177597. lajstromszámú szabadalom • Célberendezés szakaszos technológiájú gyártási folyamatok automatikus irányítására

7 177597 8 9—13 tároló rekeszekbe megfelelő jelöléseket viszünk be), és a C egységhez elektronikusan kapcsolt J elektro­mechanikus vagy elektronikus íróművön a listát vagy kivételezési utalványokat készítünk. Nem első műveletes munkahely esetén a gyártásindí­tási feltételvizsgálattal a munkahelyhez tartozó sorbán­­álló befejezetlen gyártási tételek közül előre meghatáro­zott, és a C egységbe beprogramozott célfüggvény sze­rint választjuk ki a soronkövetkező gyártási feladatot. Ez a vizsgálat a vonatkozó 15,2 és 16 rekeszekben tárolt karaktersorozatok C egységben történő feldolgozásából áll. A további eljárás megegyezik az első műveletes mun­kahelyek esetén leírtakkal. A vagylagosan elsőműveletes munkahelyek esetében jellegük eldöntése után a megfe­lelő feltételvizsgálati folyamatnak kell végbemennie. Ha a vizsgálatok során az a helyzet áll elő, hogy vala­mely gyártási feltétel nem biztosítható, ügy az elrende­zés segítségével automatikusan új gyártási tételt hívunk le a 2, ill. 15 rekeszekben tárolt karaktersorozatokból. Ez az eljárás ciklikusan folytatódik a beütemezhető té­tel meghatározásáig. Mind az első, mind a nem első, mind pedig a vagyla­gosan első műveletes munkahelyek vonatkozásában a J egységen az elvégzendő feladatra vonatkozó munka­utalványt állítunk ki. Az anyagutalványokra történt kivételezések tényét a megfelelő szonosító és leíró karak­tersorozatok E egységről történő bevitelével közöljük. Ennek hatására C egység segítségével egyrészt módosít­juk a 9—13 rekeszekben tárolt vonatkozó adatokat, másrészt új karaktersorozatot generáltatunk a 16 rekesz­ben tárolt karaktersorozatok kiegészítésére, rögzítve ezzel a beindított új gyártási tétel és az arra történt kivé­telezések adatait. A munkautalvány alapján történt gyártási tétel-indítást az P egységről és/vagy a G és H egységekről bevitt kezdési időadatok jelzik. Ezen adato­kat a C egység segítségével beírjuk a 16 rekeszbe, a ka­raktersorozatok megfelelő helyeire. A 16 rekesz vonat­kozó befejezési időadata ellenőrzésre kerül az 1 rekesz­ben, ill. 8 rekeszben levő utalványozott műveleti idők alapján. A G és/vagy H egységek jelzései alapján az I belső órától kapott tényleges kezdési és befejezési időpontok összevetésre kerülnek a 8 rekeszben tárolt vonatkozó időadatokkal. Eltérés esetén C egység útján üzenetet küldünk a diszpécser felé az F egységen. A műveletek befejezésekor C egység segítségével a 2 rekesz tárolt ada­tai alapján a gyártási tétel adatait átírjuk a következő munkahelyre vonatkozó 15 tároló rekesz területére, ugyanakkor 14 rekeszből töröljük a legyártott tétel ada­tait. Az 1, 2 és 8 rekeszek vonatkozó, tárolt karakterso­rozatai alapján az anyagkivételezéssel egyidőben az el­járás során meghatározzuk, és a 17 rekeszben levő ka­raktersorozatokban tároljuk a késztermék készlet vár­ható alakulását. A 16 rekeszben tárolt karaktersoroza­tok C egység által válogatott és rendezett lekérdezésével informálható a vezetés a gyártásba vett tételek készenléti fokáról, valamint elegendő adat szolgáltatható a terme­lési programok időszerűsítéséhez és a termelés elszámo­lásához. A gyártási folyamatban fellépő üzemzavarokat vagy meghibásodásokat jelző leállási időpontokat, okokat és a várható rendelkezésre állási időpontot az F és/vagy G és H egységekről kell a C egységen keresztül 14 rekeszbe beírni. Ezen adatbevitelekkel egyrészt üzeneteket gene­rálunk a TMK, ill. a diszpécser és a TMK felé az üzem­zavar elhárítására, másrészt azokat hozzáírjuk 16 rekesz vonatkozó karaktersorozataihoz. Az állás megszűnésekor a fentiekhez hasonlóan módo­sítjuk a 14 és 16 rekeszekben levő adatokat. Ha a műveletek során nagyarányú seíejt képződik, melyet a 16 rekesz karaktersorozatai és/vagy az F egy­ségen bevitt erre vonatkozó karaktersorozatok jeleznek, úgy a selejt arányszám alapján az eljárás szerint automa­tikusan csökkentjük a gyártási művelet soronkövetkező műveleteire az 1, ill. 8 rekeszekben tárolt utalványozott teljes gyártás-átfutási időt. A selejtképződés miatti utal­ványozott ráfordítási idő-csökkentés mértékét az 1 re­keszben tárolt karaktersorozatokban keli rögzíteni, megadva a gyártási tétel és az utolsó elvégzendő művelet kulcsszámát, valamint a műveleti idők összegcsökkenté­sének és a selejteződés mértékének összefüggését. Ezen összefüggések alapján a selejt pótlására megfelelő gyár­tási tételek kerülnek meghatározásra és rögzítésre az 1 rekeszben tárolt karaktersorozatokban. A továbbiakban a 2. ábra alapján bemutatjuk a talál­mány szerinti célberendezés gyakorlati kivitelét, a be­rendezésrészeket, az azokat alkotó egységeket és azok összekötésének módját. A betűjelzéseket az 1. ábrának megfelelően választottuk meg, de a berendezésrészeknek megfelelően, külön-külön hivatkozási számokkal egészí­tettük ki. Amint az 1. ábrával kapcsolatos ismertetésből látható, az operatív üzemirányítás során jól körülhatárolhatok azok a feladatok, melyeket a raktárkészletekkel termelő kapacitásokkal, a munkahelyek közötti készletekkel, a termelés nyomonkövetésével, a gyártási feladatokkal, a technológiákkal, a gyártási feltételek vizsgálatával, a gyártás felügyeletével el kell látni. Ezeknek a feladatok­nak a megoldása rutin jellegű, állandóan ismétlődik és pár utasítással megoldható. Az irányítás feladatai: az üzem és raktárak egységeiben decentralizáltan megy végbe. Célszerű tehát olyan célberendezésrészeket létre­hozni, amelyek ellátják az üzemirányítás decentralizált feladatait, ill. a célberendezésrészeket egy üzemirányító rendszerré kapcsolják össze. Fenti megfontolásból kiindulva (a 2. ábrával kapcso­latban) berendezésrészeket alakítottunk ki, amelyeknek feladata — gyártási feladatok meghatározása, — gyártási megmunkálási folyamatok közvetlen irá­nyítására, — készletek kezelésére, — a berendezésrészek vezérlése, felügyelete. Az alábbiakban a 2. ábra alapján részletesebben ismer­tetjük a berendezésrészeket és az azokat alkotó egysé­geket. I. A célberendezés egységeinek típusai (a 2. ábra alapján). 1.1 Feldolgozó Cl, C2, C3, C4 egység olyan elektro­nikus egység, amely aritmetikai-logikai, pufferelési, valós-időkezelési, input-output csatomakezelési és adat­­átviteli műveleteket végez, valamint ellátja azok vezér­lését, továbbá tartalmaz olyan csatornákat, amelyek alkalmasak információs és vezérlőjelek kétirányú továb­bítására. 1.2 Programtároló Pl, P2, P3, P4 egység: olyan félve­zetős tárolóegység, amelybe fixen be vannak égetve vala­mely feldolgozó egység szükséges művelet sorozatait és azok vezérlését leíró kódsorozatok, és amely egy vagy több kiolvasó vonallal rendelkezik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom