177510. lajstromszámú szabadalom • Átjárószerkezet egymással összekapcsolt két jármű között
5 177510 6 egyik előnyös kiviteli alakjánál a két megvezetést biztosító tartókar közös csuklója határoló ütközővel van ellátva, amely biztosítja, hogy a két tartókar merev függesztőszerkezetet képezzen, amely a két szánra támaszkodik. Ily módon a teher körülbelül egyformán oszlik meg a lengőkarok közvetítésével a két kocsiszekrényen. Rendkívül nagy magasságkülönbségek, például az egyik kocsi légrugózásának meghibásodása esetén az átjáró teljes súlyának a másik kocsira történő átterhelése érdekében a megvezetést biztosító tartókarok és a szánok közé elmozduláshatároló ütközők szerelhetők fel. Ezek az ütközők biztosítják, hogy ilyen esetekben az átjáró súlyát az ép rugózattal rendelkező kocsiszekrény vegye át. A találmány egyik előnyös kiviteli alakja értelmében a két portálrész a kocsiszekrény és a tartókarok között a jármű hosszirányában a kocsiszekrénytől távolodó irányba ható nyomórugóval rendelkezik, miáltal szétkapcsolt állapotban a megfelelő portálrész rögtön kifelé nyomódik, összekapcsolt állapotban pedig a két egymással összekötött portálrész a rugók hatására körülbelül a két kocsivég közti távolság közepén helyezkedik el. Hasonló módon, mint a tetőtartományban, a találmány egy további előnyös kiviteli alakjánál az átjárón belül is vannak oldalsó védőfalak kialakítva, amelyek a rugalmas tömítőmembránt eltakarják. Ezek a védőfalak az oldalsó kocsiszekrény-portáloszlopokra függőleges tengely körül elforgathatóan vannak felszerelve. A találmányt részletesebben a csatolt rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti átjárószerkezet példakénti kiviteli alakjait tüntetik fel. A rajzokon az 1. ábra két jármű közötti átjáró oldalnézetét mutatja MQE jelzésű felező keresztmetszeti síkkal ; a 2. ábra az 1. ábra szerinti átjáró vázlatos keresztmetszetét tünteti fel benne álló utasokkal ; a 3. ábra a találmány szerinti átjárószerkezet vázlatos hosszmetszete a legfontosabb alkotórészek feltüntetésével ; a 4. ábra az 1. ábrán látható átjáró alapvető kialakítási lehetőségeit mutatja, egészen vázlatosan; az 5. ábra a 4. ábrán látható megoldások kombinációs lehetőségeit tünteti fel, a mozgáslehetőségek szimbolikus feltüntetésével ; a 6. ábra az 5. ábra szerinti négy lehetséges kombináció vázlatos képét mutatja oldal- és felülnézetben ; a 7. ábra egy zárt átjáróhíd vázlatos rajzát tünteti fel, mozgathatósági terv formájában, szimbolikus jelölésekkel; a 8. ábra az átjáróhíd felülnézete metszetben ábrázolt oldalsó gumimembránnal ; a 9. ábra az átjáróhíd hosszmetszete; a 10. ábra az átjárószerkezet burkolatának felülnézete metszetben ábrázolt oldalsó gumimembránnal ; a 11. ábra a felső megvezető szerkezet és a burkolat hosszmetszete; a 12. ábra pedig a találmány szerinti átjárószerkezet különböző alkalmazási eseteit tünteti fel vázlatosan. A hat lehetséges mozgási összetevőt, amelyek irányában két egymással összekapcsolt kocsiszekrény egymáshoz képest elmozdulhat, az I. táblázat foglalja össze. I. táblázat szavakkal kifejezve röviden jele eltolódás a hossztengellyel párhuzamosan x irányba X eltolódás a kereszttengellyel párhuzamosan y irányba ÿ eltolódás a függőleges tengellyel párhuzamosan z irányba Z elfordulás a hossztengely körül x körül X elfordulás a kereszttengely körül y körül ÿ elfordulás a függőleges tengely körül z körül í A különböző átjárókialakítási módoknál jellegzetes szerepet játszik a felező keresztmetszeti sík, mégpedig mind az alkotórészek vonatkozásában, amelyek vagy benne vagy rajta helyezkednek el, mind pedig a két járműhöz viszonyított elmozdulását tekintve. A mindenkori kialakításnak megfelelően az MQE felező keresztmetszeti síkban az alábbi alkotórészek helyezkednek el : — folyamatos tömítőmembrán (harmonikaház) — nem szétválasztható középportál, két membránrész közötti közbenső elemként; — két portálrészből álló, szétválasztható középportál szétválasztási síkja; — nem szétválasztható, önmagában merev alagútcső szimmetriasíkja ; — szétválasztható, összekapcsolt állapotban önmagában merev alagútcső szétválasztási síkja. Az I. táblázat az MQE felező keresztmetszeti sík különböző elmozdulási lehetőségeit mutatja az y és z tengelyek menti illetve körüli kocsiszekrény-elmozdulásokra vonatkoztatva. Az 1. ábrán két 3 és 4 vasúti kocsi 1 és 2 kocsiszekrénye látható vázlatosan, oldalnézetben. A két 3 és 4 vasúti kocsi végei 6 és 7 kocsikapcsoló szerkezetekkel vannak ellátva. Az 1 és 2 kocsiszekrények 12 és 16 kocsiszekrény-homlokoldalára 9 és 10 átjárószerkezetek vannak felszerelve, amelyek járható átjárót képeznek két kocsi között, amint az az átjárószerkezet keresztmetszetét feltüntető 2. ábrán látható. Az 1. ábrán fel van tüntetve a nagy jelentőséggel bíró 14 felezési sík is, amely külön MQE jelöléssel is el van látva. A 2. ábrán két, a 9 átjárószerkezeten áthaladó, 18 hídlemezre lépő személy van feltüntetve. Látható, hogy az utasok minden külső káros hatástól teljesen védve vannak. Az 1. és 2. ábrán ezenkívül a Descartes-féle koordinátarendszer három főtengelye, az x, y, z tengelyek is fel vannak tüntetve, amelyekre mint viszonyítás alapra a továbbiakban többször is utalás történik. A vasúti kocsikon levő átjárószerkezetek optimális kialakítási módjánál figyelembe kell venni, hogy ezek a szerkezetek utasok átjárására és ott-tartózkodására szóigáinak, miközben a kocsik egymáshoz képesti mozgásának megfelelően az út alatt állandó térbeli mozgást végeznek. Az ilyen átjárószerkezeteknek biztosítaniuk kell az utasok védelmét a külső káros hatásoktól, de az átjáró védelmét is mindenféle külső és belső káros hatás ellen. Ennek értelmében egy sor mozgási feladatot és egy sor biztonsági feladatot különböztethetünk meg az átjárószerkezet szerepében. Itt egy tipikus „ember-gép” problémáról van szó. A II. táblázaton látható folyamatábra a kitűzött feladat megoldásának egyes lépéseit mutatja. 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
