177595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél folyamatos öntésénél használt merülő kagyló előállítására
MAGYAR SZABADALMI 177595 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS 'í SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY o Bejelentés napja: 1979. XI. 14. (DU—321) Nemzetközi osztályozás: B 22 D 11/00 Közzététel napja: 1981. V. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. III. 33. Feltalálók: Szabadalmas: Asztalos András üzemmérnök, Bánkuti János üzemmérnök, Bozsó Alla, Dunai Vasmű, Dunaújváros oki. kohómémök, Kocsis János gépésztechnikus, Lendvai József oki. kohómémök, Makray Tibor oki. kohómémök, Vata László ok. kohómérnök, Vincze Pál tűzálló-anyagip. technikus, Zaják József üzemmérnök, Dunaújváros; dr. Terényi Gyula oki. vegyészmérnök, kandidátus, Budapest Eljárás acél folyamatos öntésénél használt merülő kagyló előállítására 1 A találmány tárgya acél folyamatos öntésénél használt merülő kagyló előállítására szolgáló eljárás. A találmány szerinti eljárással készített merülő kagyló anyaga vegyikötésű aluminium-szilikát. Acél folyamatos öntésénél elterjedten alkalmazzák a merülő kagylókat. A merülő kagylókon keresztülvezetik a megömlött acélt a kristályosítóba. A merülő kagyló alsó vége a kristályosítóban levő folyékony acélfürdő szintje alá terjed, így a merülő kagyló szabad vége felőli része érintkezik az acélfürdő felszínén úszó salakkal és magával a fürdőt képező megömlött acéllal. A merülő kagyló feladata, hogy kizárja a folyékony acélsugárra a környezeti atmoszféra oxidáló hatását és ezáltal csökkentse a zárványképződést, javítsa az acél minőségét. A merülő kagylók rendkívüli termikus igénybevétel alatt állnak. Igen kellemetlen igénybevételt jelent üzem közben a merülő kagylókra az igen nagy hőmérséklet-gradiens, a hőmérséklet hirtelen változása, valamint a folyékony fém és a salak eróziós hatása. Nyilvánvaló, hogy a merülő kagylókat tűzálló anyagból kell készíteni. Ismeretes, hogy a tűzálló anyagoknak a hőmérséklet hirtelen változásaival szembeni ellenállását elsősorban azok hővezetőképessége és hőtágulási együtthatója határozza meg. A gyakorlatban alkalmazott merülő kagylókat kvarcüvegből, vagy grafitból készítették. A kvarcüvegnek vagy a kvarcüveg-kerámia anyagnak a hőlökéssel szembeni ellenálló képessége szempontjából jelentős anyagi tulajdonságai a következők: hővezető-2 képessége 0,4—0,6 kcal./m ó °C, hőtágulási együtthatója pedig: 0,5 • 10-6 1/°C. A grafit, illetve a túlnyomórészt grafitot tartalmazó tűzálló anyag hőlökéssel szembeni ellenálló képessége szempontjából jelentős anyagi tulajdonságai: hővezetőképessége 5—8 kcal/m ó °C, hőtágulási együtthatója (4—6)- 10“ 6 1/°C. A kvarcüvegből kíszített merülő kagylók esetében a kvarcüveg igen alacsony hőtágulási együtthatója jelent előnyt a hőlökéssel szembeni ellenállás tekintetében. Alacsony hővezetőképessége ellenére a kvarcüvegből készült merülő kagylókat felhasználás előtt, azaz mielőtt a folyékony acélba merítenék, nem szükséges előmelegíteni. A kvarcüvegből készített merülő kagylók az üzem közben fennálló igénybevételeknek meglehetősen jól ellenállnak, viszont rendkívül drágák. Az igen drága, kvarcüvegből készült merülő kagylók pótlására terjedtek el a grafitból, illetve túlnyomórészt grafitból készült merülő kagylók. A grafit anyagú merülő kagylók esetében a viszonylag nagy hővezetőképesség jelent kedvező körülményt. Ezek a merülő kagylók a kvarcüvegből készült kagylók árának mintegy 25— 40%-ába kerülnek. A grafit anyagú merülő kagylók — a kvarcüvegből készített merülő kagylókhoz képesti nagyobb hőtágulási együtthatójuk miatt — előmelegítésre szorulnak a folyékony acélba történő bemerítés előtt. Annak ellenére, hogy a kvarcüvegből és grafitból készített merülő kagylók megbízhatósága — tartóssága — kielégítő, mégis régi törekvés, hogy olcsóbb kagylókat 5 10 15 20 25 30 177595
