177662. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet lapos sodronykötelek megfogására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS szolgalati találmány 177662 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja : 1979. XI. 30. (KO—3024) F 16 G 11/00 w Közzététel napja: 1981. IV. 28. B 66 B 19/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. III. 31. Feltalálók: Tóth Károly oki. gépészmérnök, Császár Béla oki. gépészmérnök, Jurkovich Győző oki. gépészmérnök, Búza István gépésztechnikus, Budapest Szabadalmas : Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, Budapest Szerkezet lapos sodronykötelek megfogására 1 2 A találmány lapos sodronykötelek biztonságos meg­fogására alkalmas szerkezetre vonatkozik. A lapos sodronykötelekkel történő teherfelfüggesztés egyre nagyobb teret hódít. A bányaiparban lapos sod­ronyköteleket elsősorban a súrlódótárcsás (Koepe­­tárcsás) aknaszállító rendszerek szállítóedényeinél (kas, ellensúly, skipveder) alsó, kiegyenlítő kötélként hasz­nálnak. Ugyancsak laposkötelet használnak az akna­mélyítésben, bobinás szállítógépeknél a mélyítőbödö­­nök vagy kasok felfüggesztésére. Újabban a szegecselt laposkötelek alkalmazásával egyre több lehetőség adó­dik a végleges aknaszállító rendszereknél is a lapos sodronykötelek felső (felfüggesztő) kötélként való alkalmazásaira, amely különösen ott lehet előnyös, ahol a többköteles felfüggesztés kétélágai egyetlen lapos­kötéllel helyettesíthetők. A bejelentés tárgyát képező laposkötélmegfogó szerkezet minden olyan helyen alkalmazható, ahol az aknaszállító rendszerrel nem végeznek rendszeres sze­mélyszállítást, vagy a vonatkozó hatósági előírások (Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat, további­akban: ÁBBSz) nem írnak elő kötelező módon más típusú — pl. önműködő szorítóhatású — felfüggesztő szerkezeteket. A bányászatban alkalmazott nem ön­működő szorítóhatású kötélmegfogó szerkezetekkel szemben — ide tartozik a jelen bejelentés tárgyát képező megoldás is — az ÁBBSz biztonságtechnikai követel­ményként előírja, hogy a kötélmegfogás módja olyan legyen, amely biztosítja, hogy a kötél-szakítóerő 75%­­ának megfelelő terhelés fellépése esetén a fogási (ki­csúszás elleni) biztonsági tényező 1-nél nagyobb legyen. Ezen határterhelés felett viszont kívánatos a kötél meg­csúszása, amelyre azért van szükség, hogy a szállító­edény elakadásakor ne a kötél szakadjon el — ami a 5 szállítóedény visszazuhanását eredményezheti —, illetve ne a kötél-szakítóerőre méretezett nagyértékű berende­zések károsodjanak, hanem a kötélmegfogás megcsúszá­sa révén az energiák amortizálódjanak, és a megcsúszás lefolyása időbelileg is módot adjon az elakadás észlelé- 10 sére, illetve a fellépő túlterhelések azonnali megszünte­tésére (pl. túláramvédelemmel) A lapos sodronykötelek megfogására mindazokon az alkalmazási helyeken, ahol nem feltétel az önműködő megfogószerkezet, az alkalmazott megfogó szerkezetnek 15 egy ismert típusa a hullámszorítós kötélmegfogó szerkezet. Ennek az a lényege, hogy a kötélszíven vissza­hajtott kötélágak közé betétcsöveket helyeztek, és a kötélágakat két oldalról a betétcsövek által meghatáro­zott hullámprofilú elemekkel feszítették a betétcsövekre. 20 A kétoldali hullámszorító elemek azt a célt szolgálják, hogy a kötélágakat hullám alakúra kényszerítsék a súrlódási felület megnövelése céljából. Mivel a terhe­léskor a kötél megnyúlása egyúttal a megnyúlt kötél keresztmetszet-csökkenését jelenti; a hullámszorító a 25 betétcsövek relatív elmozdulását nem teszi lehetővé, ezért a kötél nem feszül rá a betétcsövekre, következés­képpen nem növekszik a súrlódóerő, sőt a keresztmet­szetcsökkenés folytán a hullámszorító és a kötélágak között a csavarok meghúzásával beállított súrlódóerő 30 még csökken is. Ebből következik, hogy a megfogás 177662

Next

/
Oldalképek
Tartalom