177529. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emelőgépeknél a túlterhelés megakadályozására és kapcsolási elrendezés az eljárás foganatosítására
9 177529 10 méterre állítottuk be, a 3. ábra kapcsolásánál pedig a 6 második komparátor átbillenésekor adódó pozitív feszültségből a 101 diódán és a nagyértékű 102 ellenálláson keresztül a 111 jelbemenetet kissé pozitívabbá íertrzük. Ez természetesen ekvivalens azzal, mintha a 112 referencia bemenet feszültségét negatív irányban toltuk volna el. A találmány szerinti megoldás az erőgörbe differenciálhányadosának figyelése révén a korábbi ismert túlterhelésvédelmeknél sokkal hatásosabb és pontosabb védelmet tud biztosítani. Jól megkülönbözteti a még megengedett tartományban változó dinamikus erőhatásokat a statikus erőhatásoktól (I és III eset), és korai védelmet nyújt abban az esetben is, ha a dinamikus terhelésmaximum a megengedett határszint fölé emelkedne (II eset). A 4. ábrán megfigyelhetjük, hogy a védelem már a 105%-os terhelésnél megszólal, és a terhelést — ha nem megengedett — erre a szintre korlátozza. A korábbi megoldásoknál velejáró bizonytalanság, amely a teljes terheléshez képest 30—40%-ot is kitett, mintegy hatodára csökkenthető. A pontosság növelésén kívül a találmány szerinti túlterhelésvédelemnek nagy jelentősége van az emelőgépek méretezésénél. Ilyen túlterhelésvédelem mellett az emelőgép kisebb túlméretezéssel is kialakítható, ugyanakkor a dinamikus terheléscsúcsok megszüntetésével a kifáradás veszélye lecsökken. Emellett a névleges terhelés eléréséig az emelőgép normál működését semmi sem akadályozza. A találmány szerinti megoldás ezenkívül korán megakadályozza a laza kötéllel való indítást, ami a dinamikus igénybevételek közül a legveszélyesebb és a legkedvezőtlenebb is. Az eddigi védelmek laza indításnál csak akkor léptek működésbe, amikor az erő a 140%-os küszöböt átlépte. A találmány szerint a védelem már a 105%-os szint elérésekor hatásossá válik. Laza kötéllel való indításnál ugyanis a differenciálhányados állandó vagy növekedő, de semmi esetre sem gyorsán csökkenő értékű. A fentiek alapján szakember beláthatja, hogy a vázolt működési mód nem korlátozható a példaként bemutatott határértékekre (105%, k = 0,95), hanem a konkrét igényektől és viszonyoktól függően ezek szabadon megválaszthatok. A határok közötti összefüggés a leírtak alapján tetszőleges feltételrendszerre felállítható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás emelőgépeknél a túlterhelés megakadályozására, amelynek során a terheléssel arányos villamos jelet hozunk létre, és azt egy teljes terheléshez tartozó első küszöbértékkel és egy adott mértékű túlterheléshez tartozó második küszöbértékkel hasonlítjuk össze, azzal jellemezve, hogy képezzük a terheléssel arányos villamos jel időbeli differenciálhányadosát, ennek az első küszöbérték terhe- 5 lés által való elérésekor felvett értéket tároljuk, és amikor a terhelés eléri a második küszöbértéket, akkor a differenciálhányados jel pillanatértékét összehasonlítjuk a tárolt differenciálhányadossal, és túlterhelésre utaló védelmi jelzést adunk, ha az összehasonlításkor a pillanatérték a tá- 10 rolt érték adott tört részénél nagyobb. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első küszöbérték elérésekor a differenciálhányadosjelnek az adott tört résznek megfelelően csökkentett, például 0,95-szörös értéket tároljuk. 15 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási rródja, azzal jellemezve, hogy a védelmi jelzés létesítése után az első és a második küszöbértéket lecsökkentjük. 4. Kapcsolási elrendezés az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amelynek erőmérő 20 egysége ( 1 ), ennek kimenetéhez kapcsolt erősítője (2), az erősítő kimenetéhez (21) csatlakozó jelbemenetü (51, 61) első és második komparátora (5 és 6) van, és az első és a második komparátor (5 és 6) referencia bemenetei (52, 62) küszöbértékbeállitó egység (7) egy-egy kimenetéhez van- 25 nak kapcsolva, azzal jellemezve, hogy az erősítő (2) kimenete (21) differenciáló egység (4) bemenetéhez csatlakozik, és ennek kimenete egyrészt harmadik komparátor (11 ) jelbemenetével (111), másrészt feszültségosztón (9) keresztül vezérelt tároló (8) analóg bemenetével (81) van összekap- 30 csolva, és a vezérelt tároló (8) kimenete a harmadik komparátor (11) referencia bemenetéhez (112) csatlakozik, az első komparátor (5) kimenete a vezérelt tároló (8) vezérlő bemenetével (82) van összekötve, a harmadik komparátor (11) kimenete kapcsoló egység (12) bemenetéhez van kap- 35 csolva, és a második komparátor (6) kimenete a differenciáló egység (4) kimenete és a kapcsoló egység ( 12) közötti útvonalat kapuzó érvényesítő bemenethez (121) csatlakozik. 5. A 4. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli 40 alakja, azzal jellemezve, hogy a harmadik komparátor (11) kimenete vagy a kapcsoló egység (12) kimenete az első és második komparátor (5 és 6) küszöbértékeinek megváltoztatására a küszöbértékbeállító egység (7) beállító bemenetéhez (71) csatlakozik. 45 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a harmadik komparátor (11) billentési szintjét eltoló feszültséglépcső áramköre ( 10) van. 4 rajz, 4 ábra A kiadásért fdet: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 82.6511.66-42 Alföldi Nyomda. Debrecen — Felelős vezető: Benkő bt van igazgató 5
