177641. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirrolo-benzoesav-származékok előállítására
13 177641 14 metanolban szuszpendáljuk és palládiumos aktívszénkatalizátor hozzáadásával 100 °C hőmérsékleten, 150 atm nyomáson 16 óra hosszat hidrogénezzük. Ezután a katalizátort kiszűrjük a reakcióelegyből, a szűrletet szárazra pároljuk és a maradékot 2 n nátrium-hidroxid-oldattal addig melegítjük, míg tiszta oldatot nem kapunk. Ennek az oldatnak a pH-értékét 2 n nátrium-hidroxid-oldattal 4-re állítjuk be és a kivált terméket elkülönítjük, majd metanol és víz elegyéből átkristályosítjuk. így 188—191 °C-on olvadó sárga kristályok alakjában kapjuk a 4-(4'-metil-anilino)-3-(l-pirrolidinil)-5- -szulfamoil-benzoesavat. Kitermelés: 70%. 13. példa 3-N-PirroIo-4-(4'-metil-fenoxi)-5-szuIfamoiI-benzoesav 17 g 3-N-pirrolo-4-(4'-metil-fenoxi)-5-(N,N-dimetilamino-metilénaminoszulfonilj-benzoesav-metilésztert — amelyet a 2. példa c) szakaszában leírt módon állítottunk elő — 2 n nátrium-hidroxid-oldatban kevés metanol hozzáadásával szuszpendálunk, majd a szuszpenziót visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk míg tiszta oldatot nem kapunk. Lehűlés után 4 n sósavat adunk a hideg oldathoz 3—4-es pH-érték eléréséig és az így kivált terméket leszívatással szűrjük, vízzel mossuk, majd metanol és víz elegyéből átkristályosítjuk. 12,7 g 3-N-pirrolo-4-(4'-metil-fenoxi)-5-szulfamoil-benzoesavat kapunk, amely 205—208 °C-on olvad. Kitermelés: 88%. 14. példa 3-N-Pirrolo-4-(4'-klór-fenoxi)-5-szulfamoil-benzoesav Az 5. példa c) szakasza szerint előállított 3-N-pirrolo-4-(4'-klór-fenoxi)-5-(N,N-dimetilamino-metilénaminoszulfonilj-benzoesav-metilésztert 2 n nátrium-hidroxidoldatban szuszpendáljuk és visszafolyató hűtő alkalmazásával addig forraljuk, míg tiszta oldatot nem kapunk. A reakcióelegyet ezután még fél óra hosszat keverjük, majd 2 n sósavoldattal 3—4 pH-értékre savanyítjuk. A kivált terméket szűréssel elkülönítjük, metanol és víz elegyéből, aktívszén hozzáadásával átkristályosítjuk, majd a kapott terméket diizopropiléterben forrón oldjuk és a leszűrt forró oldathoz a termék leválásáig hexánt adunk. 209—214 °C-on olvadó drapp színű kristályok alakjában kapjuk a fenti terméket. Kitermelés: 60— 70%. Farmakológiai vizsgálatok 1. 3-N-pirrolo-4-fenoxi-5-szulfamoil-benzoesav (4 010 273 lajstromszámü amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 56. példájának kiindulási anyaga) 2. 3-N-pirrolo-4-(4'-metil-fenoxi)-5-szulfamoil-benzoesav, valamint 3. 3-N-pirrolo-4-(4'-klór-fenoxi)-5-szulfamoil-benzoesav (Mindkettő (1977. december 21-én 862 669 számon benyújtott amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban) 4. 2-furfurilamino-4-kloro-5-szulfamoil-benzoesav (Furosemid, többek között 3 058 882 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 3. igénypontjában) Összehasonlító farmakológiai vizsgálatokat végeztünk kutyákon a 2. és 3. valamint az 1. és 4. vegyületek diuretikus és salodiuretikus hatásainak igazolása céljából. A farmakológiai összehasonlító vizsgálatokban a 2. és 3. vegyületeket először egymással, majd az 1. és 4. vegyületekkel hasonlítottuk össze. A kutyákon végzett kísérletekben az alkalmazott dózis nagysága 1,5625 mg/ ke volt (két kutyára számolt átlagérték). A módszer leírása : A vizsgálatokhoz Beagle kutyákat alkalmaztunk, amelyeket megelőzően úgy szoktattunk, hogy azok a vizsgálati eljárás során az asztalon 8 órán át nyugodtan viselkedjenek és ellenállás nélkül elviseljék a gyomorszonda alkalmazását valamint a hólyag katéterezését. 24 órával a vizsgálat megkezdése előtt az állatoktól megvontuk a táplálékot, azonban vizet minden korlátozás nélkül adtunk. A vizsgálati nap reggelén az állatok hólyagjait műanyag katéterrel kiürítettük és az ily módon nyert vizeletet elöntöttük. Ezt követően a kutyák testsúlykilogrammonként 20 ml vizet kaptak gyomorcsövön át, majd óránként katétereztük azokat. Az ily módon nyert vizeletet lemértük és összegyűjtöttük. Ugyanakkor minden állatnak orálisan óránként testsúly-kilogrammonként 4 ml vizet adtunk. Az első két órában nyert vizelet-mintákat kontrollként kezeltük. Csak ezek után alkalmaztuk a vizsgálandó készítményeket orálisan vagy intravénásán. A vizsgálandó vegyület beadása után óránként nyert vizelet mennyiségeket elkülönítve összegyűjtöttük, hogy az aktivitásról képet nyerjünk. A vizelet-mintákban meghatároztuk a nátrium és kálium menynyiségeket (láng-fotometria alkalmazásával, Eppendorf láng-fotometert használva) valamint a kloridot Aminco klorid-titrátor segítségével. A készítmények orális alkalmazása után kiválasztott mennyiségeket az 1. táblázat szemlélteti (4 órás megfigyelési idő). 1.táblázat Vegyület Vizelet ml/kg Nátrium mMol/kg Kálium mMol/kg Klorid mMol/kg í. 31,4 0,77 0,22 1,16 2. 61,3 4,06 1,00 4,93 3. 41,7 1,70 0,45 2,09 4. 29,4 1,42 9,79 1,77 Értékelés : A táblázat adataiból látható, hogy a 2. és 3. vegyület diuretikus és saluretikus aktivitás vonatkozásában jobb az 1. vegyületnél, így a kívánt nátrium- és klorid-kiválasztás lényegesen jobb mint az 1. vegyület esetében, ugyanakkor a kálium nem kívánatos kiválasztása meghaladja az 1. vegyületét, de még elfogadható határon belül marad. Az is megállapítható a táblázat alapján, hogy a 2. és 3. vegyület salidiuretikus hatása jobb mint a kereskedelmi forgalomban levő Furosemidnek (4). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
