177579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-[(2-metil-4-amino- 5-pirimidinil)- metil]- 5-(2-hidroxietil)- 4-metil-2(3H)-tiazoltion előállítására

MAGYAR

NÉPKÖZTÁRSASÁG

SZABADALMI

LEÍRÁS

SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

177579

Bejelentés napja: 1976. XII. 7. (Cl 1700) Közzététel napja: 1981. V. 28.

Nemzetközi osztályozás:

ORSZÁGOS

TALÁLMÁNYI

C 07 D 415/00

HIVATAL

Megjelent: 1983. II. 28.

Feltalálók :

Szabadalmas:

Lugosi György vegyészmérnök,

50%

Chinoin Gyógyszer

Felsőgöd

és Vegyészeti Termékek

Bakonyi Mária vegyészmérnök,

50%

Gyára Rt.,

Budapest

Budapest

Eljárás 3-j(2-metiI-4-amino-5-pirimidinil)-metil|-5-(2-hidroxietil}-4~metiI~-2(3H)-tiazoltion előállítására

1 2

Találmányunk tárgya a IV képletű 3-[(2-metil-4-amino-5-pirimidinil)-rnetil]-5-(2-hidroxietil)-4-rnetil-2(3H)-tiazoltion előállítása oly módon, hogy II képletű N-[(2- -metil-4-amino-5-pirimidinil)-metil]-ditiokarbaminsavat és I képletű y-acetil-y-klór-propanolt reagáltatunk vizes közegben, a reaktánsokkal az adott körülmények között nem reagáló savmegkőtőszerek alkalmazásával biztosított 6i pH s8 tartományban, 50—100 C’ hőmérsékleten, 5—60 perc reakcióidő alatt. A kitűnő termeléssel nyert III képletű N-[(2-metil-4-amino-5-pirimidinil-)-metil]-ditio- karbaminsav-1 -(2-hidroxietil)-2-oxo-propil-észtert elkülönítve, vagy elkülönítés nélkül önmagában ismert módon, ásványi sav jelenlétében dehidratáljuk és magas termelési százalékkal, igen jó minőségben nyerjük a IV képletű végterméket.

A IV képletű vegyület a B—1 vitamin szintézisének fontos közbenső terméke.

Előállítása a szakirodalomból megismerhető eljárások szerint általában az alábbi módon történik :

A II képletű vegyület alkálifémmel vagy szerves bázissal képzett sóját reagáltatjuk az I képletű vegyülettel vagy ennek valamelyik rokonvegyületével, leggyakrabban az acetátjával, vizes vagy vizes-alkoholos közegben, majd a keletkézét! Hl képletű vegyületet ásványi 'savval kezelik. A réaktánsok és a reakciókörülmények megválasztásában meghatározó szerep jut a II képletű vegyület alkáliával vagy szerves bázissal képzett sójának vizes. ill. vizes-alkoholos közegben bekövetkező hidrolízisének. Emiatt ugyanis a reakció közege mindig báziíms, aminek következtében nem kívánt mellékreakcióként fellép a másik reaktánsnak az I képletű vegyületnek ill. származékainak hidrolitos bomlása.

Ha a felhasználásra kínálkozó „y-acetil-y-klór-propanol-család” tagjai közül a H—I vitamin szintézis 5 szempontjából legkézenfekvőbb anyagot, az I képletű vegyületet választjuk, akkor tudnunk kell, hogy ez a vegyület rendkívül érzékeny lúgos behatásokra.

Az I képletű vegyület ugyanis kettősszerkezetü, instabil anyag, amely ciklofélacetáJ-aJakjáva) egyensúlyi rendszert 10 képez.

Mfg a nyíltszénláncú forma egy reakcióképes a-halogén-keton, addig a gyűrűs szerkezet egy ß-halogén-tetrahidrofurán-származék, amely a ß-halogenezett ciklikus éterek csoportjába sorolható, s mint ilyennek, a haio- 15 génatomja meglehetősen inaktív. Lúgos hidrolízise, szerkezetéből adódóan viszont igen gyorsan lezajlik. Ez okozza a molekula nagy lúgérzékenységét. Azon eljárások során, ahol I képletű vegyületet használnak fel, igyekeznek valamilyen módon a hidrolitos bomlást elkerülni, vissza- 20 szorítani, vagy a főreakció gyorsításával megelőzni.

A lúgos hidrolízis elkerülésére példa a J. Pharm. Soc. Japan 72 1106—9 (1952) alatt ismertetett eljárás, amely során szabad II képletű vegyületből indulnak ki, és 70- 80 C’-on végzik a reakciót, feleslegben vett 1 képletű vegyü- 25 lettel. A reakcióban keletkezett sósavat a 111 képletű vegyület amino-csoportja köti meg, a sót azonban savasan hidrolizálva a még le nem reagált II képletű vegyületből részben 2-tioxo-7-metil-l ,2,3,4-tetrahidro-pirimido{4,5- -djpirimidin képződik. Ezért a kitermelés nem haladja meg 30 az 50—55%-ot.

177579