177646. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1-(1,3-dioxolán-2-il-metil)-1h-imidazol-származékok előállítására

7 177646 8-bróm-etanont a Synthesis, 1974, (1), 23 szakirodalmi helyen ismertetett módszerekkel analóg módon 1,2,3- -propántriollal ketálozunk. E reagáltatást előnyösen úgy hajtjuk végre, hogy a két komponens keverékét egy alkalmas szerves oldószerben, előnyösen egy egyszerű alkohol, például etanol, propa­nol, butanol vagy pentanol és egy alkalmas erős sav, például 4-metil-benzolszulfonsav jelenlétében vissza­folyató hűtő alkalmazásával néhány órán át forraljuk. E célra szerves oldószerként például aromás szénhidro­géneket (Így például benzolt, metil-benzolt vagy dimetil­­-benzolt) vagy telített szénhidrogéneket (például ciklo­­hexánt) használhatunk. Egy így kapott VIII általános képletű dioxolánt ezután benzoil-kloriddal reagáltatunk, amikoris egy IX általános képletű benzoátot kapunk. Az utóbbit ezt kö­vetően lH-imidazollal reagáltatjuk, e reagáltatást elő­nyösen a reaktánsok melegítés közbeni keverése útján egy alkalmas szerves oldószerben, például N,N-dimetil­­-formamidban egy alkalmas erős fémtartalmú bázis, például nátrium-metilát jelenlétében végezve. Ekkor egy X általános képletű vegyületet kapunk, amelyet először bázikus közegben hidrolizálunk, majd egy így kapott vegyület hidroxilcsoportját önmagában ismert módon reakcióképes észtermaradékká alakítjuk, egy megfelelő II általános képletű vegyülethez jutva. (A fenti reagál­­tatásokat az L reakcióvázlattal szemléltetjük.) Például a II általános képlet alá eső metánszulfonátok és 4-metil­­-benzolszulfonátok könnyen előállíthatok egy megfelelő alkohol metánszulfonil-kloriddal, illetve 4-metil-benzol­­szulfonil-kloriddal végzett reagáltatása útján, míg a II általános képlet alá eső halogenidek egy megfelelő alko­hol és egy alkalmas halogénezőszer, például szulfuril­­-klorid, foszfor-pentaklorid, foszfor-pentabromid vagy foszforil-klorid reagáltatása útján állíthatók elő. Ha II általános képletű reakcióképes észterként egy jodid­­származékot kívánunk hasznosítani, akkor előnyösen ezt a megfelelő kloridból vagy bromidból a halogénato­mok cseréje útján állítjuk elő. A III általános képletű kiindulási anyagok közül nagy számú vegyület szintén ismert, de a többi III általános képletű vegyület is könnyen előállítható általában ami­­no-fenolokból és piperazin-l-il-fenolokból kiindulva olyan, önmagukban ismert módszerekkel, mint amilye­neket ismertettünk az A helyettesítő bevitelére az I-a-1' és I-a-2 általános képletű vegyületekből kiindulva. Ha a fenolos hidroxilcsoport ezeket a reagáltatásokat esetleg gátolná, akkor célszerű lehet azt először megvédeni egy megfelelő védőcsoporttal, amely azután egy későbbi lé­pésben eltávolítható. így például a védett fenolvegyület egy metoxi-származék formáját öltheti, mely származék metoxicsoportját legutolsó szintézislépésként hidroxil­­csoporttá alakítjuk vissza egy alkalmas erős savval, pél­dául hidrogén-bromiddal végzett kezelés útján. Védő­csoportként hasznosíthatunk továbbá egy acilcsoportot is, és ekkor utolsó lépésként a képződött aciloxi-szár­­mazék acilcsoportját például bázikus hidrolízis útján hasítjuk le. Az I általános képletű vegyületek bázikus jellegűek és így gyógyászatiig elfogadható savaddiciós sókká alakíthatók alkalmas savval, például egy szervetlen sav­val, igy egy haloidsawal (például sósavval, hidrogén­­-bromiddal vagy hidrogén-jodiddal), kénsawal, salét­romsavval, tiociánsavval vagy egy foszforsavval, illetve egy szerves savval (például ecetsavval, propánsawal, hidroxiecetsavval, 2-hidroxi-propánsavval, 2-oxo-pro­­pánsavval, etándikarbonsavval, propándikarbonsavval, 1,4-butándikarbonsawal, (Z)-2-butándikarbonsavval, (E)-2-buténdikarbonsa v val, 2-hidroxi-1,4-butándikar­bonsavval, 2,3-dihidroxi-l,4-butándikarbonsavval, 2- -hidroxi-l,2,3-propántrikarbonsavval, benzoesavval, 3- -fenil-2-propénsavval, a-hidroxi-fenilecetsavval, metán­­szulfonsavval, etánszulfonsavval, 2-hidroxi-etánszulfon­­savval, 4-metil-benzolszulfonsavval, 2-hidroxi-benzoe­­savval, 4-amino-2-hidroxi-benzoesavval, 2-fenoxi-ben­­zoesavval vagy 2-acetiloxi-benzoesavval) végzett kezelés útján. A savaddiciós sók természetesen a szokásos mó­don, például egy bázissal, így nátrium- vagy kálium­­-hidroxiddal végzett kezelés útján a megfelelő szabad bázissá alakíthatók. Az I általános képletből látható, hogy a találmány szerinti eljárással előállított vegyületeknek legalább két aszimmetrikus szénatomjuk van, mégpedig a dioxolán­­gyűrű 2- és 4-helyzetében levő szénatomok aszimmetri­kusak, következésképpen ezek a vegyületek különböző sztereokémiái izomerek formájában fordulhatnak elő. Az I általános képletű vegyületek különböző sztereo­kémiái izomerjeit, illetve ezek gyógyászatiig elfogad­ható savaddiciós sóit a találmány oltalmi körébe tarto­zóknak tekintjük. Az I általános képletű vegyületek diasztereomer ra­­cemátjai — amelyeket a Chemical Abstracts, 76, Index Guide, Section IV., 85. oldal (1972) szakirodalmi publi­káció értelmében cisz- és transz-formáknak nevezünk — hagyományos módon állíthatók elő elkülönítve. E célra előnyösen például szelektív kristályosítást vagy kroma­tográfiás elválasztást, például oszlopkromatografálást alkalmazhat un k. Tekintettel arra, hogy a sztereokémiái konfiguráció már a II általános képletű közbenső termékeknél kiala­kul, lehetséges a cisz- és a transz-formák egymástól való elválasztása ezek előállításánál vagy akár egy korábbi szintetizálási lépésnél, és így már a szeparált cisz- vagy transz-formájú II általános képletű vegyületekből kiin­dulva folytatható az I általános képletű vegyületekhez vezető szintézis a korábbiakban ismertetett módon. A II általános képletű, illetve egyéb köztitermékek ese­tében is a cisz- és transz-formák egymástól való elválasz­tását az I általános képletű vegyületekkel kapcsolatban ismertetett módszerek valamelyikével végezhetjük. Szakember számára érthető, hogy a cisz és a transz­­diasztereomer racemátok önmagában ismert módon optikai izomereikre rezolválhatók, amikoris a cisz-(+)-, cisz-(—y, transz-(+)- és a transz-(—j-izomereket kapjuk. Az I általános képletű vegyületek és savaddiciós sóik — miként említettük — felhasználhatók gombák és bak­tériumok ellen. Így például e vegyületeket rendkívül hatásosnak találtuk sokféle gomba, így például a Mic­­rosporum canis, Ctenomyces mentagrophytes, Tricho­phyton rubrum, Philalophora verrucosa, Cryptocopcus neoformans, Candida tropicalis, Candida albicans, Mu­­cor species, Aspergillus fumigatus, Sporotrichum schen­­ckii és Saprolegnia specieszek, illetve többféle baktérium, igy például az Erysipelotrix insidiosa, Staphylococcusok, így a Staphylococcus hemolyticus, valamint Streptococ­­cusok, igy a Streptococcus pyogenes ellen. Hatásos helyi és szisztemikus antúnikrobáhs aktivitásukra tekintettel a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek fcE használhatók gombák és baktériumok aovek*adéaá»k 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 m 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom