177683. lajstromszámú szabadalom • Termosztatikus szabályozószelep
3 177683 4 lag könnyen ki lehet cserélni anélkül, hogy a csatlakozócsonkokat meg kellene oldani. A szelepházgyűrűnél szükséges tömítőerőt a zárócsavar biztosítja, amely a vele egy darabot képező összekötő darab közvetítésével, nyomógyűrü közbeiktatása nélkül, közvetlenül a szelepülékre gyakorol nyomást. A nagytömörségű hűtőanyagszelepeknél az ilyen elrendezés nem felel meg, mivel a zárócsavar meghúzásakor mind a zárócsavar, mind a szelepülék tömítőtárcsáját egyidejűleg kell megterhelni. Ilyen kettős tömítés azonban olyan gyártási pontosságot követel, ami olcsón készítendő tömegcikknél elképzelhetetlen; ezenkívül hosszabb üzemeltetésnél nem tartható fenn mindkét tömítőtárcsa egyenletes tömítőereje. Az eddig leírt kiviteli megoldásoknál a névértékbeállító rugó minden esetben a szelepülék és a membránház között került elhelyezésre. Az a megoldás szintén már régóta ismert, hogy a névértékbeállító rugó és annak állítószerkezete a membránházzal szemközti szelepházcsonkban kerül elhelyezésre, amint az a DL—WP 50508 számú szabadalom leírásában szerepel. A szelepülék itt helyhez kötötten, az expanziós szelep házába van becsavarozva, könnyen cserélhető betétegységet pedig nem alkalmaz a megoldás. A névértékbeállító rugó beállító orsójához tartozó nyílást utánállítható tömszelence tömíti. Az ilyen tömítés a bevezetőben említett expanziós szelep esetében nem alkalmazható, mert ott egyidejűleg a szelepüléket is tömíteni kell. Célunk a felvázolt termosztatikus szabályozószelep olyan cserélhető betétegységgel ellátott kiviteli alakját létrehozni, hogy a teljesítményhez igazodó átalakítás vagy a meghibásodott alkatrészek pótlása nehézség nélkül foganatosítható legyen. Ezenkívül lehetővé kell tenni, hogy a szabályozószelep pontos beállítása a cserélhető betétegységre korlátozódjék. Ennek megfelelően a találmánnyal megoldandó feladat a felsorolt ismert és részletesen bemutatott elrendezések hátrányainak kiküszöbölése és annak biztosítása, hogy a betétegység a termosztatikus szabályozószelep beépített állapotában bármikor kicserélhető legyen anélkül, hogy kisnyomású, illetve nagynyomású csonkját meg kellene oldani, és hogy biztos tömítettség jöjjön létre mind a szelep kisnyomású és nagynyomású része, mind a cserélhető betétegység és a külső környezet között. A feladat megoldása abban van, hogy a visszaállító rugót önmagában ismert módon állítható névértékbeállító rugóként alkalmazzuk, amelyet rugótányér feszít elő. A rugótányért a nyomógyűrűben központosán elhelyezkedő csavarorsó mozgatja. A csőalakú összekötő darabon hosszanti bemetszések vannak, amelyekbe a rugótányért elfordulás ellen biztosító csapok illeszkednek. A csavarorsó központosán áthatol a zárócsavaron, miközben a nyomódarab és a zárócsavar maximális távolságát feszítőgyűrűk vagy hasonló elemek határozzák meg, amelyek a csavarorsóra vannak felszerelve. A zárócsavar és a nyomógyűrű között rugalmas, tengely- és sugárirányban ható tömítőgyűrű van elhelyezve, amelynek tömítőhatása a zárócsavar meghúzásával szabályozható. A találmány az eddig ismert elrendezések hátrányait meglepően egyszerű módon küszöböli ki. Általa nem csak az válik lehetővé, hogy például egy termosztatikus expanziós szelep hűtőteljesítményét bizonyos határok között a gyártó a szelepülék és a szelepülék tekintetében különbözőképpen méretezett betétegységek cseréjével megváltoztassa, és így a gyártást erősen leegyszerűsítse, hanem az is, hogy ilyen jellegű változtatásokat az üzemeltetőnél is végre lehet hajtani, és ebből a célból egy sorozat készre szabályozott, vagyis azonnal működőképes cserélhető betétegységet lehet készenlétben tartani. A találmány szerinti kivitel mindezen előnyöket kínálja a bevezetőben ismertetett elrendezésekkel szemben. Igen figyelemreméltó a tömítésprobléma megoldása is. A találmánnyal igen egyszerű módon biztosíthatjuk, hogy egyetlen tömítőgyűrű segítségével mind a csavarorsó átvezetése, mind maga a zárócsavar megfelelően tömítve legyen és hogy a tömítőgyűrűnél jelentkező nagyobb tömítőerő esetén a szelepülék és a szelepházgyűrű közti tömítőerő is megnőjön. Ezek a találmány leglényegesebb, a technika állását előrevivő előnyei. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti termosztatikus expanziós szelep példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az ábrán a találmány szerinti expanziós szelep hosszmetszete látható. Az expanziós szelep 1 szelepházának van kondenzátor oldali 11 csonkja és evaporátoroldali 12 csonkja, amelyeknek 111, illetve 121 külső csavarmenetük van és amelyek az 1 szelepház többi részével egy darabot alkotnak. A találmány keretein belül természetesen az is elképzelhető, hogy helyettük az 1 szelepházba hegesztett vagy forrasztott csőcsonkokat alkalmazunk. Ezenkívül a 111 és 121 külső csavarmenetek helyett sima forrasztásos kötések is alkalmazhatók. A 11 és 12 csonkok között 131 tömítőperemmel ellátott 13 szelepházgyűrű van. A 11 csonk 112 tere a hűtőgép nagynyomású részével, a 12 csonk 122 tere pedig annak kisnyomású részével áll összeköttetésben. A 112 és 122 terek között 132 furat létesít kapcsolatot. Egy további 14 csonkon, amely a rajzon a 13 szelepházgyűrű fölött, azzal közös tengelyen látható, foglal helyet egy 2 membránház, amely 3 kapilláris cső által a rajzon föl nem tüntetett érzékelőfejhez kapcsolódik. A 2 membránház 22 terét 21 fémmembrán választja el a külső környezettől. A 22 tér, a 3 kapilláris cső és az érzékelőfej hőérzékeny táguló közeggel van megtöltve és ezek alkotják azt a termosztatikus rendszert, amelynek térfogatváltozásait a 21 fémmembrán útváltozásokká alakítja, és ezeket 24 szelepemelő 44 szelepkúpra viszi át. A 2 membránház a 14 csonkra van felcsavarozva, a hozzátartozó 23 menetes kötés pedig megfelelő módon, például leragasztással tömíthető. A 24 szelepemelő 142 ágyazó betétben hosszanti irányban eltolhatóan van megvezetve, amelyet ebből a célból préselnek a 14 csonk által körbezárt 141 térbe. A 142 ágyazó betét a 14 csonkkal egy és ugyanazon darabból is készülhet. A 14 csonkkal szemben (a rajzon alul) 15 szelepházcsonk van, amely cserélhető 4 betétegységet befogadó 151 teret zár körül. A 13 szelepházgyűrű, a 14 csonk és a 15 szelepházcsonk tengelyei egy vonalba esnek. A 15 szelepházcsonkot csavaros 152 zárókupak zárja le és fedi be a 4 betétegységet. A 4 betétegység mindenekelőtt 41 szelepünkből, 42 nyomógyűrűből és 43 összekötő darabból áll. Mind a 41 szelepülék, mind a 42 nyomógyűrű körbefutó 411, illetve 421 horonnyal van ellátva, amelyekbe a csőalakú 43 összekötő darab végei úgy vannak beperemezve, hogy ezáltal mindhárom rész merev összeköttetését hozzuk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
