177543. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsuk tartalmú műbőr alapréteg előállítására
5 177543 6 nek vízgőztároló képessége 4,4% (a vizsgálati módszert a 3. táblázat után ismertetjük). A felhasznált latex-keverék az alábbi összetételű: 210.0 súlyrész 47%,-os latex, amely 85.0 súly",, butadién és 15.0 súly% akrilnitril (=100 súlyrész szárazanyag) kopolimerizátumból áll, 10.0 súly rész 50%-os szilikonolaj-emulzió (100—1000 cP), amelyet 1 mól benzil-fenil-fenol 20 mól etilén-oxiddal alkotott kondenzációs termékének 214%-os oldatában oldunk, 1.0 súlyrész poliéter-sziloxán 8.0 súlyrész benzil-fenil-fenol 75.0 súlyrész víz 41.0 súlyrész vulkanizáló paszta, amely 2,0 súlyrész kolloid-kénből, 5,0 súlyrész cink-oxidból, 1,0 súlyrész cink-dietil-ditiokarbamátból, 5 súlyrész titándioxidból, 1 súly rész diizopropil-ditiokarbaminsavas nátriumból és 27 súlyrész naftalin-szulfonsav formaldehiddel alkotott kondenzációs termékének 5%-os vizes oldatából áll. A fenti latex-keverék koagulációs pontja körülbelül 40 °C. 1. Összehasonlító kísérlet Az 1. példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a keverékhez nem adunk poliéter-sziloxánt és diizopropil-, karbaminsavas nátriumot (igen jó gyorsító). A vulkanizálást ezenkívül nem gőzatmoszférában, hanem 110—130 C közötti hőmérsékletű levegőben végezzük. Az így kapott anyag vízgőztároló képessége 0,6%. Az eredményeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. Öszszehasonlításként hasított bőr megfelelő értékeit is megadjuk. 2—4. példa 60% (kb. 40 mm-es, 1,5 den finomságú) poliamid vágott szálból és 40% (kb. 40 mm-es, 1,5 den finomságú) poliészter vágott szálból álló fliszt az alábbiakban megadott latex-keverékkel impregnáljuk oly módon, hogy 100 g szálasanyagra a latex-keverékből 100 g szilárdanyag jusson. Az impregnált fliszt ezután gyorsan 50 °C-ra melegítjük, minek következtében a latex-keverék gélesedik. Ezután 30 percig 105 °C-on gőzzel vulkanizáljuk és végül a fliszt forró levegőben szárítjuk. Ezután a fliszt felhasítjuk; a végtermék rétegvastagsága a 2. táblázatban látható. Ily módon mikropórusos műbőr alapanyagot kapunk, melynek vízgőztároló képessége 4—5% (a vizsgálati módszert a 3. táblázat után ismertetjük). A felhasznált latex-keverék az alábbi összetételű : 210.0 súlyrész 47%-os latex, amely 60,0 súly% butadién és 36.0 súly% akrilnitril valamint 4,0 súly% metakrilsav ( = 100 súly% szárazanyag) kopolimerizátumból áll, a) 15,0 súlyrész sztearil-izocianát, 33%-os emulzió, b) 15,0 súlyrész poliéter-sziloxán és polietilén elegye, 33%-os emulzió, c) 30,0 súlyrész metilolozott melamin C2|H43COOH összegképletű vegyülettel alkotott kondenzációs terméke» 16,5%-os emulzió d)30,0 súlyrész kb. 50000 molekulasúlyú polivinil-metil-éter, 16,5%-os emulzió 1.0 súlyrész poliéter-sziloxán 2.0 súlyrész benzil-fenil-fenol 75.0 súly rész víz 41.0 súly rész vulkanizáló paszta, amely 2,0 súly rész kolloidkénből, 5,0 súlyrész cink-oxidból, 1,0 súlyrész cink-dietil-ditiokarbamátból, 5 súlyrész titán-dioxidból, 1 súlyrész diizopropil-ditiokarbaminsavas nátriumból és 27 súlyrész naftalin-szulfonsav formaldehiddel alkotott kondenzációs termékének 5%-os vizes oldatából áll. A fenti latex-keverék koagulációs pontja körülbelül 40 C. 2. összehasonlító kísérlet Az 1. példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a kaucsukban és a latex többi alkotórészében oldhatatlan és közömbös anyagokat (többek között a pórusképző szert), valamint a diizopropil-ditiokarbaminsavas nátriumot (igen jó gyorsító) nem adjuk a keverékhez. A vulkanizálást ezenkívül nem gőzatmoszférában, hanem 100—130 C közötti hőmérsékletű levegőben végezzük. Az így kapott anyag vízgőztároló képessége 0,6%. Az eredményeket a 2. és 3. táblázatban foglaltuk össze. Összehasonlításként hasított bőr megfelelő értékeit is megadjuk. Az eredményekből kitűnik, hogy az ismert módon végzett összehasonlító kísérlettel igen alacsony vízgőz tároló képességű műbőr alapréteget kapunk. Ezzel szemben a találmány szerinti megoldással előállított készítmények vízgőz tároló képessége jelentősen megnőtt. 3. Táblázat Vízgőzfelvétel* n. 4 óra ()/ n. 8 óra % n. 24 óra Összehasonlító kísérlet 0,6 0,6 0,6 Hasított bőr 5,3 6,2 6,9 2—4. példa a) variáció 1,4 2,1 3,9 2—4. példa b) variáció 1,7 2,2 4,4 2—4. példa c) variáció 1,5 2,7 4,4 2—4. példa d) variáció 1.7 2.2 4.8 * A vízgőztároló képességet az alábbi módszerrel határozzuk meg: A próbatesteket 50 x 20 mm / 24 órán át 20 C-on 65% relatív légnedvességű klímakamrában előkészítünk. Ezután 0,0001 g pontossággal lemérjük, majd 20 C-on 86% relatív légnedvességű klímakamrába visszük. 4, 8 és 24 órás tárolás után a súlygyarapodást 0,0001 g pontossággal meghatározzuk. Mérési eredményként a súlygyarapodás %-os értékét a kondicionálás után mért súlyra vonatkoztatva adjuk meg. A mérési eredményeket 3 mérés átlagából számítjuk ki. A mérési eredmények azt mutatják, hogy a találmány szerinti megoldással előállított műbőr alapréteg lényegesen kedvezőbb tulajdonságú, mint az ismert módon előállított termékek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
