177497. lajstromszámú szabadalom • Rágcsálóirtó készítmény továbbá eljárás a hatóanyagok előállitására.

5 177497 6 dozóanyagokkal hígítva előzetesen kis (0,001 0,3 súly%­os) hatóanyagtartalmú készítményekké kell alakítani. A találmány szerinti koncentrált készítmények legfontosabb előnye, hogy igen könnyen felvihetők a rágcsálóirtó készít­ményekben használatos szilárd hordozóanyagokra (példá­ul gabonamagvakra), illetve igen könnyen elegyíthetők a folyékony készítmények (például emulziók) előállítására használatos folyékony hordozóanyagokkal. Szakember számára nyilvánvaló, hogy a (II) általános képletü vegyületek — és ennélfogva az (I) általános képle­­tű vegyületek is — enol- és oxo-tautomerek formájában lé­teznek. Az áttekinthetőség érdekében a találmány szerinti eljárásban felhasznált kiindulási anyagokat és ti végtermé ­keket egységesen enol-származékokként ábrázoltuk, oltal­mi igényünk azonban a megfelelő oxo-tautomerelcből ki­induló eljárásra és a megfelelő oxo-tautomerek előállításá-5 ra is kiterjed. A leírásban és az igénypontsorozatban az „(I) általános képletű vegyületek”, illetve „(II) általános képletü vegyületek” megjelölésen mind az enol-, mind az oxo-tautomereket, továbbá e tautomerek elegyeií értjük. 10 A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagokként például az 1. táblázatban felsorolt (II) általános képletű vegyületeket használhatjuk fel. 1. táblázat A R1 Nemzetközi szabad név oxigénatom -oxigénatom oxigénatom vegyértékkötés vegyértékkötés vegyértékkötés vegyértékkötés vegyértékkötés vegyértékkötés 1 -fenil-3-oxo-butil- 1 f (4-klór-fenil)-3-oxo-butíl- 1,2,3,4-teírahidro-1 -naftil-2.2- dimetil-pröpionil-2.2- difenil-aeetíl- 2-(4-klór-fenil)-2-fenil-acetil- 2-(4-bróm-fenil)-2-fenil-acetíl-2- (4-metil-fenil)-2-fenil-acetil-3- metil-butiril-Warfarin Cumachlor Cumatetra’yl Pindon Difacínon Klórfacinon Brómfacinon Fentolacin Valone Az 1. táblázatban példaként felsorolt vegyületek 30 mind ismertek, és a rágcsálóirtásban hatóanyagokként használatosak (R. Wegler: Chemie der Pflanzenschutz­­und Schädlingsbekämpfungsmittel ; Springer Verlag, 1970, I, kötet, 614—627. oldal). A találmány szerinti eljárásban reagensként előnyösen a 35 következő (III) általános képletű alifás aminokat használ­hatjuk fel : N,N-dimetíl-dodecilamin, N,N-dimetil-trideci­­lamin, N,N-dímetiI-hexadecilamin, trioktilamin, biszfdo­­decil)-amin, trisz(dodecil)-amin, bisz(tridecil)-amin, trisz(tridecil)-amin, bisz(hexadecil)-amin, bisz(oktadecil)- 40 -amin. Az (I) általános képletű addíciós vegyületeket a talál­mány szerint a legegyszerűbben úgy állíthatjuk elő, hogy a (II) általános képletű kiindulási anyaghoz ekvimoláris mennyiségű (III) általános képletü amint adunk, és az ele- 45 gyet — célszerűen melegítés és keverés közben — homo­gén ömledékké alakítjuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a reakciót közömbös oldószerben végezzük, majd az oldószert a reakció lezajlása után például lepárlással eltá­volítjuk. A reakciót kísérő gyenge hőfejlődés többnyire 50 önmagában is elegendő a megfelelő reakciósebesség bizto­sításához, adott esetben azonban a reakciót az elegy mele­gítésével gyorsíthatjuk vagy tehetjük teljessé. A reakció­­elegy melegítése különösen akkor előnyös, ha valamelyik reaktáns oldékonysága nem kielégítő. 55 Ha kevésbé tiszta (például technikai minőségű) reagen­sekből indulunk ki, előnyösen úgy járunk el, hogy az egyik reagenst fölöslegben alkalmazzuk, és olyan közömbös ol­dószerben végezzük a reakciót, amelyben vagy a (III) álta­lános képletű amin, vagy a (ti) általános képletű kiindulási 60 anyag gyengén oldódik. Ebben az esetben a fölöslegben vett és él nem reagált komponenst a szennyezésekkel együtt egyszerűen elkülöníthetjük az oldott végterméktől. Egyes esetekben előnyösen járunk el akkor, ha a reakciót olyan oldószer jelenlétében végezzük, amely a képződött 65 végterméket egyáltalán nein vagy csak rosszul oldja. Ek­kor az (I) általános képletü addíciós vegyület gyantás anyagként vagy különálló olajfázisként elkülönül az oldó­szeres elegytől, és dekantálással vagy egyéb módszerekkel könnyen elválasztható. A reagensek és az oldószer (vagy oldószer-elegy) beada­­golási sorrendjét az egyes konkrét esetek kívánalmainál megfelelően választjuk meg. Általában az (I) általános képletű addíciós vegyületek tiszta formában történő előál­lítása céljából az oldékonysági viszonyokat célszerű gon­dosan mérlegelni, mert a szennyezett formában kapott gyantás-olajos végtermékek sokkal nehezebben tisztítha­tok, mint a szokványos kristályos sók, Szakember számára nyilvánvaló, hogy rágcsálóirtás cél­jára nem szükséges az (I) általános képletű vegyületeket teljesen tiszta állapotban előállítani. Ennek megfelelően a koncentrált vagy híg rágcsálóírtó készítmények hatóanya­gaiként technikai minőségű (II), illetve (III) általános kép­letű vegyületek reakciójával előállított (1) általános képle­tű végtermékek is felhasználhatók. A (III) általános képle­tű amínok szennyezésként rendszerint izomer aminokat vagy amin-homológokat tartalmaznak. lia a találmány szerinti eljárásban ilyen amin-keverékeket használunk fel, az (I) általános képletű vegyületek keverékét kapjuk vég­termékként. Ezek a keverékek igen előnyösen használha­tók fel koncentrált vagy híg rágcsálóírtó készítmények elő­állításához. A találmány szerinti eljárásban amín-reagens­­ként előnyösen alkalmazhatjuk például a Hoechst AG. cég „Genarnm” néven forgalomba hozott termékei közül azo­kat, amelyek szekunder, Ül. tercier-amín-keverékek. Az aminok szénatomszánja 20 és 41 közé esik. Miként már említettük, a találmány szerinti koncentrált rágcsálóírtő készítmények főkomponensként egy vagy több (I) általános képletű vegyületet tartalmaznak össze­sen 0,3—95 súly% mennyiségben. Amennyiben a koncent­rált késátaények főkomponensként több (I) általános 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom