177449. lajstromszámú szabadalom • Fényáteresztő szerkezet, különösen nyílászáró szerkezet
177449 MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. IV. 17. (HE—768) Módosítási elsőbbsége: 1980. V. 13. (Az 1., 5. és 7. igénypontokra). Nemzetközi osztályozás: B 32 B 17/06, C 03 C 17/28 OBSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. III. 28. Megjelent: 1982. IX. 30. Feltalálók: Szabadalmas: !Kiss István anyaggazdálkodási előadó, Csizmadia Sándor okleveles Heves Megyei Tanácsi gépészmérnök, Prohászka Rajmund villamosmérnök, Varga Lajos okleveles Építőipari Vállalat, Eger erdő-bányamérnök, Eger Fényáteresztő szerkezet, különösen nyílászáró szerkezet 1 A találmány tárgya fényáteresztő szerkezetre, különösen nyílászáró szerkezetre vonatkozik, amelynek két olyan üveglapja van, amelyek között fólia helyezkedik el, amely fólia mindkét üveglaphoz hozzá van erősítve. 5 Az építészetben, a járműiparban és más iparágakban egyre nő a fényáteresztő szerkezetek szerepe. A modem épületek külső felületének mind nagyobb részét alakítják ki ilyen - elsősorban üvegből készült — elemekből. Ezek az eleinek ol- io csók, esztétikusak, bőséges természetes megvilágítást biztosítanak az épületen belül, viszonylag kis súlyúak, könnyen tisztíthatok vagy cserélhetők, és adott esetben feleslegessé teszik a hagyományos külső vakolást vagy burkolást.- 15 A fényáteresztő építési szerkezetek nagymértékű alkalmazása azonban a fenti előnyök mellett hátrányokkal is jár. Nyáron ezek az elemek nem nyújtanak védelmet a napsugárzás ellen, ezért klímaberendezésekkel kell biztosítani az épületen 20 belüli normális hőmérsékletet. Télen viszont nem biztosítanak megfelelő hőszigetelést,, ezért csak viszonylag nagy fűtőteljesítménnyel tartható fenn a kívánt belső hőmérséklet. A téli hónapokban szükséges hőszigetelés bizto- 25 sítására ismert megoldás a két- vagy többrétegű üveges fényátbocsátó szerkezetek alkalmazása. Ezek a szerkezetek jól beváltak, hiányosságuk azonban, hogy nem nyújtanak védelmet a napsugárzás ellen és hőtartásuk sem megfelelő. 30 2 Ismeretesek ugyanakkor különféle fényáteresztő szerkezetek, amelyek a napsugárzásból a hősugarak nagy részét képesek visszaverni. Ezen elemek üveglapját ötvözéssel, utólagos termikus, vegyszeres, galvanikus kezeléssel vagy fémszórással hősugárzást visszaverővé teszik. Ezek az úgynevezett reflexiós üvegek igen költségesek, mivel speciális technológiával készülnek, és egyenletes, esztétikus kivitelben igen nehezen állíthatók elő, ugyanakkor nem adnak megfelelő hőszigetelést. Ilyen megoldást ismertet pl. az 1 696 066. sz. NSZK szabadalmi leírás. A reflexiós üvegek nagy részénél a reflektáló bevonat a levegő hatására elbomlik és idővel elveszti reflektáló képességét. Újabban a reflexiós üvegeket úgy készítik, hogy normál üvegre utólag hő- és fényvédő fóliát visznek fel. Ezek a reflexiós üvegek jó védelmet biztosítanak a napsugárzás ellen, de télen nem nyújtanak megfelelő hőszigetelést. Az üvegre felvitt fólia ugyanakkor erősen sérülékeny, tisztítása nagy óvatosságot igényel, és a fóliára nem lehet címkét ragasztani vagy feliratokat tenni, ami például kirakati alkalmazás esetén hátrány. Ismeretes olyan nyílászáró szerkezet is, amelyben egymástól távközzel elhelyezkedő két üvegtábla közül az egyiknek a belső felületére erősítik a hő- és fényvédő fóliát, amely ily módon tartósabb védelmet nyer az üvegtáblát közötti zárt térben, mint a szabad felületre felragasztott fólia. 177449
