177499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lúgos közegben reakcióképes szulfitcsoportot tartalmazó vegyületek abszorbciometriás meghatározására

3 177499 4 C -on, előnyösen 50 C'-on hőkezeljük,, majd lehűtjük és a képződött sárgától vörösbaraáig terjedő színt fotometrál­­juk. A találmány szerint oly módon járunk el, hogy a méren­dő, lúgos közegben reakcióképes diszulfid vegyvileíből víz­zel és/vagy vízzel elegyedő oldószerrel vagy oldószerkeve­rékkel pontosan ismert, a vizsgálandó anyagra nézve 10—300 mcg/ml koncentrációjú oldatot készítünk. Oldószerként alkalmazhatunk vizet, továbbá vízzel ele­gyedő, kis szénatomszámú egy vagy többértékö alifás al­koholokat, mint például metanolt, etanolt. 1,2-propiIén­­glikolt, glicerint, továbbá vízzel elegyedő kis szénatomszá­mú ketonokat, észtereket, ezenkívül dioxánt, formamido­­kat, valamint ezek elegyét. Ezután a vizsgálandó oldathoz 0,1%-os p-dinitrobenzol­­-oldatot adunk, majd az oldatot lúgosító-oldattal meglú­­gosítjuk. A p-dinitrobenzol-oldat készítéséhez vízzel elegyedő, kis szénatomszámú, egy vagy többértékű alifás alkoholokat, mint például metanolt, etanolt, 1,2-propilénglikolt, glice­rint, továbbá vízzel elegyedő kis szénatomszámú ketono­kat, észtereket, ezenkívül dioxánt, formamidokat vagy ezek célszerűen megválasztott elegyét alkalmazzuk. Lúgosító oldatként használhatunk bármely, a reakció­­eleggyel elegyedő bázikus oldatot. Előnyösen alkalmazha­tunk alkálifém-hidroxidot és/vagy alkálifém-karbonátot tartalmazó oldatokat, valamint ammóniumhídroxídot, to­vábbá kvaterner ammónium-hidroxidokat vagy megfele­lően bázikus aminokat. Célszerűen olyan vizes oldatot al­kalmazunk, amely nátriumhidroxidra nézve 1,2%-os, káli­umkarbonátra nézve pedig 0,6%-os. Á reakcióelegyet homogenizálás után jól lezárt kémcsö­vekben 30 percig 50 C°-on tartjuk, majd szobahőmérsék­letre hűtjük. Az abszorpciót ezután az értelemszíerűen ké­szített összehasonlító oldattal szemben leolvassuk. Az így képződött, fotometrálásra kerülő szín - a méren­dő anyagtól függően - sárgától vörösbaraáig terjed. A re­akció az általunk vizsgált 10—300 mikrogram hatóanyag/ oldószer-elegy ml koncentráció-zónában igen jól követi a Lambert—Beer-tÖrvényt. A rekkció relatív standard deviációja - egy törzsoldat­ból, tizenegy mérésből számolva — +1,8%, tehát a mód­szer jól reprodukálható. A találmány szerinti meghatározási módszer előnye, hogy a meghatározást zavaró anyagokat nem tartalmazó gyógyszerkészítményekben lévő, lúgos közegben reakció­képes diszulfid csoportot tartalmazó vegyületekre is alkal­mazható, a hatóanyag izolálása nélkül. További előnyt jelent a »korábbi eljárásokhoz képest, hogy a módszer egyszerű, gyors és pontossága a szokásos spektrofotometriás eljárások hibahatárán belül van. A találmány szerinti meghatározási módszer külön elő­nye, hogy molekulák bizonyos fajta bomlásait is méri, hát stabilitási vizsgálatoknál is felhasználható. A találmány jelentőségét és hasznosságát a fentiekén kívül — kiemeli még az oxitocin. inzulin és az aprofinin is­mert biológiai fontossága is. A találmány szerinti eljárás kivitelét az alábbi példák .szemléltetik : Î. példa Oxitocin mérése 2.00 ml 200 mcg/ml koncentrációjú, vizes oxitocin ol­dathoz 4,00 ml 0,1%-os, 96%-os etanollal készített p-dinit­­robenzol-oldatot adunk. Ezután a reakcióelegyet 1 ml olyan vizes oldattal lúgos,ttjuk, amely nátriumhidroxidra nézve 1,2%-os, káíkimkarbonátra nézve pedig 0,6%-os. A reakcióelegyet összetűzés után 30 percig 50 C’-on tart­juk, jól lezárt kémcsövekben. Összehasonlító oldatként 2,00 ml vízzel készített, ugyanilyen reakcióelegyet használunk. Hőkezelés után az oldatokat szobahőmérsékletre hűt­jük, és az abszorpciót az értelemszerűen készített összeha­sonlító oldattal szemben, 1 cm-es küvettában, 404 nm-nél Spektromom—204 spektrofotométeren leolvassuk. A reakció jól követi a Lambert—Beer-törvényt. 2. példa N,N'[ditiobisz-(etilén-karboml)]diglicin-dinátrium mé­rése 2.00 ml 125 meg/ml körüli pontosan ismert koncentrá­ciójú vizes N,N'[ditiobisz(etilén-karbonil)]diglicin-dinátri­­um-oldathoz 4-,00 ml 0,1%-os, metanol-l,2-propilénglikol 1:1 arányú elegyével készült p-dinitrobenzol-oldatot adunk. Baltán a reakcióelegyet 1 ml olyan vizes oldattal lúgosítjuk, amely nátriumhidroxidra nézve 1,2%-os, káli­umkarbonátra nézve pedig 0,6%-os. Homogenizálás után az oldatokat 30 percig 50 C°-on tartjuk, majd szobahő­mérsékletre hűtjük és az abszorpciót az értelemszerűen ké­szített összehasonlító, oldattal szemben 404 nm-nél, 1 cm-es küvettában Spektromom—204 spektrofotométeren leolvassuk. A reakció jól követi a Lambert—Beer-tör­vényt. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás lúgos közegben reakcióképes diszulfid cso­portot tartalmazó vegyületek abszorpciómetriás meghatá­rozására, azzal jellemezve, hogy a meghatározandó vegyü­­letből a mérésre alkalmas koncentrációjú vizes és/vagy víz­zel elegyedő oldószeres oldatot készítünk, ezután az oldat­hoz p-dinitrobenzol vízzel elegyedő oldószeres oldatát ad­juk és meglúgosítjuk, ezt követően az oldatot homogeni­záljuk és 30—80 C°-on, célszerűen 40—60 C°-on, előnyö­sen 50 C°-on hőkezeljük, majd lehűtjük és a képződött sár­gától vörösbaraáig terjedő szint fotometráljuk, 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy vízzel elegyedő oldószerként kis szénatomszámú egy vagy tőbbértékű alkoholokat, ketono­kat, észtereket, továbbá dioxánt, formamidokat vagy ezek célszerűen megválasztott elegyét alkalmazzuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom