177522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új karbosztiril- és oxindol-származékok előállítására

3 177522 4 1,3-dimetil-n-propiIén-, 1.1-dimetil-n-butilén-, 2,2-dimetil­­n-butilén-, 3,3-dimetil-n-butilén-, 4,4-dimetil-n-butilén-, 1,2-dimetil-n-butilén-, 1,3-dimetil-n-butilén-, 1,4-dimetil­­n-butilén-, 2,3-dimetil-n-butilén-, 1 -etil-etilén-, 2-etil-eti­­lén-, l-etil-n-propilén-, 2-etil-n-propilén-, 3-etil-n-propi­­lén-, 1-etil-n-butilén-, 2-etil-n-butilén-, 3-etil-n-butilén, 4-etil-n-butilén-, 1 -metil-2-etil-etilén-, 1 -metil-2-etil-n-pro­­pilén-, l-metil-3-etil-n-propilén-, 1-metil-2-propil-etilén-, 1- propil-etilén-, 1-butil-etilén-, 1-propil-n-propilén-, 2- hidroxi-n-propilén-, 2-hidroxi-n-butilén-, 3-hidroxi-n­­butilén-, 2-hidroxi-n-pentilén-, 3-hidroxi-n-pentilén-, 4-hidroxi-n-pentilén-, 2-hidroxi-n-hexilén-, 3-hidroxi-n­­hexilén-, 1-metil-2-hidroxi-n-propilén-, 2-hidroxi-2-metil­­-n-propilén-, p-xililén-, o-xililén- vagy m-xililén-csoportot; az R, jelű csoport hidrogénatomot, metil-, etil-, propil­­vagy izopropilcsoportot; az R, jelű csoport ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil-, ciklohexil-. fenil-, benzil-, fenil-etil-, naftil-, naftil-metil-, ciklohexil-fenil-, bifeníl-, trifenil-metíl-, N-metil-ciklohe­­xilamino-karbonilmetil-, amino-imino-metil-, piridil-, piri­­dil-metil-, furfuril-, benzimidazolil-, benztiazolil-, pirimi­­dil-. kinolil-. kinazolin-4-on-il-, 4.5-bisz(p-kIór-fenil)-oxa­­zol-2-il-, piridil-oxid-, metil-fenil-, dimetil-fenil-, terc-bu­­til-fenil-, metil-terc-butilfenil-, metoxi-fenil-, dimetoxi-fe­­nil-, hidroxi-fehil-, dihidroxi-fenil-, fluor-fenil-, difluor-fe­­nil-, trifluor-fenil-, 1,2,4-triazolil-, klór-fenil-, diklór-fenil-, triklór-fenil-. bróm-fenil-. dibróm-fenik amino-fenil-, acetil-aminofenil-, ridil-, nitrofenil-, karboxi-fenil-, hid­­roxi-diklór-fenil-, hidroxi-dibróm-fenil-, amino-diklór-fe­­nil-, amino-dibróm-fenil-, hidroxi-di-terc-butil-fenil-, me­­toxi-fluor-fenil-, metoxi-klór-fenil-, metoxi-bróm-fenil-, fluor-metil-fenil-, klór-metil-fenil- vagy bróm-metil-fenil­­csoportot; az R, jelű csoport hidrogén-, fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomot, metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, terc-bu­­til-, nitro- vagy acetilamino-csoportot jelenthet. A találmány elsősorban olyan I általános képletű vegyü­­letek előállítására vonatkozik, amelyek képletében W, D és m a fenti jelentésűek, R, ciklohexil-, benzil-, naftil-, piridil-, pirimidil-, 1,2,4-triazolil-, piridil-oxid-, furfuril-, trifenil-metil-, kinolil-, benzimidazolil-, benztiazolil-, kinazolin-4- on-il-, 4,5-bisz(p-klór-fenil)-oxazol-2-il-, N-metil-cik­­lohexilamino-karbonil-metil- vagy amino-iminome­­fil-csoportot, adott esetben karboxi-, hidroxi-, met­­oxi-, amino-, acetilamino-, nitro-, ciklohexil- vagy fe­­nilcsoporttal szubsztituált fenilcsoportot, halogén­atommal és/vagy 1—4 szénatomos alkilcsoporttal mono- vagy di&zubsztituált fenilcsoportot, két halo­génatommal vagy két, 1—4 szénatomos alkilcsoport­tal szubsztituált hidroxi-fenil-, halogén-fenil- vagy amino-fenil-csoportot, R, hidrogén-, klór- vagy brómatomot, metil-, acetilami­no- vagy nitrocsoportot jelent. Előnyösek elsősorban azok az I általános képletű ve­­gyületek, amelyek képletében W adott esetben metilcsoporttal szubsztituált vinilén­­csoportot vagy etiléncsoportot jelent, m értéke 0, 1 vagy 2, . D 2—5 szénatomos alkilén- vagy 3—5 szénatomos hidroxi-alkilén-csoportot, R, hidrogénatomot, R, ciklohexil-, fenil-, benzil-, naftil-, bifenilil-, ciklohe­­xil-fenil-, piridil-, metil-fenil-, metoxi-fenil-, fluor-fe­­nil-, klór-fenik diklór-fenil-, triklór-fenil-, bróm-fe-nil-, dibróm-fenil-, bróm-metil-fenil-, amino-dibróm­­fenil- vagy hidroxi-di-terc-butil-fenil-csoportot, R, hidrogénatomot jelent. Különösen előnyösek azok az I általános képletű vegyü­­letek, amelyek képletében W etilén-, vinilén- vagy 2-metil-vinilén-csoportot jelent, m értéke 0. 1 vagy 2. Rí, R3 hidrogénatomot, R, ciklohexil-, fenil-, benzil-, naftil-2-, 2-metoxi-fenil-, 4-klór-fenil-. 3.4-diklór-fenil-, 2.5-diklór-fenil-, 4-amino-3,5-dibróm-fenil-, 4-hidroxi-3,5-di-terc-bu­­til-fenil- vagy piridil-2-csoportot és D etilén-, n-propilén-, n-butilén- vagy 2-hidroxi-n-pro­­pilén-csoportot jelent. A találmány szerint az I általános képletű vegyületeket a következő élj árás változatokkal állíthatjuk elő. a) Egy II általános képletű hidroxi-vegyületet - ebben a képletben R,, R, és W a fenti jelentésűek - vagy szervetlen vagy tercier szerves bázissal alkotott sóját egy III általános képletű vegyülettel reagáltatjuk - ebben a képletben D, R, és m a fenti jelentésűek, és Z nukleofil, kicserélhető cso­portot, előnyösen halogénatomot vagy szulfonsavészter­­csoportot, például klór-, bróm- vagy jódatomot, vagy p­­-toluol-szulfoniloxi- vagy metán-szulfoniloxi-csoportot je­lent. A reakciót célszerűen alkalmas oldószerben, például di­­oxánban, tetrahidrofuránban, kloroformban vagy toluol­­ban, előnyösen azonban vízmentes, aprotikus oldószer­ben, például acetonban, dimetil-formamidban vagy dime­­til-szulfoxidban, adott esetben alkálifém-vegyület, például nátriumkarbonát, káliumkarbonát vagy nátriumhidroxid jelenlétében 0 °C és az oldószer forráspontja közötti hő­mérsékleten, például 0 és 100 °C között, előnyösen 10 és 50 C között végezzük. A reakciót oldószer nélkül is végez­hetjük. b) Olyan I általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében m értéke 1 vagy 2, egy IV általános képletű vegyületet - ebben a képletben R,, R,, R3, D és W a fenti jelentésűek, és n értéke 0 vagy 1 — oxidálunk. Az oxidációt előnyösen oldószerben, például vízben, víz és piridin elegyében, etanollfen. métanolban, acetonban, jégecetben, hangyasavban, hjg kénsavban vagy trifluor­­ecetsavban az alkalmazott okídálószertől függően célsze­rűen —80° és 100 °C között végezzük. Olyan I általános képletű vegyületek előállítására, ame­lyek képletében m értéke 1. az oxidációt célszerűen egy egyenérték oxidálószerrel végezzük, például hidrogén­­peroxiddal jégecetben vagy hangyasavban 0 és 20 °C között vagy acetonban 0 és 60 °C között; persavval, pél­dául perhangyasavval jégecetben vagy trifluor-ecetsavban 0 és 50 °C között; nátrium-metaperjodáttal vizes me­tanolban vagy etanolban 15 és 25 °C között; N­­-bróm-szukcinimiddel etanolban, terc-butil-hipoklorittal metanolban —80 és —30 °C között; jódbenzol-dikloriddal vizes piridinben 0 és 50 °C között; salétromsavval jégecet­ben 0 és 20 °C között ; krómsavval jégecetben vagy aceton­ban 0 és 20 'C között és szulfurilkloriddal metilénklorid­­ban —70 °C körül, és az utóbbi reakció során keletkező tioéter-klór-komplexet célszerűen vizes etanollal hidroli­­záljuk. Olyan I általános képletű vegyületek előállítására, ame­lyek képletében m értéke 2, az oxidációt célszerűen egy, il­letve két vagy több egyenérték oxidálószerrel végezzük, például hidrogénperoxiddal jégecetben vagy hangyasav­ban 20 és 100 C között vagy acetonban 0 és 60 nC között; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom