177568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és polimer-alaplú kompozíció vetőmagvaknak diszkrét foltokban történő csávázására
7 177568 8 A leírásban és az igénypontsorozatban a „csávázó hatóanyag” megjelölést széles értelemben használjuk. Ez a megjelölés a már említett fungicid és inszekticid hatóanyagokon kívül más biológiailag aktív anyagokat, például növényi hormonokat (így giberellinsavat), növényi tápsókat (így mikroelem-koncentrátumokat) és hasonlókat is magában foglal. Az adott célra legmegfelelőbb csávázó hatóanyag, illetve hatóanyag-keverék megválasztása szakember általános ismereteibe tartozik. A találmány szerinti kompozíciók a felsorolt komponensek mellett vizet is tartalmaznak. A kompozíciókat előnyösen körülbelül 30—60% közötti víztartalmú koncentrátumok formájában hozzuk forgalomba, és e koncentrátumokat felhasználás előtt a helyszínen hígítjuk vízzel a kívánt végső koncentrációra. A koncentrátumokat rendszerint 1:2—1:15 arányban hígítjuk vízzel. Oltalmi igényünk mind a koncentrátumokra, mind pedig a felhasználásra kész, híg vizes kompozíciókra kiteljed. A találmány szerinti eljárás során a vízzel megfelelő koncentrációra hígított kompozíciókat célszerűen porlasztással visszük fel a magvak felületére. A porlasztás és a felvitt víz eltávozása után a magvak felületén erősen tapadó, yinilacetát-kopolimert és csávázó hatóanyagot tartalmazó diszkrét film-foltok maradnak vissza. Ezek a diszkrét filmfoltok a magfelület 30—90%-át, célszerűen a magfelület 30—70%-át borítják be. A diszkrét film-foltokban lévő vinilacetát-kopolimer biztonsággal megakadályozza a porlódás révén bekövetkező hatóanyag-veszteségeket. A védőkolloid a hatóanyagot és a vinilacetát-kopolimert tartalmazó diszkrét film-foltok környezetében helyezkedik el. Egyes esetekben a magvak felületén a védőkolloidból egybefüggő bevonat is kialakulhat, figyelembe véve azonban, hogy a kompozíció a védőkolloidot kis mennyiségben tartalmazza, a bevonat rendkívül vékony, és a magvakat érő csekély mennyiségű víz hatására is leoldódik. Tapasztalataink szerint az esetlegesen kialakuló igen vékony egybefüggő védőkolloid réteg a mag anyagcseréjét nem zavarja. A csávázó kompozíciók porlasztásos felvitelére például a következő csávázó gépeket alkalmazhatjuk : Stabitox S, Stabitox SN, Mobitox (Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár). Az említett magyar gyártmányú berendezéseknél a csávázólé-adagolást a minimális érték közelében kell beállítani, s a hígítással kapott csávázóléből 500—1500 ml/q adagolása célszerű. Hasonló folyadékmennyiség adagolását célszerű beállítani az egyéb típusú csávázó berendezéseknél is. Kis folyadékmennyiség adagolása azért szükséges, hogy a vetőmag víztartalma a csávázási művelet során csak kismértékben növekedjen, és a megfelelő tulajdonságokkal rendelkező bevonat külön szárítási folyamat nélkül kialakuljon. A találmány szerinti eljárás és kompozíció főbb előnyeit a következőkben foglalhatjuk össze: 1. A találmány szerinti eljárás és kompozíció a magtípusok széles választékának kezelésére alkalmas, mert a kezelt magvak anyagcsere-folyamatát egyáltalán nem vagy csak elenyészően kis mértékben befolyásolja. 2. A találmány szerinti eljárással felvitt kompozíciók a kezelt magvakon nem idéznek elő kedvezőtlen biológiai mellékhatásokat. 3. Tekintettel arra, hogy a vinilacetát-kopolimer cseppek a csávázó hatóanyagot kellően erősen tapasztják a kezelt magvakhoz, kiküszöbölhető a porlódás révén előálló hatóanyagveszteség és környezetszennyeződés. 4. Figyelembe véve, hogy a találmány szerint a hatóanyagokat nem a teljes magfelületet beburkoló bevonattal, hanem diszkrét foltokban elhelyezkedő kötőanyaggal rögzítjük, egy adott magmennyiség kezeléséhez — ugyanolyan védettség elérése céljából — kisebb mennyiségű csávázó hatóanyagra van szükség, mint a klasszikus csávázási módszerek, illetve az egybefüggő vízoldhatatlan polimerfilmet alkalmazó csávázási módszerek esetén. 5. Tekintettel arra, hogy a találmány szerinti eljárás során a magvakra a szokásosnál lényegesen kisebb mennyiségű csávázó hatóanyagot viszünk fel, jelentős mértékben visszaszoríthatjuk az alkalmazott peszticidektől függően a talajban kiváltott kedvezőtlen biológiai mellékhatásokat is, amelyek minden részletükben egyelőre nem ismertek. A találmány szerinti eljárás és kompozíció tehát az eddigieknél lényegesen előnyösebb lehetőséget nyújt vetőmagvak gazdaságos és környezetkímélő csávázására. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa A következő komponenseket keverjük össze: Mowilith DM 21 (a Hoechst cég készítménye, kb. 50% szárazanyagtartalmú, túlnyomórészt vinilacetát-vinilverzatát kopolimert tartalmazó vizes diszperzió) 250 g Rézoxikinolát 75 g Karboxin 250 g Elvanol 71—30 polivinilalkohol (du Pont de Nemours and Corp., USA) 10%-os vizes oldatban 100 g Homa Reines Milori Blau színezék (Degussa, NSZK) 30 g Tensiofix B 7425 (Tensia AG, Belgium) 150 g 40 C°-os víz q.s. ad 1000 g A keveréket gyöngymalomban finom szuszpenzió képződéséig őröljük. A sűrűnfolyó, sötétzöld szuszpenziót felhasználás előtt keverés közben 3 liter vízzel hígítjuk. A kapott csávázólével különböző magvakat csávázunk Stabitox SN csávázógépen, a következő módszer szerint: A csávázógép felszívócsövét a csávázólébe helyezzük, a magtartályt feltöltjük, és biztosítjuk a magvak folyamatos utánadagoiását. A folyadék adagolási sebességét rotaméter segítségével 0,7 liter/percre állítjuk be, majd a készüléket mérő üzemmódról csávázó üzemmódra kapcsoljuk át. A magadagolást 4 tonna/órára beállítva a készülék körülbelül 6 perc alatt 4 q vetőmagot csáváz 1 liter/q folyadékadagolással. A zsákolt vetőmag a zsákba kerülés alkalmával kissé nedves fogású, mintegy 5—10 perc múlva azonban már száraz a bevonat. A bevonat folytonossági hiányai mikroszkóp alatt jól megfigyelhetők. 2. példa Az 1. példában ismertetett módon állítjuk elő az alábbi összetételű kompozíciót: Rézoxikinolát 100 g Tiophanátmetil 300 g Mowilith DM 21 250 g Tensiofix B 7425 150 g Cellosize WP—09 típusú hidroxietilcellulóz (Union Carbid Corp., USA) 20 g víz q.s. ad 1000 g 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
