177499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lúgos közegben reakcióképes szulfitcsoportot tartalmazó vegyületek abszorbciometriás meghatározására

3 17749° 4 C'-on. előnyösen 50 C -on hőkezeljük. nv.ijd lehűljük és a képződön sátgától vörösharaáig lerjedő színt iötometrál­­juk. A ta lálmány szerint oly módon járunk el, hogy a méren­dő, lúgos közegben reakcióképes diszuüid vegyüleiból víz­zel és/vagy vízzel elegyedő oldószerrel vagy oldószerkeve­rékkel pontosan ismert, a vizsgálandó anyagra nézve 10—300 ivtcg/ml koncentrációjú oldatot készítünk. Oldószerként alkalmazhatunk vizet, továbbá vízzel ele­gyedő, kis szénatomszámú egy vagy többértékű alifás al­koholokat. mint például metanolt, etanolt. 1,2-propilén­­glikolt. glicerint, továbbá vízzel elegyedő kis szénatomszá­mú Ketonokat, észtereket, ezenkívül dioxánt. formamido­­kat, valamint ezek elegyét. Ezután a vizsgálandó oldathoz 0,1 %-os p-dinitrobenzol­­-oldatot adunk, majd az oldatot lúgosító-oldattal meglú­­gosítjuk. A p-dinitrobenzol-oldat készítéséhez vízzel elegyedő, kis szénatomszámú, egy vagy többértékű alifás alkoholokat, mint például metanolt, etanolt, 1,2-propilénglikolt, glice­rint, továbbá vízzel elegyedő kis szénatomszámú ketono­kat, észtereket, ezenkívül dioxánt, formamidokat vagy ezek célszerűen megválasztott elegyét alkalmazzuk. Lúgosító oldatként használhatunk bármely, a reakció­­eleggyel elegyedő bázikus oldatot. Előnyösen alkalmazha­tunk alkálifém-hidroxidot és/vagy alkálifém-karbonátot tartalmazó oldatokat, valamint ammóniumhídroxidot, to­vábbá kvaterner ammónium-hidroxidokat vagy megfele­lően bázikus aminokat. Célszerűen olyan vizes oldatot al­kalmazunk, amely nátriumhidroxidra nézve 1,2%-os, káli­umkarbonátra nézve pedig 0,6%-os. A reakcióelegyet homogenizálás után jól lezárt kémcsö­vekben 30 percig 50 C°-on tartjuk, majd szobahőmérsék­letre hűtjük. Az abszorpciót ezután az értelemszerűen ké­szített összehasonlító oldattal szemben leolvassuk. Az így képződött, fotometrálásra kerülő szín - a méren­dő anyagtól függően - sárgától vörösbarnáig terjed, A re­akció az általunk vizsgált 10—300 mikrogram hatóanyag/ oldószer-elegy ml koncentráció-zónában igen jól követi a Lambert—-Beer-törvényt. A reakció relatív standard deviációja - egy törzsoldat­ból, tizenegy mérésből számolva — ± 1,8%, tehát a mód­szer jól reprodukálható. A találmány szerinti meghatározási módszer előnye, hogy a meghatározást zavaró anyagokat nem tartalmazó gyógyszerkészítményekben lévő, lúgos közegben reakció­képes diszulfid csoportot tartalmazó vegyületekre is alkal­mazható, a hatóanyag izolálása nélkül. További előnyt jelent a korábbi eljárásokhoz képest, hogy a módszer egyszerű, gyors és pontossága a szokásos spektrofotometriás eljárások hibahatárán belül van. A találmány szerinti meghatározási módszer külön elő­nye, hogy molekulák bizonyos fajta bomlásait is méri, t^­­hát stabilitási vizsgálatoknál is felhasználható. A talá’many jelentőségét ós hasznosságát a fentieken kívül kiemeli még az o.xitocin inzulin és a? apreíinin is­mert biológiai fontossága is. A találmány szerinti eljárás kiviteléi n alábbi példák szemléltetik : !. példa Oxitocin mérése 2.00 ml 200 meg/mí koncentrációjú, vizes oxitocin ol­dathoz 4,00 ml 0,1 %-os, %%-os eianollai készített p-dinit­­roben7ol-oldatot adunk. Ezután a reakcióelegyet 1 ml olyan vizes oldattal lúgc-dtjok, amely nátriumhidroxidra nézve 1,2%-os, kában"karbonátra nézve pedig 0,6%-os. A reakcióelegyet összerázás után 30 percig 50 C°-on tart­juk, jól lezárt kémcsövekben. Összehasonlító oldatként 2,00 ml vízzel készített, ugyanilyen reakcióelegyet használunk. Hőkezelés után az oldatokat szobahőmérsékletre hűt­jük, és az abszorpciót az értelemszerűen készített összeha­sonlító oldattal szemben, 1 cm-es küvettában, 404 nm-nél Spektromom—204 spektrofotométeren leolvassuk. A reakció jól követi a Lambert—Beer-törvényt. 2. példa N,N'[ditiobisz-(etilén-karbonil)]diglicin-dinátrium mé­rése 2.00 ml 125 mcg/ml körüli pontosan ismert koncentrá­ciójú vizes N,N'[ditiobisz(etilén-karbonil)]diglicin-dinátri­­um-oldathoz 4,00 ml 0,1 %-os, metanol- 1,2-propilénglikol 1:1 arányú elegyével készült p-dinitrobenzol-oldatot adunk. Ezután a reakcióelegyet 1 ml olyan vizes oldattal lúgosítjuk, amely nátriumhidroxidra nézve 1,2%-os, káli­umkarbonátra nézve pedig 0,6%-os. Homogenizálás után az oldatokat 30 percig 50 C°-on tartjuk, majd szobahő­mérsékletre hűtjük és az abszorpciót az értelemszerűen ké­szített összehasonlító oldattal szemben 404 nm-nél, 1 cm-es küvettában Spektromom—204 spektrofotométeren leolvassuk. A reakció jól követi a Lambert—Beer-tör­vényt Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás lúgos közegben reakcíóképes diszulfid cso­portot tartalmazó vegyületek abszorpciómetriás meghatá­rozására, azzal jellemezve, hogy a meghatározandó vegyü­­letből a mérésre alkalmas koncentrációjú vizes és/vagy víz­zel elegyedő oldószeres oldatot készítünk, ezután az oldat­hoz p-dinitrobenzol vízzel elegyedő oldószeres oldatát ad­juk és meglúgosítjuk, ezt követően az oldatot homogeni­záljuk és 30—80 C°-on, célszerűen 40—60 C°-on, előnyö­sen 50 CD~on hőkezeljük, majd lehűtjük és a képződött sár­gától vörösbamáig terjedő színt fotometráljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy vízzel elegyedő oldószerként kis szénatomszámú egy vagy többértékű alkoholokat, ketono­kat, észtereket, továbbá dioxánt, formamidokat vagy ezek célszerűen megválasztott elegyét alkalmazzuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 J

Next

/
Oldalképek
Tartalom