177446. lajstromszámú szabadalom • Nagyszilárdságú betonszerkezeti acél

177446 MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1977. XII. 09. (GI—264) Nemzetközi osztályozás: C 22 C—38/40 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. III. 28. Megjelent: 1982. IX. 30. Giflo Henrik okleveles kohómérnök, metallurgiai kutató, Miskolc Nagyszilárdságú betonszerkezeti acél 1 2 A találmány tárgya nagyszilárdságú, szükség sze­rint légkorrózióálló — meghatározott (0,18—0,20%) karbontartalomig — jól hegeszthető beton szerke­zeti acél betonelemek gyártásához, továbbá héj­szerkezetek előállításához. A beton napjaink egyik leggyakrabban alkalma­zott építőanyaga, amely nagy nyomási, de kis húzószilárdsággal rendelkezik. Az építéstechnika a betonnak ezt a hátrányát úgy küszöböli ki, hogy a betonszerkezeti elemek húzóövezeti részében olyan acélrudakat, acélbetéteket helyez el, amelyek a húzó igénybevételt felveszik és így mentesítik a betont az ilyen terheléstől. Kétféle típusú acélbetét alakult ki a betonba való beágyazási mód, illetve az igénybevétel szerint, amelyek meghatározzák az ilyen felhasználású acé­lokkal szembeni követelményigényeket is. Az acélbetéteknek egyrészt a szerkezet húzó-, és nyíróigénybevételét kell a beágyazás után fel­venniük, illetve levezetniük. Az ilyen acélbetétek 20 hegeszthető vagy nem hegeszthető melegen henge­relt, rendszerint bordázott, ötvözetlen vagy gyen­gén ötvözött koracélok. Az ilyen célra felhasználható melegen hengerelt acélbetét szavatolt folyáshatárral, megfelelő hajlít- 25 hatósággal, az erőátvitelhez szükséges tapadást biz­tosító bordázattal, szükség szerint hegeszthetőséggel kell hogy rendelkezzen. Az acélbetéteknek másrészt a szerkezet húzó igénybevételét a betonelemnek az igénybevétellel 20 szembeni előfeszítése útján kell levezetni. Az ilyen alkalmazás a szerkezet súlyának jelentős mértékű csökkenését teszi lehetővé. Ebben az esetben az acélbetétet a rugalmassági határának megfelelő 5 húzóerővel meghúzzák, előfeszítik, majd ilyen álla­potban a betonban dermesztik. Az így beágyazott acélbetét a betonelemet a megszilárdulása után — az előfeszítésre fordított húzóerő nagyságával arányos mértékben - nyomás­ig ra előfeszíti. Ezáltal a szerkezeti igénybevétel hatá­sára a betonelemben fellépő húzóerőt a betonnál megengedhető minimális értékre csökkenti. A feszí­tett acélbetétnek tehát tulajdonképpen húzórugó­­ként kell működnie, s ez meghatározza az ilyen acélokkal szembeni követelményeket is. A feszítő acélbetétekkel szemben támasztott követelmények funkciójuknál fogva eltérnek a me­legen hengerelt acélbetétekkel szemben támasztott követelményektől. A folyási határuknak el kell érniük a szakítószilárdságnak minimum 80%-át, ezen kívül előírt a rugalmassági határuk is és minimális hajtogatási számmal, megfelelő relaxádó­­val és kis feszültségkorróziós érzékenységgel kell rendelkezniük. Ezért a feszítő acélbetétek nagy hasznosítható húzószilárdsága gazdasági követelmény is. Minél na­gyobb az acélbetét szilárdsága, annál nagyobb álta­lában a megengedett hasznosítható feszültsége is. így növekszik a feszítőacél használati értéke és kevésbé kap jelentőséget az idő folyamán fellépő 177446

Next

/
Oldalképek
Tartalom