177689. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hígtrágyás keverék gyorskomposztálására

3 177689 4 TERV) a szántóföldön, legelőn stb. kívánja elhelyezni kapcsolódó öntözőberendezéssel, vagy célszerűen hú­zott külön öntözőbarázdákkal (KEV1TERV). A nagy tömeget képező folyékony fázisnak az elhe­lyezése, mind ismeretes időben korlátozott, a vegetáció­tól függő, továbbá a tökéletlen feldolgozás miatt a kör­nyezetre káros anyagokat még tartalmazó. A fázisbontásból keletkező szilárdfázisú anyag bár könnyen manipulálható, de ezek hasznosítás céljából való további céltudatos kezelése e rendszereknél meg­oldatlan. E berendezések bár léteznek, de nem elterjedtek. Ál­lattartó gazdaságaink zöménél a hígtrágya kezelés lénye­gében csak az összegyűjtés, a hosszú időtartamú tárolás és a rendelkezésre álló eszközökkel (öntözőberendezés, ill. rendszer, szippantókocsi, csőrendszer) az elhelyezési területre való kijuttatás munkáira korlátozódik. A hígtrágyakezelés új eljárásaként kialakított és az alábbiakban leírt megoldás mindezen hiányosságokat kiküszöböli, és alkalmazása eredményeként a környe­zetre teljesen ártalmatlan, sőt jellegénél fogva a külön­féle típusú talajokra egyaránt kedvező hatású — termés­fokozó — anyagot, jól tárolható szagtalan humusz­­komposzt trágyát lehet nyerni az egyébként erősen ked­vezőtlen hatású hígtrágyából. A találmány célja olyan megoldás biztosítása, mely­nél a hígtrágyában levő fontos tápanyagok jó hatásfok­kal feltáródnak, megőrződnek, s a növények számára felhasználható módon közvetlenül rendelkezésre állnak, továbbá, melynél a környezet szennyezése, károsítása kiküszöbölhető, az előállított anyag jól tárolható, s a hagyományos gépesítéssel a felhasználás helyén jól szét­szórható. A találmány szerinti eljárás e célkitűzéseknek megfelel. Az eljárás és berendezés az állattartás különböző ága­zataiban, így a szarvasmarha-, sertés-, baromfi-, nyúl­­stb. tartásban keletkező hígtrágya hasznosító feldolgo­zásán, ill. átalakításán túl alkalmas emberi településeken keletkezett fekáliából a természeti környezetet nem ter­helő, a mezőgazdaságban jelentős hasznot eredményező humusz-komposzt trágya előállítására. A találmány szerinti — kikísérletezett — eljárással a hígtrágyából és a cellulóztartalmú anyagból, valamint — esetlegesen — kiegészítő ásványi, szerves stb. anya­gokból, rövid idő alatt, 15—25 napon belül jól kezelhető és patogén kórokozókat gyakorlatilag nem tartalmazó érett trágyakeverék állítható elő — folyamatos üzem­módban — és e trágyakeverék jellemzője, hogy a fel­­használásig való tárolás során 25—30 napos utóérési fo­lyamat során komposztálódik, külön kezelés nélkül. A találmány szerinti eljárás és berendezés biztosítja a folyamatos üzemvitelt, ezáltal lehetővé teszi, hogy az ál­lattartásban keletkező nagy mennyiségű hígtrágyát nem kell hosszasan és a környezetre kellemetlen hatást ered­ményezően tárolni, hanem az naponta feldolgozható. A találmány szerinti eljárással és berendezéssel készí­tett humusz-komposzt szervestrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi növénytermesztésben, a kertészeti kultú­ráknál és a háztáji, ill. kiskertes termelésben egyaránt hasznot hozóan alkalmazható, a találmány szerinti el­járást megvalósító, ill. az ezzel termelő, így saját fel­­használásra vagy kereskedelmi áruként értékesítheti az előállított humusz-komposzt szervestrágyát. A találmány, melynél célszerűen az úgynevezett kövér hígtrágyát — melynek szárazanyag-tartalma 8% feletti (de lehet 3—15°ó-os is) —, vagy a hígtrágya fázisbon­tásánál kapott ún. szilárd fázist megfelelő részarányban, célszerűen 4—6 :1 (hígtrágya-cellulóz tartalmú anyag) súlyarányban cellulóz tartalmú anyaggal, előnyösen ap­rított szalmával, vagy más hasonló jellemzőjű mezőgaz­dasági melléktermékkel kell alaposan összekeverni, összedolgozva keveréket képezni, majd időközönként, célszerűen három naponként átforgatva oxigénhez jut­tatni miközben a thermophil-aerob baktériumok az élet­­tevékenységük folytán fellépő magas (60—70 °C) hő­mérséklet következtében a kórokozókat, a gyommagva­kat gyakorlatilag elpusztítják és a folyamatban részt­vevő anyagokat, mintegy 20 nap alatt (15—25 nap kö­zött) érett trágyakeverékké majd ezt deponálva hasznos (25—30 nap alatt) humusz-komposzt trágyává alakít­ják. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a kövér hígtrágya és a cellulóztartalmú anyag mellett az igénynek megfelelően dúsító anyagokat is lehet beke­verni, példaként említve nyersfoszfátot, mely anyagok a lebomlási folyamat során feltáródnak, ezáltal a kelet­kezett humusz-komposzt-trágya gazdagodik — példa­ként említett nyersfoszfát esetén P-al-, és az érlelési idő is rövidülhet. A találmány szerinti eljárás jellemzője, hogy elvi alap­ja a természet örök körforgásának hasznosítása. A ter­mészetben az elhalt növényi részeket a mikroorganiz­musok különböző csoportjai fokozatosan bontják le, hogy tápanyaghoz jutva szaporodhassanak, majd helyü­ket átadják az utánuk következőknek. Az állattartó telepeken keletkező (vagy humán) híg­trágya magas nedvességtartalma miatt a lebontó mikro­organizmusok számára kedvezőtlen közeg. Hogy a mik­roorganizmusokat a trágyakezelés szolgálatába állít­hassuk meg kell teremteni létfeltételüket. A találmány szerinti eljárás során ezért a hígtrágyá­hoz cellulóztartalmú növényi mellékterméket (szalmát) kell adni, keverni egyrészt azért, hogy a mikroorganiz­musok tápigényét kielégítsük, másrészt a szalma — fel­lazítva a hígtrágya levegőtlen tömegét — lehetővé teszi, hogy a keverék pár napig tárolni képes a levegőt, amely­re az aerob mikroorganizmusoknak ugyanolyan szük­ségük van, mint a tápanyagra. Az érési folyamat alatt — mely jelentős hőfejlődéssel jár, a keverék felmelegszik 60—70 °C-ra — a mikroor­ganizmusok a szalma és a hígtrágya nagy részét lebont­ják és beépítik a testükbe. Az elhalt mikroorganizmusok tömege pedig majd a talaj mikroorganizmusainak nyújt táplálékot, amelyek a szervesanyagot tovább bont­ják a növény által felvehető szervetlen elemekké és ezzel a körforgás ismétlődik. A találmány szerinti eljárás megvalósítása során az aerob lebontó mikroorganizmusok létfeltételeinek meg­teremtése kétlépcsős ; — a hígtrágya, a cellulóztartalmú aprított anyag (szal­ma) és esetleg egyéb adalékanyag összekeverésével a tápanyagot biztosítjuk, — a trágyakeverék időközönkénti, célszerűen három naponkénti átforgatásával a mikroorganizmusoknak a lebontáshoz szükséges oxigénigényét elégítjük ki. A találmány szerinti eljárás megvalósító berendezésnél a technológiai folyamat két lépcsőjének megfelelően a trágyakezelő telep megoszlik: keverőtelepre, és érlelő­telepre, de a kettő együtt zárt technológiai egységet képez. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom