177611. lajstromszámú szabadalom • Integrált kapcsoló és átviteli hálózat
11 177611 12 geinek bármelyikén keresztül vehet. Ha a vevő egység egy közös időosztásos multiplex link segítségével kapcsolódik a kapcsolóegységek említett oszlopához, a példának és az 1. ábrának megfelelően ez az Lb2 link, akkor a vevő egység 0-s időrésével kapcsolatban egy multikeret mellett kell döntenünk. Ebben a multikeretben pl. az oszlop kapcsolóegységei és következésképpen a hívó linkegységek vannak hozzárendelve egy-egy ni keretperiódushoz abból a célból, hogy hívójeleket továbbítsunk, és hozzá vannak rendelve egy olyan keretperiódushoz is, mely közös valamennyi, az oszlopban levő kapcsolóegységre a válasz típusú jelek továbbítása érdekében. Az említett közös keretperiódus nem szükséges, ha az említett hívás- és válaszalakító egységek úgy vannak módosítva, hogy egy válaszjel letiltja a hívójelet. Ekkor minden egyes kapcsolóegység a 0-s időrés ideje alatt csak egyetlen jelet továbbít, mely akár válasz típusú, akár hívó típusú jel lehet. Mindazonáltal, ha minden egyes kapcsolóegységhez tartozik egy külön időosztásos multiplex link az információnak a megfelelő linkegységhez történő továbbítása érdekében, akkor elkerülhetjük az említett multikeretet olyan módon, hogy a kapcsolómezőtől érkező megfelelő jeleket állítunk elő. Az említett különálló linkek segítségével módosított 1ST hálózatban, melyet a 6. ábrára hivatkozva magyarázunk el, gyorsabb jelzésátviteli folyamatot kapunk, melynek maximális idői rövidebbek, mint az említett Lb közös linkekkel rendelkező és az 1. ábrán látható rendszer megfelelő idői. A 2. ábra a kapcsolómező közös CLG óragenerátorát mutatja, melyet a bevezetőben említettünk, és melynek feladata, hogy 32-időréses szervezésű, 32 darab időrés csoportot tartalmazó formátumú időosztásos multiplex órajeleket generáljon. Az f= 125 jzsec-os keretperiódusú keret 32x32 darab 122 nsec hosszúságú időrést tartalmaz. Az időréseket két számmal (m—t) jelöljük, ahol 0gmá31 és 0 S t ^ 31. A 0—0 időrés indít egy keretperiódust, ez után a 0—1 időrés következik, a 31—31 időrés zárja a keretperiódust. A CLG órajelgenerátor az időréseket a 2. ábrán látható kimenő impulzus sorozatok segítségével határozza meg, melyeket ismert módon állítunk elő pl. egy léptetőregiszter segítségével. Feltételeztük, hogy az 1ST hálózat párhuzamos továbbítási elvet alkalmaz, ezért az időréseken belül nincsen bitosztás. A CLG órajelgenerátomak van egy kimenő vezetéke, mely a 2. ábrának megfelelően olyan 0 impulzusokat ad, amelynek sorozata minden egyes időrésben tartalmaz egy impulzust és egy szünetet, erre azért van szükség, hogy önmagában ismert módon elkerüljük az időbeli átkapcsolások révén felmerülő és az alábbiakban leírt írási és olvasási műveletek egybeesését. A CLG órajelgenerátort egy OS oszcillátor hajtja meg, melynek alapfrekvenciája 23+5+5+1 kHz, azaz kb. 16 MHz. A 3. ábra önmagában ismert típusú időrés átkapcsolást végző TS fokozatot mutat, melynek feladata az említett 32 x 32-es időosztásos multiplex formátumban történő időbeli átkapcsolás végrehajtása. A TS fokozat tartalmaz egy IM információ memóriát és egy AM címmemóriát. Az IM információ memória író bemenetei egy G1 ÉS-kapun és 32 x 31 darab G2 ÉS-kapun keresztül a bejövő információ vételének érdekében az La ni linkhez vannak kötve. Egy keret 0 impulzusai alatt az m—1 időréstől az m—31 időrésig terjedő időrések ideje alatt bejövő távközlési és üzenet információkat az IM információ memória megfelelő helyeire írjuk be, az m—0 időrések ideje alatt beérkező jeleket pedig nem regisztráljuk az IM információ memóriában. Ekkor elérjük, hogy a távközlési információ és az üzenet információ, melynek továbbítása az Lanl linken keresztül történik, valamennyi, a linkhez csatlakozó kapcsolóegységben regisztrálásra kerül, és az említett kapcsolóegységek az 1. ábrán sorokba rendezve láthatók. Az AM címmemória olvasó kimenetei egy időosztásos átkapcsoló TDEC dekóderhez csatlakoznak, mégpedig 32 x 31 darab G3 ÉS-kapun keresztül, és a TDEC dekóder az 0 impulzusok szüneteinek ideje alatt megcímzi az IM információ memóriát, mégpedig azért, hogy olvasson belőle a kapcsolóegységből kimenő Lbnl/n2 linkre. Az ni, ill. n2 jelölések az 1. ábrának megfelelően definiálják a TS fokozathoz tartozó Tnl adó, ill. Rn2 vevőt. A 3. ábrán feltételeztük, hogy a TDEC dekóder a 0—31 időrés ideje alatt, ill. a 31—16 időrés ideje alatt veszi az AM címmemóriában tárolt 31—1, ill. a 0—16 címeket, a többi időrés ideje alatt pedig az m—0 címek továbbítása folyik, melyek nem fordulnak elő az IM információ memóriában. Ekkor azt kapjuk, hogy a ki távközlési információ, melynek beírása az IM információ memóriába a 31—1 időrés ideje alatt történik, a 0—31 időrés ideje alatt az Lbnl/n2 linkre kerül, és az mi üzenet információ, amely a 0—16 időrés ideje alatt került beírásra, a 31—16 időréshez kapcsolódik, az IM információ memóriában tárolt fennmaradó információt azonban nem továbbítjuk a kimenő linkhez. Az AM címmemória író bemenetei működtető ODEC dekóderen és G4 ÉS-kapukon keresztül, melyek az 0 impulzusok ideje alatt vannak aktivált állapotban, a TS fokozat működtető bemenetéit képező 01 és 02 vezetékekre vannak kötve. A 4. ábra az SRU—C, SRU—A és SRU—E jelzés vevő egységeket mutatja, melyek az SMnl/n2 kapcsolóegység SL jelzésátalakító egységének részét képezik, és melyek SREG jelregiszterben tárolt hívás-, válasz és kapcsolat felépítési jeleket vesznek. A fent említett továbbító jelek számára és a válasz típusú jelek számára az SL jelzésátalakító egység tartalmaz még további jelzésvevő egységeket, melyek megfelelnek az SRU—E és SRU—A jelzésvevő egységeknek, és ezért nincsenek feltüntetve a 4. ábrán. A SREG jelregiszter G5 VAGY-kapu és G6 ÉS-kapu segítségével az m—0 időrések ideje alatt tárolja az üres, hívó-, válasz- és kapcsolat-felépítő-, valamint az Lanl linktől érkező továbbító jeleket. Minden egyes hívó- vagy válaszjel két digitális szóból áll, melyek közül az első megfelelő C vagy A kódok mellett egy n2 számot is tartalmaz annakérdekében, hogy megcímezze az SMnl/n2 kapcsolóegységet, a másik pedig tartalmaz egy m2 számot annak érdekében, hogy megcímezze ehhez a kapcsolóegységhez tartozó vevő vezérlő egységek valamelyikét. Egy kapcsolat felépítő jel négy digitális szóból áll, melyek közül az első kapcsolat felépítési E kód mellett tartalmaz egy n2 számot az SMnl/n2 kapcsolóegység megcímzésére, a második, harmadik és negyedik a fentebb tárgyalt kapcsolat felépítési m2, t2, ill. ti számot tartalmazza. A SRU C, SRU—A és SRU—E jelzésvevő egységek mindegyike tartalmaz egy CREG, AREG, ill. EREG kódregisztert, mégpedig azért, hogy állandóan tárolják az említett C n2, A—n2, ill. E—n2 jelet. A jelzésvevő egységek mindegyike tartalmaz továbbá egy CC, AC, dl. EC komparátort, melynek egyik bemenete a CREG, AREG, ill. EREG kódregiszterhez csatlakozik, másik 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
