177658. lajstromszámú szabadalom • Berendezés munkaárok dúcolására, valamint dúcolási eljárás a berendezés felhasználásával
177658 8 ben a 18 ütközőlemez a 8 tartótag 57 gerinclemezének fekszik neki. A 6 kapcsolószerkezet, a 2 oldallapok részét képező 3 szádlemez és a 7 dúccsavar kapcsolata egyébként minden részletében a 6—8. ábrákon látható. A 9 kilincs át van vezetve az 57, 5 és 23 lemezeken, 19 nyelve lefelé áll, tehát a kilincs zár. Ugyanakkor a 7 dúccsavar 14 feje a 8 tartótag U-profilja 54, 56 szárai közé illeszkedik, s a 14 fej 13 furatán (1. a 2. ábrát is) át van vezetve a 17 csap, míg all bilincs 53 szárai az 52 furatokon (1. a 4. ábrát is) átvezetett 21 csavarral és 22 anyával vannak összefeszitve. A teljes 6 kapcsolószerkezet egyébként alulról csatlakoztatható az 5 hevederhez úgy, hogy az L-alakú 23 kapcsolólapokat felfelé álló 23a laprészükkel az 5 hevederrés a 3 szádpalló közötti térbe illesztjük, s az 5 heveder mentén feltoljuk úgy, hogy a 15, 20a, 20b furatok (5a ábra) egyvonalba kerüljenek. Ekkor az 5 heveder az 57 gerinclemez és 23a lemezek közötti résbe illeszkedik (8. ábra), alsó végével esetleg a 23b lapoknak ütközik. A 9 kilincs átvezetésével és a 19 nyelv lefelé fordításával a 6 kapcsolószerkezetnek az 5 hevederhez való csatlakoztatása megtörtént. A 7 dúccsavarok meghúzásával a 2 oldallapok az árokfalaknak feszíthetők. A 8. ábrán szaggatott vonalakkal, a 9. ábrán perspektivikus nézetben tüntettünk fel egy 24 mellgerendát. Az ilyen mellgerendák rendeltetése, hogy több, előnyösen három 1 térelem (1. ábra) beszerelését követően a meglehetősen sűrűn álló 7 dúccsavarokat és 6 kapcsolóelemeket ki lehessen váltani, vagyis a 2 oldallapok közül az árokból el lehessen távolítani, s ezzel lehetővé váljék 2,0 m-es betoncsövek leeresztése a dúcolt árokba, markoló szerelékkel esetenkénti további földkiemelés valamint aknák építése. A 24 mellgrenda üreges, zárt szelvényű gerenda, a jelen kiviteli példa szerint két melegen hengerelt, száraik végével egymásnak fordított és összehegesztett U 120 acélból készül. A 24 mellgerendára két vége tartományában egy-egy 27 emelőfül és egy-egy 25 akasztófül van — célszerűen hegesztéssel — rögzítve. A 25 akasztófülek L-profilú lemezidomok, lefelé álló 25a lemezrészük és a 24 mellgerenda oldalfelülete között akkora rés van, hogy abba az 5 heveder (1. a 8. ábrát is) beilleszkedhessék. A 25 akasztófülek másik 25b lapjukkal vannak a 24 mellgerenda felső oldalához hegesztve. A mellgerenda belső — az árok belseje felé néző — lapjára két 26 csőhüvely van felhegesztve, amelyek belső átmérője (pl. 120 mm) valamivel nagyobb, mint — az itt szaggatott vonalakkal berajzolt — 7 dúccsavarok 7a részéhez tartozó 14 fej (2. ábra) külső átmérője (pl. 108 mm). így a 14 fejek a csőhüvelyekbe illeszthetők, s a 17 csapok segítségével rögzíthetők. A 24 mellgerendák h2 hossza egyébként célszerűen mintegy háromszorosa az 1 térelemek h, hosszúságának. A 26 csőhüvelyek célszerűen ugyancsak a 24 mellgerenda végeinek tartományában — pl. a végektől befelé számítva h2/4—h2/3 távolságokban — vannak elhelyezve. Amennyiben lejtős terepen, vagy közvetlenül egymás mellett kell árkokat készíteni (17. ábra), szükség van az 1 térelemek járulékos keresztirányú merevítésére is. E célra a 14. ábrán szaggatott vonallal bejelölt 28 ferde merevítők szolgálnak, amelyek teleszkópikus rendszerű csőrudak. A nagyobb átmérőjű alsó 28a csőrész felső vége kívül menetes, és az egészében 31 hivatkozási számmal jelölt kapcsoló- és állítóhüvelybe illeszkedik, amely belül menetes. A 28b rúdrész a 28a rúdrészbe tolható és abból kihúzható, s átmenő keresztirányú 29 lyukakkal 7 van ellátva. Amint a 10. ábrán jól látható, a 28 merevítő hosszúsága a 28a, 28b csőrészek egymásba tolásával állítható be, s a csövek egymáshoz viszonyított helyzetének rögzítésére a 30 csap szolgál, amely a 31 hüvely peremének ütközik. A 31 hüvelyhez 32 fül van hegesztve, amelyhez 33 csappal 34 kar csatlakozik. A 31 hüvely elforgatásával lehet a finombeállítást és a befeszítést végrehajtani. A 28a, 28b rúdrészek csuklós 35 vállelemekkel illeszkednek a térelem 3 szádlemezeihez. Egy ilyen alsó vállelem a 11. ábrán látható nagyobb méretarányú perspektivikus rajzon. A 35 vállelemek az 5 hevederekre ülnek, illetve támaszkodnak, s a szádlemezek hornyába fekszenek be (1. a 14. ábrát, amelyen egyébként a 41 hivatkozási számok ferde talajrétegeket jelölnek, amelyek az 1 térelemre felülről lefelé irányuló erőt is kifejtenek). Egy-egy 35 vállelem L-alakú, 38a, 38b lemezrészeket tartalmazó idomból, s e lemezrészekre merőleges, háromszögalakú 39 pofalemezekből áll; ez utóbbiakban s a 28a csőrész alsó végében kiképzett lyukakon 37 csap van átvezetve, így jön létre a csuklós kapcsolat. A 28a cső a ráhegesztett 36 gallérral támaszkodik fel a 39 pofalemezekre. A 38b lemezrész alsó felületéhez arra merőleges 40 borda van felhegesztve, amely az 1 térelem 2 oldallapjai és a 35 vállelem közötti kapcsolat létesítéséhez szolgál. A találmány szerinti eljárás és dúcoló-térelemek segítségével végzett nyíltárkos csatornaépítési munka egyes fázisait szemléltetik a 15. és 16. ábrák. A 15. ábra bal oldalán az árokkiemelést végző 46 földmunkagép látható. Az általa kiemelt árokszakaszba a 47 autódaru azonnal elhelyez egy előreszerelt 1 térelemet. Az előzőleg beemelt 1 térelem alsó 7 dúccsavarját egy munkás (miután a felső 7 dúccsavart már befeszítette) éppen befeszíti úgy, hogy még egy előző 1 térelemben áll. Ez utóbbi hátoldalai mögé — vagyis a 2 oldallapok és az árokfalak közötti résbe — folyik a földvisszatöltés. Különösen akkor van szükség a hátoldalak kitöltésére, ha a talajrétegek kagylósodásra, illetve beomlásra hajlamosak. A hátoldal kitöltése egyébként minden esetben célszerű, hiszen a gépi földmunka miatt a földfalak egyenetlenek, s a hátoldal mögé töltött homok jobb földfal-megtámasztást is biztosít. A befeszítést 20 mm átmérőjű, 60 cm hosszú acélrúddal végezzük, mindig az előző térelem védelme alatt. A feszítést addig folytatjuk, amíg a 2 oldallapok a földfalakat elérik. A 42 munkaárok szélességét úgy célszerű megválasztani, hogy az előregyártott aknaelemek elhelyezhetők legyenek: célszerű legalább 1,60 m-es árokszélességgel dolgozni. Az 1 térelemek azonnali elhelyezése azért célszerű, mert a földfejtés és a teljes értékű megtámasztás között nem telhet el két óránál több idő. Kötött talajokban a 46 földmunkagép egyszerre megtámasztás nélkül a 42 munkagödröt annyi méter mélységig fejtheti ki, amennyi a talaj („C”) Mp/m2 kohéziós értéke. A visszatöltésre nem kerülő föld elszállításáról természetesen gondoskodni kell. Az adott kiviteli példa esetében három 1 térelem elhelyezése után lehet kiváltani a 6 kapcsolóelemeket — és a hozzájuk tartozó 7 dúccsavarokat — 24 mellgerendákra és mellgerendánként két-két 7 dúccsavarra. A kiváltás módja a 15. ábrán vázlatosan, a 12—14. ábrákon részletesebben látható. A 12. és 13. ábrák jól mutatják, hogy egy 24 mellgerenda h2 hosszúsága háromszorosa egy 1 térelem h, hosszúságának, tehát a kiváltás végrehajt5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
