177689. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hígtrágyás keverék gyorskomposztálására
3 177689 4 TERV) a szántóföldön, legelőn stb. kívánja elhelyezni kapcsolódó öntözőberendezéssel, vagy célszerűen húzott külön öntözőbarázdákkal (KEV1TERV). A nagy tömeget képező folyékony fázisnak az elhelyezése, mind ismeretes időben korlátozott, a vegetációtól függő, továbbá a tökéletlen feldolgozás miatt a környezetre káros anyagokat még tartalmazó. A fázisbontásból keletkező szilárdfázisú anyag bár könnyen manipulálható, de ezek hasznosítás céljából való további céltudatos kezelése e rendszereknél megoldatlan. E berendezések bár léteznek, de nem elterjedtek. Állattartó gazdaságaink zöménél a hígtrágya kezelés lényegében csak az összegyűjtés, a hosszú időtartamú tárolás és a rendelkezésre álló eszközökkel (öntözőberendezés, ill. rendszer, szippantókocsi, csőrendszer) az elhelyezési területre való kijuttatás munkáira korlátozódik. A hígtrágyakezelés új eljárásaként kialakított és az alábbiakban leírt megoldás mindezen hiányosságokat kiküszöböli, és alkalmazása eredményeként a környezetre teljesen ártalmatlan, sőt jellegénél fogva a különféle típusú talajokra egyaránt kedvező hatású — termésfokozó — anyagot, jól tárolható szagtalan humuszkomposzt trágyát lehet nyerni az egyébként erősen kedvezőtlen hatású hígtrágyából. A találmány célja olyan megoldás biztosítása, melynél a hígtrágyában levő fontos tápanyagok jó hatásfokkal feltáródnak, megőrződnek, s a növények számára felhasználható módon közvetlenül rendelkezésre állnak, továbbá, melynél a környezet szennyezése, károsítása kiküszöbölhető, az előállított anyag jól tárolható, s a hagyományos gépesítéssel a felhasználás helyén jól szétszórható. A találmány szerinti eljárás e célkitűzéseknek megfelel. Az eljárás és berendezés az állattartás különböző ágazataiban, így a szarvasmarha-, sertés-, baromfi-, nyúlstb. tartásban keletkező hígtrágya hasznosító feldolgozásán, ill. átalakításán túl alkalmas emberi településeken keletkezett fekáliából a természeti környezetet nem terhelő, a mezőgazdaságban jelentős hasznot eredményező humusz-komposzt trágya előállítására. A találmány szerinti — kikísérletezett — eljárással a hígtrágyából és a cellulóztartalmú anyagból, valamint — esetlegesen — kiegészítő ásványi, szerves stb. anyagokból, rövid idő alatt, 15—25 napon belül jól kezelhető és patogén kórokozókat gyakorlatilag nem tartalmazó érett trágyakeverék állítható elő — folyamatos üzemmódban — és e trágyakeverék jellemzője, hogy a felhasználásig való tárolás során 25—30 napos utóérési folyamat során komposztálódik, külön kezelés nélkül. A találmány szerinti eljárás és berendezés biztosítja a folyamatos üzemvitelt, ezáltal lehetővé teszi, hogy az állattartásban keletkező nagy mennyiségű hígtrágyát nem kell hosszasan és a környezetre kellemetlen hatást eredményezően tárolni, hanem az naponta feldolgozható. A találmány szerinti eljárással és berendezéssel készített humusz-komposzt szervestrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi növénytermesztésben, a kertészeti kultúráknál és a háztáji, ill. kiskertes termelésben egyaránt hasznot hozóan alkalmazható, a találmány szerinti eljárást megvalósító, ill. az ezzel termelő, így saját felhasználásra vagy kereskedelmi áruként értékesítheti az előállított humusz-komposzt szervestrágyát. A találmány, melynél célszerűen az úgynevezett kövér hígtrágyát — melynek szárazanyag-tartalma 8% feletti (de lehet 3—15°ó-os is) —, vagy a hígtrágya fázisbontásánál kapott ún. szilárd fázist megfelelő részarányban, célszerűen 4—6 :1 (hígtrágya-cellulóz tartalmú anyag) súlyarányban cellulóz tartalmú anyaggal, előnyösen aprított szalmával, vagy más hasonló jellemzőjű mezőgazdasági melléktermékkel kell alaposan összekeverni, összedolgozva keveréket képezni, majd időközönként, célszerűen három naponként átforgatva oxigénhez juttatni miközben a thermophil-aerob baktériumok az élettevékenységük folytán fellépő magas (60—70 °C) hőmérséklet következtében a kórokozókat, a gyommagvakat gyakorlatilag elpusztítják és a folyamatban résztvevő anyagokat, mintegy 20 nap alatt (15—25 nap között) érett trágyakeverékké majd ezt deponálva hasznos (25—30 nap alatt) humusz-komposzt trágyává alakítják. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a kövér hígtrágya és a cellulóztartalmú anyag mellett az igénynek megfelelően dúsító anyagokat is lehet bekeverni, példaként említve nyersfoszfátot, mely anyagok a lebomlási folyamat során feltáródnak, ezáltal a keletkezett humusz-komposzt-trágya gazdagodik — példaként említett nyersfoszfát esetén P-al-, és az érlelési idő is rövidülhet. A találmány szerinti eljárás jellemzője, hogy elvi alapja a természet örök körforgásának hasznosítása. A természetben az elhalt növényi részeket a mikroorganizmusok különböző csoportjai fokozatosan bontják le, hogy tápanyaghoz jutva szaporodhassanak, majd helyüket átadják az utánuk következőknek. Az állattartó telepeken keletkező (vagy humán) hígtrágya magas nedvességtartalma miatt a lebontó mikroorganizmusok számára kedvezőtlen közeg. Hogy a mikroorganizmusokat a trágyakezelés szolgálatába állíthassuk meg kell teremteni létfeltételüket. A találmány szerinti eljárás során ezért a hígtrágyához cellulóztartalmú növényi mellékterméket (szalmát) kell adni, keverni egyrészt azért, hogy a mikroorganizmusok tápigényét kielégítsük, másrészt a szalma — fellazítva a hígtrágya levegőtlen tömegét — lehetővé teszi, hogy a keverék pár napig tárolni képes a levegőt, amelyre az aerob mikroorganizmusoknak ugyanolyan szükségük van, mint a tápanyagra. Az érési folyamat alatt — mely jelentős hőfejlődéssel jár, a keverék felmelegszik 60—70 °C-ra — a mikroorganizmusok a szalma és a hígtrágya nagy részét lebontják és beépítik a testükbe. Az elhalt mikroorganizmusok tömege pedig majd a talaj mikroorganizmusainak nyújt táplálékot, amelyek a szervesanyagot tovább bontják a növény által felvehető szervetlen elemekké és ezzel a körforgás ismétlődik. A találmány szerinti eljárás megvalósítása során az aerob lebontó mikroorganizmusok létfeltételeinek megteremtése kétlépcsős ; — a hígtrágya, a cellulóztartalmú aprított anyag (szalma) és esetleg egyéb adalékanyag összekeverésével a tápanyagot biztosítjuk, — a trágyakeverék időközönkénti, célszerűen három naponkénti átforgatásával a mikroorganizmusoknak a lebontáshoz szükséges oxigénigényét elégítjük ki. A találmány szerinti eljárás megvalósító berendezésnél a technológiai folyamat két lépcsőjének megfelelően a trágyakezelő telep megoszlik: keverőtelepre, és érlelőtelepre, de a kettő együtt zárt technológiai egységet képez. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
