177484. lajstromszámú szabadalom • Vevőoldali logikai zavarkompenzáló áramkör komplementer jelpárok kis távolságú átviteléhez

3 177484 4 kony zavarszűrést és a nagy működési sebességet egyaránt biztosítja, de nem igényli csavart érpárokból álló különle­ges kábel alkalmazását. A találmány tárgya logikai zavarszűrő áramkör komp­lementer jelpár vételéhez, melyben a két bemeneti jelveze­ték mindegyike egy-egy vágódióda pár anódjához, ill. ka­­tódjához csatlakozik, mely diódák másik kivezetései a táp­­feszültség negatív, ill. pozitív sarkaihoz vannak kötve, s a két bemenő vezeték egyúttal egy-egy Schmitt-trigger be­menetéihez is csatlakozik. A találmány abban van, hogy az első Schmitt-trigger kimenete közvetlenül a másik Schmitt-trigger kimenete pedig inverteren keresztül három bemenetű többségi (majoritás) áramkör két bemenetéhez csatlakozik, míg a többségi áramkör harmadik bemeneté­hez saját kimenete van kötve, s ez képezi egyúttal az áram­kör kimeneti csatlakozását. A találmány szerinti megoldás egy másik, az előzővel lo­gikailag ekvivalens kivitelezési formáját az jellemzi, hogy a Schmitt-triggerek kimenetei — ellentétes logikai fázisban — két gátlási áramkör bemenetelhez csatlakoznak, ez utóbbinak kimenetéi egy S—R típusú billenőkor bemene­téihez vannak kötve, s az áramkör kimenetét a billenőkor kimenete képezi. A találmány fő előnye abban van, hogy a hatékony za­varszűrést és a nagy működési sebességet akkor is biztosít­ja, ha a komplementer jelpárok egymás mellett — pl. egy kábelen belül — haladó vezetékei egymással nincsenek összesodorva és a két jelvezeték hosszúsága között is van esetleg kisebb eltérés. A találmány kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti megoldás elvi kap­csolási vázlatát szemlélteti, a 2. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés S—R billenőkörös változatának elvi vázlatát mutatja be. Az 1. ábrán látható áramkör első bemenete az 1 vágódi­óda anódjához, a 3 vágódióda katódjához és az 5 Schmitt­­triggel bemenetéhez van kapcsolva, az áramkör második bemenete pedig a 2 vágódióda anódjához, a 4 vágódióda katódjához és a 6 Schmitt-trigger bemenetéhez csatlako­zik. Az 1 és 2 vágódiódák katódja a pozitív logikai jel­szintnek megfelelő tápfeszültséghez, a 3 és 4 vágódiódák anódja pedig a negatív logikai jelszint tápfeszültséghez van kapcsolva. Az 5 Schmitt-trigger kimenete közvetlenül, a 6 Schmitt-trigger kimenete pedig a 7 inverteren keresztül a 8 többségi kapu harmadik bemenetéhez csatlakozik, míg a 8 többségi kapu harmadik bemenetéhez saját kimenete van kötve, s ez utóbbi képezi egyúttal az egész áramkör kime­neti csatlakozópontját is. A 2. ábrán látható áramkör első bemenete az 1 vágódió­da anódjához, a 3 vágódióda katódjához és az 5 Schmitt­­trigger bemenetéhez van kötve, míg az áramkör második bemenete a 2 vágódióda anódjához, a 4 vágódióda katód­­jához és a 6 Schmitt-trigger bemenetéhez csatlakozik. Az 5 Schmitt-trigger kimenete a 9 gátlási elem ponált bemeneté­hez és a 10 gátlási elem negált bemenetéhez van kapcsolva, a 6 Schmitt-trigger kimeneté pedig a 9 gátlási elem negált bemenetéhezés a 10 gátlási elem ponált bemenetéhez csat­lakozik. A 11 S—R típusú billenőkor SET-bemenetéhez a 9 gátlási elem kimenete, míg RESET-bemenetéhez a 10 gát­lási elem kimenete van kötve. Az áramkör kimeneti csatla­kozását a 11 S—R típusú billenőkor ponált kimenete al­kotja. Az 1. ábra szerinti kapcsolás működése a következő: A kapcsolás ponált X és negált X bemenetéihez csatlakozó jelvezetékek másik végein differenciálerősítő típusú meg­2 hajtó áramkör van, így a forrás oldalon a két vezetéken le­vő feszültségek összege minden időpillanatban állandó, s az átbillenések közötti statikus állapotban az egyik jelve­zeték feszültségszintje kb. + L, míg a másiké kb. — U. Le­gyen pi. a jel logikai értéke: x = I. Ebben az esetben — a 7 inverter jelfordító hatását is figyelembe véve — a 8 többsé­gi kapu két bemenetén logikai 1 -jel van, tehát kimenete is logikai 1 lesz, s igy harmadik bemenetére is logikai 1 kerül. Ha az adatátviteli vezetéket zavaró hatás éri, úgy az mindkét vezetéken azonos irányú (pozitív vagy negatív) fe­szültségszint eltolódást okoz, bár a két vezetéken a hatás mm teljesen egyforma, vagyis amplitúdójuk eltérő lehet és közöttük kisebb időbeli eltolódás is felléphet, hiszen nem kötöttük ki összesodort vezetékpár alkalmazását, sőt a ve­zetékhosszak tökéletes azonosságát sem. Egyszerűen be­látható, hogy egy ilyen zavaró hatás csak a bemeneti jelve­­zetékek egyikén képes olyan változást okozni, hogy az a jel legikai értelmét ellentétére fordítja. Működjön pl. a rend­szer pozitív logika szerint, ami azt jelenti, hogy a logika 1 (igen) értékhez a -I- U feszültségszintet, a logikai 0 (nem) értékhez pedig a — U szintet rendeljük. Legyen a bejövő jel logikai értéke pl. : x = 1, amiből következik, hogy x = 0. Tételezzük fel, hogy a jelvezetékeket nagy amplitúdójú ne­gatív irányú zavaró impulzus éri. Ebben az esetben az x jel feszültségszintje negatívabbá válik, s ha ez a változás olyan nagy, hogy eléri az 5 Schmitt-trigger billenési küszö­bét, úgy a 8 többségi kapu első bemenetének logikai értéke 1-ről 0-ra változik meg. Ugyanezen zavar az X jel vezeté­ken levő — U feszültségszintet is negatívabbá akarja tenni, ezt azonban a gyors működésű 4 vágódióda megakadá­lyozza. így a 8 többségi kapu második és harmadik beme­netén továbbra is logikai 1-szint lesz és ezért kimenete nem változik. A zavaró impulzus lecsengése után a rend­szer eredeti állapotába áll vissza. Hasonló gondolatme­nettel igazolható az áramkör helyes működése negatív vagy pozitív logika mellett, x = 0 vagy x = 1 logikai jel­szolt esetén akár pozitív, akár negatív irányú zavaró ha­tásokra. A vevő áramkör bármelyik jelszint-zajirány kom­bináció esetén helyesen működik mindaddig, míg a zavaró impulzusok időtartama meg nem haladja a hasznos jel vál­tozásának minimális periódusidejét. A 2. ábra szerinti kapcsolás működése a következő: A ' 1 S—R típusú billenőkor az x = 1 vagy x = 0 értékű logikai jelek esetén az S vagy R bemenetén állandóan aktív vezérlőjelet kap. Ha bármilyen zavaró impulzus hatására a két bemeneti jelvezetéken azonos logikai értékű feszültség­szint alakul ki, úgy a 9 és 10 gátlási elemek egyike sem ad kimenő jelet, s ennek következtében a 11 S—R típusú bil­lenőkor állapota, s ezzel kimenőjele változatlan marad. A vevőáramkör tehát a zavarjel fennállása alatt mintegy „lekapcsolódik” az adatátviteli vezetékekről. A Boole-al­­gebra szabályainak alapján egyébként matematikai leveze­téssel igazolható, hogy a 2. ábra szerinti kapcsolás műkö­dése elvileg ekvivalens az 1. ábra szerinti kapcsolással. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy mivel a za­­varoímpulzusok ideje alatt a bemenő jelekre teljesen érzé­ketlenné válik, vagyis a megelőző helyes logikai értéket tartja, ezért a téves jelváltozások lehetőségét gyakorlatilag teljesen kiküszöböli. így a megoldás bemeneti fokozatként valc alkalmazása különleges előnyöket biztosít olyan ese­tekben, amikor véletlenszerűen változó követési idejű im­pulzusokat kell nagy pontossággal számlálni. így pl. tipi­kusan kedvező alkalmazási terület: inkrementális helyzet és szöghelyzet kódoló készülékek jeleit feldolgozó elektro­nikus rendszer bemeneti egységeként való alkalmazás. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom