177544. lajstromszámú szabadalom • Automatikusan üzembehelyezhető oxigénadagolásos menekülőkészülék
3 177544 4 A találmány szerinti megoldásnál a lökőszerkezet egyetlen mozdulattal üzembe helyezhető, és a lökőszerkezet működése nemcsak a horddoboz felnyitását, hanem az oxigénadagolás megindítását is kiváltja. A hármas oxigénadagolás a menekülő személy szükségleteihez maximálisan illeszkedik, és képes a menekülés során optimális légellátást biztosítani. A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti menekülőkészülék összecsukott horddobozának vázlatos oldalnézete, a 2. ábra a horddoboz aljzatának elölnézete eltávolított fedél esetén, a 3. ábra a horddoboz és az aljzat kapcsolódásának vázlata, a 4. ábra a lökőszerkezet elrendezését szemléltető vázlat, az 5a. és b. ábrák a lökőszerkezet reteszelő hornyainak működését szemléltető nagyított metszet, a 6. ábra a lökőszerkezet lökőfejének kiképzését szemléltető nagyított nézeti kép, a 7. ábra az oxigénadagolási rendszer elvi rajza, a 8. ábra az oxigénadagoló szeleprendszer működési vázlata. a 9. ábra a szerelt horddoboz oldalnézete nyitott fedéllel, és a 10. ábra a szerelt horddoboz elölnézete eltávolított fedéllel. Az 1. ábrán vázolt 3 horddoboz 1 aljzatból és ehhez illesztett 2 fedélből áll. A 2 fedél csuklósán csatlakozik az 1 aljzathoz. Az 1 aljzat alsó részén 10 forgócsap van kiképezve, amely a 2 fedél 12 forgóágyával kapcsolódik, és a 2 fedél forgástengely körüli lebillenését lehetővé teszi. A 2 fedél felső részét 5 fedőzár kapcsolja az 1 aljzathoz. Az 5 fedőzár kapcsolódási módját a 3. ábrán külön felvázoltuk. 1 tt látható, hogy az 1 aljzat és a 2 fedél alakzáróan illeszkedő peremekkel rendelkezik, melyek között 15 tömítés helyezkedik el. Az 5 fedőzár elbillenthető, és rugóerő ellenében a 2 fedélnek szorul. Ha a 2 fedélre a későbbiekben ismertetett módon megfelelő nagyságú olyan erő hat. amely a 2 fedelet az 1 aljzattól el kívánja távolítani, akkor az 5 fedőzár a csukló körül elfordul és a 2 fedél a 10 rögzítőcsap körül lebillen. Az 1. és 2. ábrán vázolt módon a 3 horddoboz mindkét oldalán a 8 hordheveder csatlakozik és 9 kezelőhornyok helyezkednek el. A 2 fedél ledobását a találmány szerint kialakított 4 lökőszerkezet hajtja végre. A 4 lökőszerkezetet kétoldalt egy-egy 7 indítógomb működteti. A 4 lökőszerkezet felépítését és működését a 4, 5a, 5b és 6. ábrák kapcsán ismertetjük. A 4 lökőszerkezetet kengyelalakú 28 rögzítőlemez az 1 aljzat tetejéhez szorítja. A 4 lökőszerkezet úgy helyezkedik el a 2 aljzat felső részén, hogy 13 lökőfejének 14 nyomófelülete a 2 fedél felé néz, és a 7 indítógombok a 2. ábrán vázolt módon az 1 aljzat két oldalán helyezkednek el. A 4 lökőszerkezet ló szerkezeti házban helyezkedik el, és ennek belsejében 17 lökőkart 18 lökőrugó feszít. A 17 lökőkar vége mereven kapcsolódik a 13 lökőfejjel és 13 lökőfej a 6. ábrán vázolt módon 25 húzó kapcsolókarban folytatódik. A 25 húzó kapcsolókar vége villás kiképzésű, amelybe 27 csavarkötés segítségével 26 indítólánc vége van erősítve. A 26 indítólánc másik vége a 10. ábrán vázolt 36 oxigénpalack 24 oxigénindító csapjához csatlakozik. A 17 lökőkart 19 reteszelés a 4. ábrán vázolt helyzetben tartja, miközben a 17 lökőkarra a megfeszített 18 lökőrtigó nyomóereje hat. A 19 reteszelés egy előnyös kiviteli alakját az 5a. és 5b. ábrákon tüntettük fel. A 17 lökőkaron a 19 reteszelés tartományában szimmetrikusan két 40 és 41 horony van kiképezve. A 40 és 41 hornyok szélessége valamivel nagyobb, mint a 7 indítógombokhoz kapcsolt 20 és 20’ inditókarok szélessége (4. ábra), és így a 20 és 20’ indítókarok a 40 és 41 hornyokban szabadon elmozdíthatok, de a 17 lökőkar hosszirányú elmozdulását a 40 és 41 hornyok megakadályozzák. A 4. ábrán vázolt módon a 20 és 20’ inditókarok 21 indítórugók feszítik. A 20 és 20’ fcditôkaÂfemindigyikén a 19 reteszelés tartományában ejgy-egy 42 ,^;í4M;apcsolóhorony van kiképezve. A kapcsolóhornyok a 41ökőszerk6*t,, nyugalmi helyzetében a 17 lökőkar tengelyéhez képest jobbra, illetve balra eltoltan helyezkednek el. Az 5b. ábrán látható, hogy a 17 lökőkar felső 40 hornyába a jobboldali 20’ indítókar illeszkedik, de ennek 43 kapcsolóhornya a 17 lökőkarhoz képest jobbra eltolt helyzetben van. A baloldali alsó 20 indítókar 42 kapcsolóhornya a 17 lökőkar alsó 41 hornyához képest balra eltolt helyzetben van. A 17 lökőkar felszabadításához a 20 és 20’ indítókarok együttes benyomására van szükség, amikor is a 20’ indítókar balra, a 20 indítókar pedig jobbra mozdul el. Amikor a 42 és 43 kapcsolóhornyok a 17 lökőkart áthidalják, a 17 lökőkar felszabadul, és a 18 lökőrugó feszítőereje a 13 lökőfejet nagy erővel a 2 fedél irányába löki. Ugyanekkor a 25 húzó kapcsolókar a 26 indítóláncon keresztül kinyitja az oxigénpalack 24 oxigénindító csapját, és a menekülőkészülék ilyen módon automatikusan működésbe lép. A 13 lökőfej 14 nyomófelülete ugyanis a 2 fedél 44 támasztó felületéhez csapódik (9. ábra), és ez az erő elegendően nagy az 5 fedőzár bontására, és ilyen módon a 2 fedél a 10 rögzítőcsap körül lebillen. Tekintettel arra, hogy a 7 indítógombok együttes benyomása az indítás előfeltétele, a véletlen indítás lehetősége teljesen kizárt. A 4 lökőszerkezet alapállapotba helyezéséhez a 13 lökőfejet a 18 lökőrugó feszítőereje ellenében be kell nyomni, és mihelyt a 40 és 41 hornyok a 20 és 20’ indítókarok 42 és 43 kapcsolóhornyaival fedésbe kerülnek, a 21 indítórugók a 20 és 20’ indítókarokat alapállapotba mozdítják, és ezáltal a 17 lökőkart felhúzott helyzetben reteszelik. A menekülő személy a 7 indítógombokat egyetlen kétoldalról gyakorolt mozdulattal be tudja nyomni, és a 4 lökőszerkezet megindításával a menekülőkészülék azonnal működőképes állapotba kerül. Fenti megoldásnál a hornyos kiképzésű 4 lökőszerkezet helyett egyéb hasonlóképpen indított lökőszerkezet kiképzést is létrehozhatunk. A megoldás lényegét az képezi, hogy a 7 indítógombok együttes benyomásával a 13 lökőfej nagy erővel a 2 fedélnek ütközik, és egyidejűleg a 24 oxigénindító csapot nyitott helyzetbe mozdítja. A 7. ábrán az oxigénadagoló rendszer vázlatát tüntettük fel. Az oxigénadagoló rendszer elvi elrendezéséből látható, hogy a 36 oxigénpalackban tárolt oxigén 32 szeleprendszeren keresztül 31 légzőtömlőhöz csatlakozik, amely szájcsutorában végződik. Ugyanide csatlakozik a kilélegzett levegő megszűrésére szolgáló 33 légszűrő betét és az ehhez csatlakoztatott 34 légzsák. A 34 légzsákhoz közvetetten vagy közvetlenül 35 lefúvó szelep csatlakozik, amely a légzési rendszerben keletkezett esetleges túlnyomást szünteti meg. A készítik a külső atmoszferikus levegőtől független, zárt renémtrű. Az elhasznált pxig$B pótlását * 34^*j®á#í 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2