177569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egy vagy több munkagép optimális sebességének (együttes) meghatározására és/vagy szabályozására
5 177569 6 kon optimáló adaptív szabályozó berendezésnek a találmányt szemléltető részleteit mutatjuk. A 2. ábra tízfejes, karusszel-szerűen körmozgást végző automata csévélő géphez illesztett sebességoptimáló rendszer tömbvázlatát mutatja. A 3. ábra az állapotjeleket fogadó rész példaképpeni kiviteli alakjának tömbvázlatát mutatja. A 4. ábra a többcsatornás adatfeldolgozó főegységnek a találmány megértéséhez szükséges részeit mutatja tömbvázlatban. Az 5. ábra az adatfeldolgozás hatásláncát mutatja hagyományos elektronikus aritmetikai egységekkel. A 6. ábra az adatfeldolgozó egység futtatását vezérlő példaképpeni program folyamatábráját mutatja. A felsorolt ábrák olyan rendszert szemléltetnek, mely független zavarforrások seregét magában foglaló homogén termelőegységekből többet is ki tud szolgálni, amenynyiben egy vezérlési csatornát a tízfejes csévélő 6 gép kiszolgálására használjuk, s egyező felépítésű további — az ábra szerint összesen négy — csatornával további csévélő 6 gépeket szolgálunk ki. Ennek megfelelően a négycsatornásként mutatott rendszer mindegyik vezérlési Jr .. J4 csatornája maga is többcsatornás, példánknál tízcsatornás. A továbbiakban ezért a tíz zavarforrás adatait továbbító tíz csatornára hivatkozási jel nélkül hivatkozunk, míg a tízesatornás rendszert, mint egy homogén vezérlési, illetve szabályozási csatornát a hivatkozási jel megadásával különböztetjük meg. Ahol szükséges, a tízcsatornás rendszert vezérlési csatornának, a rendszeren belüli tíz darab csatorna bármelyikét adatgyűjtő csatornának nevezzük. A 2. ábrán látható, hogy a tízfejes csévélő 26 gép egyr egy csévélőfejének működési állapotát tíz darab -- két kimeneti állapotú — F, F10 — állapotadó érzékeli és mindegyik F,—Fl0 állapotadó logikai 1 értéket reprezentáló állapotjelet ad a csúszógyűrűs 21 érzékelőre, ha az adott csévélőfej működik és logikai 0 értéket reprezentáló állapotjelet, ha a csévélőfej éppen áll. Az érzékelt jeleket a megfelelő vezérlési J, csatornához rendelt illesztő 22 egység fogadja, melynek kettős a rendeltetése. Egyrészt kontaktusjelekké alakítja a fogadott jeleket, másrészt galvanikusan leválasztja a csévélő 26 gépet az adatfeldolgozó főegységtől. A mutatott csévélő 26 gép állapotjeleit az illesztő 22 egység a multiplexer 23 egység egyik vezérlési J, csatornájára kapcsolja, mely tíz adatgyűjtő csatornát foglal magában, az ábrán nem mutatott további csévélő 26 gépek további illesztő 22 egységeken át a további vezérlési J2.. J4 csatornák adatgyűjtő csatornáira csatlakoznak. Minthogy a tíz darab csévélőfej beállított sebessége közös, nincs szükség arra, hogy fejenként külön is legyen sebességadó, a beállított sebesség pillanatértékét maga az adatfeldolgozó főegység — mely az optimális sebességértéknek megfelelően avatkozik be — kapcsolja az ábrán nem mutatott csatornánkénti szorzóegység megfelelő bemenetére. A multiplexer 23 egység mindenkor egy vezérlési J, csatorna jeleit továbbítja — akár sorosan, akár párhuzamosan — az aritmetikai 24 készülékhez, ahol a szorzatképzés, differenciálás és optimum meghatározás végbemegy és ennek alapján kerül a vezérlési J, csatorna számára meghatározott optimális sebességet beállító vezérlőjel a kimeneti S, csatornán át az ábrán mutatott csévélő 26 géphez tartozó beavatkozó 25 készülékre, s hasonló módon jut a nem mutatott további csévélő 26 gépek beavatkozó 25 készülékeire a megfelelő J,...J4 csatornához tartozó beavatkozó jel a kimeneti S,.. ,S4 csatornákon át. Jelen esetben tíz-tíz zavarforrással rendelkező, egyező felépítésű olyan gépek vezérléséről van szó, melyeknél a gépenkénti sebesség lehet eltérő, de gépenként a tíz csévélőfej sebessége közös. Elképzelhető olyan gépcsoport vezérlése is, ahol a gépek sebessége nem lehet egymástól független (pl. láncban működnek), abban az esetben a különböző gépek részére egyező átlagos optimális sebesség határozható meg és ilyen esetben pl. az aritmetikai 24 készülék közös kimenetéről egyező beavatkozó jel kerül az egymástól függetlenül nem vezérelhető valamennyi gép beavatkozó 25 készülékére. A továbbiakban az itt mutatott kivitelre vonatkoztatjuk a konkrét kialakítást, a mondottak természetesen az eltérések figyelembe vételével eltérő rendszereknél való alkalmazásra is érvényesek. Az egyes csévélőfejekhez külön-külön — önmagában ismert — fonaltisztító fejek tartoznak. Ezek vezérlő egységei a fonal szakadása vagy egyéb üzemzavar esetében az adott fonaltisztító fejhez tartozó jelfogót működtetnek, így szolgáltatva az Fr..F1(l állapotadók kimenetére a megfelelő (logikai 0 értékű) állapotjelet, mely úgy jön létre, hogy a jelfogók behúzó tekercseivel párhuzamosan kötött rr..rl(l Reed-relék (lásd a 3. ábrát) ellenállás lánc megfelelő tagját, a megfelelő R,.. .R]L1 ellenállást rövidre záiják. A 4. ábra az adatfeldolgozó főegység részét alkotó multiplexer működését szemlélteti. Látható, hogy példánknál a multiplexer 41 egység kilencvenkilenc bemenettel van kialakítva, s mind a csatornacímzést végző címjel 411 egység, mind a kimenetet engedélyező 412 kapuáramkör a 44 órajeladóról kapott vezérlő Or illetve O, jelek hatására működik. Amikor az ábrán nem mutatott aritmetikai készülék utasítást ad egy állapotminta-sorozat vételére, a O, jelek léptetik a címjel 411 egységet és így a multiplexer 41 egység sorban egymásután kapcsolja a kimenetre és így a 412 kapuáramkör megfelelő bemenetére az egyes csatornabemeneteket. A O. jelek szüneteiben kapja a 412 kapuáramkör a ( ) jelek révén az utasítást a pillanatnyi kimeneti állapot továbbítására a 42 számlánchoz. A mintavételező ciklus végeztével az illesztő 43 egység továbbítja az adatokat a 2. ábrán mutatott aritmetikai 24 készülék felé. Az aritmetikai 24 készülék a beérkezett adatokat gyűjti, értékeli és meghatározott figyelési idő után a pillanatnyi sebesség-optimumot a fonalpálya folyamathoz legjobban illeszkedő program szerint meghatározza. Az optimumot reprezentáló analóg vagy digitális jelet az önmagában ismert beavatkozó 25 készülékre adva befolyásoljuk a csévélő 26 gép fonalsebességét, ugyanakkor a beavatkozó jel által beállított v sebességet kijelző 27 egységen (display, Nixi cső stb.) meg is jeleníthetjük. Már említettük, hogy egy-ilyen vezérlési rendszer, mint külön vezérlési J,.. J4 csatorna kapcsolható az aritmetikai 24 készülékhez, pl. mikroprocesszorhoz, mely tetszőleges multiplex üzemmód szerint (időben, térben, vivőfrekvenciában stb. felosztva, párhuzamosan vagy sorosan elosztva) szolgálja ki valamennyi vezérlési J. J4 csatornát, s ugyanakkor a vezérlési J,. . J4 csatornákon belüli adatgyűjtő csatornák üzemét is multiplex üzemmódban (sorosan vagy párhuzamosan) vezérelheti. Ilyenkor tehát vezérlési J,.. J4 csatornánként függetlenül állapítjuk meg a mindenkori optimális Vopl sebességet és arra szabályozzuk a beállított v sebesség® ugyanakkor természetesen vezérlési Jr csatornánként külön ki is jelezhetjük a mindenkori beállított v sebességeket. Az eddig mondottakból következik, hogy a találmány már akkor is megvalósul, ha csak az adatgyűjtéstől a mindenkori optimális vopt sebességet reprezentálójel előállításáig és rögzítéséig terjedő folyamatot 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
