177571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás módositott kondenzációs mügyanták előállitására.
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 177571 æêssl Bejelentés napja: 1979. III. 19. (BU—922) Módosítási elsőbbsége: 1980. XI. 11. Nemzetközi osztályozás: i p C 08 G 63/22 C 08 G 63/30 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. IV. 28. " HIVATAL Megjelent: 1983. II. 28. F eltalálok : Szabadalmas : Csonka Lajos okleveles vegyész, Bp. Budalakk festék Filipszki János igazgató, Bp. és Műgyanta Gyár, Matura Mihály okleveles vegyészmérnök, Bp. Budapest Eljárás módosított kondenzációs műgyanták előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás módosított kondenzációs műgyanták és ilyen műgyantákat tartalmazó kombinációs lakkok előállítására. Az eljárás során a többértékű alkoholok és több-bázisú savak mellett a kondenzációhoz valamely aldehidet is -s használunk és a reakciót szerves vagy szervetlen fémvegyiiletek jelenlétében végezzük. Az említett komponenseknek a kondenzációs műgyantákba való beépítésével azok használati tulajdonságait és minőségét javítjuk. A kondenzációs gyanták egyik főcsoportját képező poli- >0 észter-gyanták ismeretes módon többértékű alkoholok és több-bázisú savak (poli)kondenzációs termékei. A többbázisú karbonsavak telítettek vagy telítetlenek, alifás, aromás vagy hidroaromás jellegűek. Ilyen karbonsavak közé sorolják a következőket: maleinsav, maleinsavanhidrid, 1-*' adipinsav, citromsav, ftálsavanhidrid, izoftálsav, tereftálsav, trimellitsavanhidrid, hexahidroftálsavanhidrid, tetraklórftálsavanhidrid. A többértékű alkoholok közül a következőket alkalmazzák: etilénglikol, propilénglikol, butilénglikol, neopentilglikol, glicerin, trimetilolpropán, 20 pentaeritrit, továbbá pentametilénglikol, trimetiloletán, hexántriol, xilit, mannit, poliéterpolialkohol, epoxi-csoportot tartalmazó poliglicidiléterpoliol, dioxietoxitrifenildimetilmetán, triszoxietoxi-izocianurát. A többértékű alkoholokon kívül vagy azok helyett részben használhatók 25 egyértékű, főként 5 szénatomnál hosszabb egyenes vagy elágazó szénláncú, telített vagy telítetlen ún. zsíralkoholok. Ilyenek például a pentanol, hexanol, dodekanol, oktadekanol. Az egyértékű alkoholok felhasználására rendszerint akkor kerül sor, ha a kondenzációban résztvevő kar- 30 bonsavak között a trikarbonsavak vagy ennél magasabb értékű karbonsavak részaránya jelentős. A változtatható komponensektől függően a kondenzációs műgyanták minőségi tulajdonságai tág határok között változtathatók. A kondenzációs műgyantákhoz tartozó poliésztergyanták általános csoportosítása történhet alifás monokarbonsav-tartalmuk (hosszúszénláncú zsírsav-tartalom) alapján. A lakkipari poliészter (alkid) gyanták többnyire módosítottak, zsírsavak beépítésével ugyanis az alkidgyanták szerkezete fellazítható, telítetlen zsírsavakkal pedig a száradó olajokhoz hasonlóan levegőn száradó termékek állíthatók elő. A zsírsavak telítetlen vagy telített, alifás vagy cikloalifás, természetes vagy szintetikus eredetű karbonsavak, többnyire növényi olajok. Az olajjal módosított alkidgyanták olajtartalmuk szerint 60%-nál nagyobb olajtartalmú zsíros, 45—60%-os olajtartalmú félzsíros vagy 45%-nál kisebb olajtartalmú sovány alkidgyantákra oszthatók fel. Az alkidgyanták megfelelő oldószerben oldva számos más típusú vegyülettel és/vagy segédanyaggal társítva változó tulajdonságú, pigmentálásra is megfelelő, egy sor felhasználásterületen alkalmazható gyantaoldatok alakjában állíthatók elő. Előállításuk rendszerint egylépcsős módszerrel történik, éspedig a zsírsavat a ftálsavanhidriddel és a többértékű alkohollal egyszerre észterezik. Előállításukat többek között a következő szakkönyvek ismertetik részletesebben: Drinberg, A. J.: A filmképző anyagok technológiája, Budapest, 1958; Wagner, H. — Sarx, H. F.: Lackkunstharze, München, 1959; Payne, H. F. : Organic Coating Technology, New York. 1954; Martens, C. R.: Alkyd Resins. 177571
