177510. lajstromszámú szabadalom • Átjárószerkezet egymással összekapcsolt két jármű között

9 177510 10 A 3. ábra két kocsi közötti átjárószerkezet hosszmetsze­tét mutatja oldalfal nélkül, ahol az átjárószerkezet az aláb­bi egységekből áll : A kocsikapcsoió szerkezet B rugalmas tömítőmembrán 5 C átjáróhíd D utastér, oldalburkolat és vonórudak E felső burkolat F felső megvezető szerkezet A 4. ábra az átjárószerkezetek két kocsiszekrény közötti io csuklós összekapcsolásának elvi lehetőségeit tünteti fel. A 2 kocsiszekrény az 1 kocsiszekrényhez viszonyítva elfor­dul illetve párhuzamosan eltolódik. Az egyes eseteknél az MQE felezési sík mindenkori véghelyzete van feltüntetve. A 4. ábra a)-e) képei mind felülnézeti mind oldalnézeti 15 ábrázolásként felfoghatók. A 4a ábra egycsuklós kapcsolatot mutat be (hasonlóan az 5a ábrán látható esethez). Itt csak a kocsiszekrények egy­máshoz képesti elfordulása lehetséges, párhuzamos eltoló­dást azonban ez a kialakítás nem tesz lehetővé. Ez a csatla- 20 koztatási mód két összekapcsolt egyedi jármű esetében nem jöhet szóba, azonban alkalmazható például két kocsi­­szekrény között, amelyek közös, úgynevezett Jakobs-for­­góállvány révén vannak alátámasztva. Ez a csuklós csatla­koztatási mód azonban a kitűzött feladat megoldásához 25 nem alkalmazható. A 4b és 4c ábrák kétcsuklós kapcsolatot tüntetnek fel, ahol az MQE felezési sík lényegében az 5 csatlakoztatórúd mozgását követi. Ez a csatlakoztatórúd az 1 és 2 kocsi­­szekrények párhuzamos eltolódásánál ß szögben, a kocsi- 30 szekrények a szögben való elfordulásánál a/2 szögben for­dul el. A 4. ábra 4d képén párhuzamos megvezetés látható, amely az MQE felezési síkot a kocsiszekrény párhuzamos eltolódása esetén is a kocsiszekrények homlokoldalával 35 párhuzamos helyzetben tartja. Elfordulás ennél a csatla­koztatási módnál csak akkor lehetséges, ha a párhuzamos csatlakoztatórudakban további, hosszanti irányban eltol­ható tagok vannak kialakítva, amilyenek a 4. ábra 4e ké­pén vannak vázlatosan feltüntetve. 40 Fel ülnézetre (GR) és elölnézetre (AR) vonatkoztatva a 4. ábra eseteiből az 5. ábrán összekötő vonalakkal ábrázolt, 5a-5e esetek adódnak, amelyeket célszerűen az alábbi mozgathatósági jelekkel láthatunk el: yz; ÿz; ÿ; Z. Ezeket 45 a következőkben még többször előforduló jeleket a III. táblázatban foglaltuk össze. ILI. táblázat A csuklóstagok hálózatát a 7. ábra elölnézeti metszet­ben mutatja. A négy alapjelölés a következő: 50 = merev tagok = rugalmas tagok 55 = csuklók = két szilárdan összeköthető vagy teljesen szétválasztha- 60 tó elem kap­csolata A csuklójelölésekben levő mozgathatósági jelek az aláb­biakat jelentik : 65 u = elforgatha­tó a rajz­­síkban vett _ : eltolható A mozgathatósági jelek csukló jellege: z — vagy függőleges tengely y — vagy kereszt- körül tengely mentén x — vagy hossz­­tengely számából megállapítható a u = csuklóspántszerűen elforgatható nyomatékátvitel a két másik tengely kö­rül uu = kardáncsuklószerűen elforgatható forgó­nyomatékátvitel a harmadik tengely csuklók körül uiíj = mindenfelé elforgatható nincs nyomatékátvitel 0 = lineáris mozgásszabadság, egyenesbe vezetés erőátvitel a két másik irányban 00 = felületi mozgásszabadság toló­erőátvitel a harmadik irányban csuklók 000 =■ térbeli mozgásszabadság nincs eltolási erőátvitel A 6. ábra két 3, 4 kocsi 1, 2 kocsiszekrénye közötti MQE felezési sík négy kombinált, elvi elmozdulási lehető­ségét tünteti fel A elölnézetben és B felülnézetben, mégpe­dig mindig az 1 és 2 kocsiszekrények párhuzamos eltoló­dásának fellépésekor. Ezeket a 6b-6e ábrákon látható le­hetőségeket vizsgáljuk a következőkben. „Merev cső” átjáróként történő alkalmazása az 5a és 5b esetekben lehetséges, de nagy függőleges irányú eltolódá­soknál nemigen megfelelő (a portál nagy mértékű alsó és felső elmozdulása miatt). Az 5c eset nagy oldalmozgások­nál kevéssé alkalmas (a híd nagy mértékű oldalirányú elto­lódása miatt). Az 5d eset egyesíti az 5b és 5c esetek hátrá­nyos tulajdonságait, ezért a továbbiakban érdektelen. Az 1,2 kocsiszekrények egymáshoz viszonyított nagy függőle­ges és vízszintes irányú elmozdulásaihoz legalkalmasabb­nak az 5e eset szerinti kapcsolat látszik. A függőleges irányú erők alátámasztásának problémá­jánál elsősorban a függőleges súly- és lökőerők átvitelét kell figyelembe venni. Természetesen a hosszirányú és ke­resztirányú erők, valamint a nyomatékok átvitelét, melyek mind elsősorban dinamikus jellegűek, megfelelő konstruk­ciós intézkedések révén szintén biztosítani kell. A függőle­ges irányú erőket azonban különösen figyelembe kell venni. Az átjárók függőleges alátámasztásának leglényegesebb feltételeit és lehetőségeit a IV. táblázat és a 6. ábra tartal­mazza. Ezek hasonló logikai felosztással készültek, de míg a táblázat mezőiben szöveges magyarázat van, az ábrán az adott esethez tartozó rajzvázlat látható. Különösen az alábbi változatokat kell figyelembe venni : összekapcsolt — nem összekapcsolt; terheléssel — terhelés nélkül van feltámaszkodás a kocsikapcsoló szerkezetre — vagy nincs fel támaszkodás; normálüzem — rugótörés. Az 5e illetve 6e eset előnyös volta a többi lehetőséghez képest szerkezetileg is kimutatható, mivel különösen az át­járó nagymértékű mozgásánál és jelentős méreteinél, a me­chanikus részek elhelyezéséhez és mozgásukhoz rendelke­zésre álló viszonylag korlátozott helyviszonyokat valamint

Next

/
Oldalképek
Tartalom