm. Egy vagy 50 több ólombetét használata esetén az érzékenységi mezők kölcsönös elhelyezkedése és azok kiterjedése 100— 180 mm között változtatható. A találmány szerinti berendezés és a profilscanner (7a, ill. 7b ábra) érzékenységének és feloldóképességének 55 összehasonlítása a sugárdetektor áthaladásakor a pontszerű sugárforrás alatt történt. A la ábrán látható, hogy a találmány szerinti berendezés érzékenysége a prototípussal összehasonlítva annak kétszerese, a találmány szerinti berendezés és a scanner profilgörbéinck maximális amplitúdója 90 és 50 mm (1. la ábrán a D távolságot és a 1b ábrán a G távolságot). A feloldóképesség hosszirányban másfélszeresére nőtt, a találmány szerinti berendezés profilgörbéjének szélessége az amplitúdó felénél 2,5 mm (I. la ábrán az E távolságot), míg a scannernél 3,5 mm (I. 1b ábrán az F távolságot). A kollimátor látómezejének két részre történt osztása, a berendezés feloldóképességénck javítása hosszanti és keresztirányban, a regisztrálás második csatornájának elkülönítése, különösen dinamikus vizsgálatoknál, lényegesen fokozza a találmány szerinti berendezés diagnosztikai hatékonyságát, ugyanis lehetővé teszi több szerv funkciójának egyidejű értékelését (két vese és vér clearance a szív területén, máj és stb. clearance). Statikus vizsgálatoknál lehetővé teszi a berendezés az aktivitás megoszlásának összehasonlítását a szimmetrikus és bonyolult szervekben, mint vesék, tüdők, agyi féltekék stb., és ezen kívül — a felbontóképesség fokozódásának hatására — a szomszédos szervek és az idegen források háttérsugárzásának befolyása a minimumra csökken. Az érzékenység növekedése következtében a bevitt radioaktív preparátum mennyisége csökkenthető. Maga a vizsgálat egyszerűbb lett. a betegen végzett vizsgálat folyamán az elmozdítás és átkapcsolás elmaradása következtében lerövidül a vizsgálat időtartama. Az egész berendezés előállítási költsége csak jelentéktelen mértékben változik. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés radioaktív preparátum eloszlásának meghatározására a szervezetben, amely egy csúszópályára szerelt sugárdetektorból és két szcintillációs detektorral ellátott réskollimátorból áll, valamint kimenőjeleket feldolgozó szerve van, amely a radioaktív preparátum eloszlását jelző profilgörbék felvételére alkalmas, azzal jellemezve, hogy a szcintillációs detektorok (6, 7) egymástól térközzel vannak elrendezve, és hogy a kollimátor cserélhető ólombetétekkel (8) rendelkezik, amelyek a rés (4) nyílásában, annak teljes mélysége fölött, azzal harántirányban, a szcintillációs detektorok (6, 7) között, a kollimátort két látómezőre osztva vannak elhelyezve, miáltal a beteg adott testrésze fölött levő helyről érkező sugárzás a másik szcintillációs detektortól (6, ill. 7) le van árnyékolva, és hogy mindkét szcintillációs detektor (6,7) kimenőjeleit regisztráló és feldolgozó önálló regisztráló berendezéssel (13) rendelkezik. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a kollimátorban a rés (4) és az ólombetétek (8) rögzítése a súrlódási erő és az önsúly által biztosíthatóan van kialakítva. 3 db rajz, 7 ábra A kUdásért fele!; a Közgazdasági ée Jogi Könyvkiadó igazgatója 83.679J.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató
