177601. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 6-piperidino-2,4-diamino-pirimidin-3-oxid előállítására
5 177601 6 rázzuk, ekkor a termék kiválik. így 25 g (57%) 6-(p-tolil-szulfoniloxi-2,4-diamino-pirimidint nyerünk, op. : 179— 181 °C. (2) 6-toziloxi-2,4-diamino-pirimidin-3-oxid Mágneses keverőve ' és jeges vizes fürdővel ellátott 500 ml-es gömblombu.ba bemérünk 5,6 g (0,02 mól) 6-(p-tolil-szuIfoniloxi>2,4-diamino-pirimidint, 200 m etanolt és 25 ml vizet. A szuszpenziót 0—5 °C-ra hűtjük, majd 4,0 g (0,02 mól) 86%-os m-klór-perbenzoesavat adunk hozzá 50 ml hideg etanolban feloldva. A reakcióelegyet keverjük és 3,5 óra alatt hagyjuk felmelegedni 25 °C-ra. A reakció befejeződését az jelzi, hogy a reakcióelegybőL vett kis minta káliumjodid-oldatból nem választ ki jódot. Ezután legfeljebb 50 °C-os vízfürdőről az etanolt vákuumban lepároljuk, a maradékot 250 ml etil-acetátban oldjuk. Az oldatot 2%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal több részletben extraháljuk, míg az utolsó vizes rész enyhén lúgos nem lesz. Az egyesített vizes oldatokat 4 x 50 ml etilacetáttal extraháljuk. A vizes oldatból a keletkezett m-klór-benzoesav kinyerhető, oxidálás után újból felhasználható. Az etilacetátos extraktumokat egyesítjük, megszárítjuk és kis térfogatra bepároljuk. A művelet során a termék kikristályosodik. A kristályokat szűrjük, kevés hideg etilacetáttal mossuk, így 3,9 g (65%) tiszta 6-(p-tolil-szuIfoniloxi)-2,4-diamino-pirimidin-3-oxidot nyerünk, op.: 125—130 °C (bomlik). Analízis a CUH12N404S képlet alapján: számított: C 44,32%, H 4,08%, N 18,91%, S 10,82%, talált: C 44,32%, H 4,47%, N 18,59%, S 10,42%. Ultraibolya spektrum; X^H==285 mm; log 2=3,75. Infravörös spektrum: p.(KBr): 3420, 1650, 1620, 1400, 1380 cm-1. (3) 6-piperidino-2,4-diamino-pirimidin-3-oxid Keverővei és visszafolyató hűtővel felszerelt 500 ml-es gömblombikba bemérünk 140 ml piperidint. (Ha a piperidia 0,5%-nál több vizet tartalmaz, ekvivalens mennyiségű foszforpeatoxiddal, alumínium-izopropiláttal vagy butil-lítiummal reagáltatva elvontjuk azt.) A vízmentes piperidinhez hozzáadunk 20 g (0,067 mól) 6-(p-tolil-szulfoniloxi)-2,4-diamino-pirimidin-3-oxidot. Az elegyet 100 °C-on két órán át keverjük, majd a piperidint vákuumban lepároljuk. A regenerált piperidin egy következő reakcióhoz felhasználható. A maradékot 50 ml 5%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal szobahőmérsékleten fél órán át keverjük, majd szűrjük, vízzel mossuk. A kapott kristályokat 50 ml benzollal szobahőmérsékleten ismét fél órán keresztül keverjük, majd szűrjük, benzollal mossuk. így 7,7 g (55%) tiszta 6-piperidino-2,4- -diamino-pirimidin-3-oxidot kapunk, op. : 264—266 °C. Analízis a C9H15N50 képlet alapján: számított: C 5Í,66%, H 7,22%, N 33,47%, talált: C 51,80%, H 7,00%, N 33,42%. Ultraibolya.spektrum: Xj^H=232nm (lg 2=4,54), 286 nm(feí»T=4,Q9); Infravörös spektrum: vJJJjjp’^MlO, 3420, 3400, 3370, 3260, 1655, 1250, 1210, 1165, 1020 cm"1. 2. példa (1) 6-metilszuIfoniloxi-2,4-diamino-pirimidin 12,6 g (0,1 mól) 6-hidroxi-2,4-diamino-pirimidint és 4 g (0,1 mól) nátrium-hidroxidot feloldunk 35 ml vízben. Ezt az oldatot 9,3 ml (0,12 mól) metil-szulfonil-klorid 50 ml acetonnal készült oldatával csepegtetjük össze 20 ml acetonban, keverés közben, egy keverővei ellátott 3 nyakú 250 ml-es gömblombikban, szobahőmérsékleten. Három órai keverés után 210 ml vizet adunk a reakcióelegyhez, és a pH-ját 9-re állítjuk 10%-os nátriumhidroxid-oldat segítségével, majd a kivált anyagot szűrjük. így 11,1 g (54,4%) 6-metilszulfoniloxi-2,4-diamino-pirimidint nyerünk, op.: 176—180 °C. A továbbiakban az 1. példa (2) és (3) pontjában ismertetett módon járunk el. 3. példa (1) 6-fenilszulfoniloxi-2,4-diamino-pirirnidin 12,6 g (0,1 mól) 6-hidroxi-2,4-diamino-pirimidint és 4 g (0,1 mól) nátrium-hidroxidot feloldunk 35 ml vízben. Ezt az oldatot 15,4 ml (0,12 mól) fcnil-szulfonil-klorid 50 ml acetonnal készült elegyével csepegtetjük össze 20 ml acetonban, keverés közben, egy keverővei ellátott 3 nyakú 250 ml-es gömblombikban, szobahőmérsékleten. Háromórai keverés után 210 ml vizet adunk a reakcióelegyhez, és a pH-ját 9-re állítjuk 10%-os nátriumhidroxid-oldat segítségével, majd a kivált anyagot szűrjük. így 20,25 g (75,6%)6-fenilszulfoniloxi-2,4-diamino-pirimidint nyerünk, op.: 189—193 °C. A továbbiakban az 1. példa (2) és (3) pontjában ismertetett módon járunk el. 4. példa (1) 6-mezitilénszulfoniloxi-2,4-diamino-pirimidin Feloldunk 6,3 g (0,05 mól) 6-hidroxi-2,4-diarnino-pirimidint és 2 g (0,05 mól) nátrium-hidroxidot 17,5 ml vízben. Ezt az oldatot 12 g (0,055 mól) mezitilén-szulfonil-klorid (2,4,6-trimetil-fenil-szulfonil-klorid) 25 ml acetonnal készült elegyével csepegtetjük össze 10 ml acetonban, keverés közben, szobahőmérsékleten. Háromórai keverés után 100 ml vizet adunk a reakcióelegyhez, és a pH-ját 9-re állítjuk 10%-os nátrium-hidroxid-oldat segítségével. Ezután a kivált anyagot szűrjük, így 11,35 g (73,6%) 6-mezitilénszulfoniloxi-2,4-diamino-pirimidint nyerünk, op.: 183—186 °C. 25-szörös menynyiségű etanolból átkristályosítva op.: 187—191 °C. A továbbiakban az 1. példa (2) és (3) pontjában ismertetett módon járunk el. 5. példa (1) 2-imino-3-(3-klórbenzoiloxi)-4-a!nino-6- -(4-tolilszulfoniloxi)-pirimidin Szobahőmérsékleten felszuszpendálunk 11,2 g, az 1. példa (1) részében ismertetett módon előállított. 5 10 15 20 25 30 35 49 45 50 55 60 65 3
