177492. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes vizek kezelésére
3 177492 4 ségét okozó sok káros hatását csak kis mértékben tudja csökkenteni. Nem alkalmas az a módszer sem, amelyet a 3.839.199 lajstromszámú USA szabadalmi leírás ismertet. Az elgondolás szerint könnyen szűrhető csapadék előállítása céljából fölös mennyiségű kalciumhidroxid segítségével a pH- értéket 11 fölé emelik majd az eljárás végén 9,8 és 10,2 közé állítják be. Ez a lágyítás a mezőgazdaság szempontjából alig jöhet szóba, mivel a túlságosan lúgos jellegű pH-érték következtében tönkremennek a növényvédőszerek, e talajban pedig kedvezőtlen folyamatok léphetnek föl. Jobb tapasztalatra tettek szert a 3.975.282 lajstromszámú USA szabadalmi leírásban szereplő megoldással. Ennél vízben oldódó szulfonált etoxylált alkoholt alkalmaznak 0,0005 és 0,005 közötti súlyszázalékban. A módszer drága, helyszíni alkalmazása bonyolult és lassú. A tapasztalat szerint a víz kezelése legalább 1—2 napot vesz igénybe, és csak nagy hőmérsékleten hajtható végre. A szervetlen sók kicsapódásának a megakadályozására ajánl eljárást a 3.957.160 lajstromszámú USA szabadalmi leírás. Erre a célra azonban paraffin származékot használ, és ez a permetezett növények „megperzselődését” okozhatja. •A növényvédelem számára kedvező segédanyagokat és módszereket írnak le a 3.717.452, valamint a 3.756.801 lajstromszámú USA szabadalmi leírásokban. Az előbbi értelmében a növényvédőszerek hatékonyságát kívánják növelni speciális hidrofil kolloidok segítségével. A vízkeménység csökkentésére az eljárás nem alkalmas, mivel nem köti le a permetező víz sóit. Hasonló tapasztalatot nyertek az utóbb említett szabadalmi leírás által tartalmazott megoldással is, melynek elsődleges célja ugyancsak a peszticidek hatékonyságának — érvényesülésének — növelése. Ez sem képes a permetező víz sóinak lekötésére. A találmány célja olyan egyszerű, gyors és gazdaságos módszer kifejlesztése, amelynek segítségével a permetező vizeknek a nagyüzemi mezőgazdaságban alkalmazott növényvédőszerekre kifejtett káros hatását csökkenteni vagy kiküszöbölni lehet. A találmány feladata ezen belül, hogy a potenciálisan alkalmas, de drága és lassú ipari módszerek helyett a mezőgazdaság számára olyan vízjavítást lehessen megvalósítani, amelynek segítségével a káros sók, főleg pedig a kalcium- és magnézium ionok kedvezőtlen hatását ki lehet küszöbölni. A feladatkitűzéshez tartozik, hogy a természetes vizek keménységét okozó sók. illetve ionok oly módon maradjanak jelen a permedében, hogy az abban feloldandó és/ vagy emulgeálandó és/vagy szuszpendálandó permetező szerek számára közömbösek maradjanak, továbbá se a növénykultúrát, se a talajt ne károsítsák. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a permetező vízben lévő kalcium- és magnéziumionoknak a peszticidekre káros hatását nem azáltal kell megszüntetni, hogy ezeket a permetező vízből eltávolítjuk, hanem egyszerűen a permetező vízhez olyan anyagokat kell hozzáadni, amelyek az ismertetett kedvezőtlen jelenségeket jelentős mértékben lecsökkentik. A végrehajtáshoz természetesen ismerni kell az alkalmazni kívánt permetező víz minőségén túlmenően a felhasználandó peszticidek fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait és magát a növénykultúrát is. Ezen adatok birtokában a vizjavító szerek mennyiségét és minőségét megállapítva a permetező szerek hozzáadása előtt ezeket a talajra, illetve növényzetre juttatandó permetező vízhez kell adagolni. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás természetes vizek kezelésére, különösen mezőgazdaságban hasznosított permetező vizeknek a kémiai növényvédelemben használt permetező szerek, általában peszticidek (pl. herbicidek, fungicidek, inszekticidek stb.) aktivitását csökkentő hatásának kiküszöbölésére vagy legalábbis mérséklésére — melynél a permetező szert előkezelt vízzel elegyítjük, és vele együtt juttatjuk a növénykultúrára és/vagy a talajra, — azon alapul, hogy a permetező víznek a permetező szerrel való elegyítése előtt a permetező víz összetételét kémiai analízissel megállapítjuk, ezután az elegyhez a permetező víz és a kijuttatni kívánt permetező szer összetételéhez igazodó jellegű és mennyiségű, oldott és/vagy szilárd állapotú javító anyagot keverünk, az így előkészített keveréket pedig homogenizáljuk, és adott esetben pihentetjük. A találmány szerinti eljárás további ismérve lehet, hogy a permetező vízhez javító anyagként karbonát vegyületet, pl. káliumkarbonátot és/vagy ammóniumkarbonátot, míg más esetben foszfátvegyületet. pl. káliumhidrogénfoszfátot és/vagy ammóniumdihidrogénfoszfátot adagolunk. A permetező vízhez annak egy literjére vonatkoztatva keménységétől függően legalább 0,8 mmolmennyiségű javító anyagot keverünk. Oldat formájú javító anyag esetén azt a javító anyag 1 literjére vonatkoztatva 35 mmol-nál nagyobb töménységben, előnyösen a telített oldat töménységében alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárás a mezőgazdaságban hasznosított permetező vizek kezelése tekintetében az eddig ismert megoldásokhoz viszonyítva számottevő előrelépést jelent. Sok irányú előnyei között a legfontosabb az, hogy maradéktalanul eleget tesz a célkitűzésnek, és a természetes vizeket egyszerűen és gazdaságosan alkalmassá teszi mezőgazdasági célú permetezésre. Az eljárás nagy mennyiségű permetező vizet képes rövid . idő alatt a szükséges módon megjavítani. A módszer semmilyen külön beruházást nem kíván, és tetszőleges helyen, célszerűen a permedé elkészítésének helyén a vízkezelés végrehajtható. Ehhez külön szakember munkába állítása nem szükséges. Igen nagy előny az is, hogy a vízkezelés során nem képződik semmiféle olyan melléktermék, amely környezetvédelmi szempontból kifogásolható, tehát a talajra vagy a növényzetre káros hatású volna. Kedvező, hogy a javító anyagok a kipermetezés után műtrágyaként hasznosulhatnak. A találmányt kiviteli példák kapcsán az általunk elvégzett kísérletek ismertetésével mutatjuk be közelebbről. 1. példa A permetezésre fölhasználni kivárj természetes vizet kémiai analízisnek vetettük alá. Ennek eredményét az alábbi táblázat tartalmazza: , y 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
